Amikor egy konkrét személynek írsz levelet, akkor nagy betűvel kell írni, ha őt említed?

Kelleni nem „kell” naggyal, ez csak egy szokás, illetve egy lehetőség, az AkH.-ban a 149. pont írja az ilyen esetekről (pl. levél szövegéről)a következőket:

"Azokat a közneveket, névmásokat és névmási szerepű határozószókat, amelyek a megszólított személyére vonatkoznak, szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük: Légy szíves, barátom, látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat, szíveskedjék ügyemet kedvezően elbírálni. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. Melegen érdeklődött irántatok. Stb. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybetű is alkalmazható: Szeretném, Apám, ha nem értene félre. A legfőbb érdem az Önöké. Szeretnék mindig Veled lenni. Stb. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az első szavát kezdjük nagybetűvel: Bocsássa meg, Igazgató úr, hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár elvtársat arra, hogy… stb. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth kartársat vitaindító előadásának megtartására. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja. Stb."

Tehát jó úgy, ahogy te írtad (pláne, ha valamiért fennáll a "fokozott tisztelet" vagy hasonló érzelem – pl. egy szerelmes levélben is nyilván helye van ilyennek :-).

De ha kicsivel írod ezeket, az sem hiba – helyesírásilag legalábbis semmiképpen. :-)

Ui.:

„gondoltam, Te majd megoldod”: vessző! :-)