Mit szóltok a hirdetőcégek új keletű szóhasználatához és jelentés-összekapcsolásához, az "országos premier"-hez? Ezt harsogják a fülünkbe a TV-műsorajánlásaik során.

A premier szó tágabb értelemben előadást jelent. Szűkebb, eredeti értelmében első bemutatást, első előadást jelent. Így az országos premier nem jelent mást, minthogy az országban elsőként mutatnak be valamit, illetve más értelmezésben jelentheti azt, hogy az első olyan bemutatás, ami országos szinten elérhető, nézhető. Ha ez a kritérium teljesül, a fogalom helyénvaló.

Az más kérdés, hogy amit bemutatnak, az pontosan micsoda, milyen színvonalú. De a kérdéses szóhasználat ezt nem jellemzi. Az „országos permier” kifejezésnek szigorúan véve nincs értékmeghatározó, értékleíró jelentése. Országos premier az is, ha az öt éves Pistike megmutatja a tévében egy rajzát, amit soha senki nem látott előtte és/vagy soha nem volt látható országos szinten elérhető módon.

(Bár kétségtelen, hogy azért játszanak erre, valóban hatásvadász megfogalmazás, hiszen az országos premier kifejezést a legtöbbször valami olyan dolog kapcsán használjuk, ami számot tart sokak érdeklődésére, tehát képvisel valamiféle értéket.)

> S ha jobban odafigyelünk, hogy mik ezek a nagyszerű "premierek"…

Itt te is ráakasztottál egy jelző a kifejezéshez: „nagyszerű”. Az eredeti kifejezés ezt a jelzőt nem használta, ezt te társítottad hozzá, nem ők.

Az előző válasz sok helytálló észrevételéhez hozzáfűzném, hogy azt az "országos premiert" (bár nem vagyok nagy TV néző) pár éve már láttam ugyanebben a TV-ben egy másik csatornán (néha ugyanazon) néhány milliomod magammal.

Még az előző válasz már már minden határon túl lévő jóindulata is kevés azonban a nettó hazugság magyarázatára. Arra sokkal inkább az iszonyatos túlkínálatból, a selejtből és a hozzá nem értésből adódó alacsony színvonal és a mohóság a megfelelő magyarázat.

+1 2*Sü-nek.

Az eredeti, semlegesebb értelemhez képest a mai általános értelmezéssel azt szokták premier szóval illetni, ami azért adott körben tényleg hírértékű első bemutató.

Igazán ott van értelme, ahol az a bizonyos dolog ismétlődően bemutatásra kerül, tehát nem egyszeri dolog és abból a több bemutatásból ez az első. Persze ez elvileg lehet egy sorozat x-edik részének első bemutatója is, amit mondjuk a Star Wars VI. rész mozibemutatója esetén aláírok, de mondjuk, hasra ütök, a Story-TV-n a "Pusztító vágy" brazil-mexikói szappanopera 328. folytatására tényleg bután hangzik. :)

"az országos premier nem jelent mást, minthogy az országban elsőként mutatnak be valamit, illetve más értelmezésben jelentheti azt, hogy az első olyan bemutatás, ami országos szinten elérhető, nézhető"

bár "logikailag" igaz, de nekem ez egyértelműen az elsőt jelenti, a m ásodikat én belemagyarázásnak gondolnám.

(de ezt csak úgy érzésre mondom, nem vagyok egy nagy tévénéző, sem előadás-látogató, szóval simán tévedhetek)

Kérdező: miért zavar az téged, hogy a FIFA bevezette az "asszisztens" elnevezést, a magyar szövetség meg átvette? Nem hosszabb vagy bonyolultabb szó, mint a partjelző.

Gondolom, más nyelveken zavarónak vagy lealacsonyítónak tűnt az ottani elnevezés, meg az asszisztens szó a legtöbb nyelven érthető.

Amikor anno a Zsigulit átnevezték Ladára, attól mivel lett szomorúbb az életed? Hozzászoktál, és kész.

Na, ez az asszisztens-téma is pont ilyen.

De a kiírt kérdésednek sincs sok értelme.

A premier jelentése: bemutató előadás.

Ha egy adott színház az adott szereplőgárdával még soha nem mutatott be egy Shakespeare-színdarabot, akkor is az első előadás neve premier. Hiába, hogy korábban már millió előadás volt belőle.

Ha egy filmet még soha nem mutattak be sehol korábban, az a világpremier. Ha még Mo-on nem mutatták be korábban, magyar nyelven, akkor az az országos premier. Mi ezen az érthetetlen?

Az egy teljesen más tészta, hogy ha egy tévéadó hazudik, és premiernek állít be olyan filmet, amit már korábban is bemutatnak. Attól az "országos premier" kifejezés még maradéktalanul helyes.

#4: Neked nem az elnevezéssel, hanem a tévéműsorok minőségével van gondod. És e a probléma, mert nem a való problémádat nevezed meg, hanem rávetíted egy másik problémára, csak ezzel elkendőződ a valódi problémát.

Nyelvhasználati szempontból nincs gond az országos premier kifejezéssel. A probléma a tévé adások minőségével van, ami nagyon egyszerűen orvosolható, keresni kell értelmesebb elfoglaltságot. Tévét nem nézek már vagy egy évtizede, maximum az amerikai foci mérkőzéseket nézem meg, meg esetleg nagyobb horderejű események közvetítését (pl. olimpia nyitóünnepség). Régebben még a dokumentumcsatornák kínálatából meg-megnéztem egy-egy érdekesebbnek tűnő dokumentumfilmet, de ma már azok minősége sem éri el azt a szintet, amit elvárnék. Inkább beszerezek olyan filmeket, amik valóban jók, inkább meghallgatok egy előadást a neten, olvasok valamiről, ami valóban érdekel (a könyvtől a neten található cikkekig, színvonalasabb blogokig). Híreket is online forrásból szerzem.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Az asszisztens szóval sincs különösebb bajom. Szerintem nem is annyira a műveltség látszatát kelti, az asszisztens pont hogy kap egy lekicsinylő jelleget ahhoz képest, amihez hasonlítjuk. Az orvoshoz képest az asszisztens alacsonyabb szinten áll, de még mindig messze az átlag tanultság felett. De egy cégvezető asszisztense már nem túl nagy presztízst jelent. De néptáncos voltam, nálunk már 20 éve is a táncegyüttes vezetője mellett dolgozó partnert is asszisztensnek hívták. És nem azért, mert valaki számára el kellett volna adni azt, hogy ő több, mint ami. Egyszerűen csak ez a jó szó rá. Persze lehetne találni „magyarabb” kifejezést is rá, csak azok használata néha körülményes, vagy furcsábban hat. Pl. segédtanár, segédvezető?

De itt sem a szóhasználattal van igazán problémád, hanem azzal, ha valaki többnek akar látszani, mint ami. De akkor nevezzük nevén a problémát.

Oké, a nyelvi PC is probléma, hogy egy adott dologgal kapcsolatos problémát úgy akarunk látszólag megoldani, hogy átnevezzük, anélkül, hogy a tényleges problémát megoldanánk. Így lesz a sikkasztásból felelőtlen kezelés, így lettek a cigányokból romák vagy etnikum, így lettek a munkanélküliekből álláskeresők, az megszállókból „ideiglenesen itt állomásozók”, a háborúban meggyilkolt katonából elesettek, a rokkantakból mozgássérült, vagy mozgáskorlátozott, majd később kerekes széket használók, az fogyatékosokból fogyatékossággal élők, a b…uzikból homoszexuálisok, homokosok, majd melegek, a kövérekből teltkarcsúak, a törpékből mély növésűek, stb… De ez nem nyelvi, hanem politikai, társadalmi probléma.

Mondd meg, mit tartasz értéknek, és megmondom, ki vagy.

Mondd meg, mit olvasol, és megmondom, ki vagy.

Mondj 5 mondatot, megmondom, ki vagy.

Idézhetném az elhíresült mondást is: A stílus maga az ember.

Nagyon igaz mindez a nyelvhasználatra is. Aki árnyaltan, választékosan akar fogalmazni, az keresi a pontosabb kifejezésmódot, a legmegfelelőbb szavakat. Minél jobban sikerül ez neki, annál inkább tekinthetjük művelt, ész- és okszerűen gondolkodó embernek.

Az ilyen ember kerüli az elnagyolást, az elkenést, a többjelentésű (legtöbbször idegen eredetű) gyűjtőszavakat, a konyhanyelvet, de kerüli a tudálékos, tudományoskodó, körmönfont fogalmazást is, ami legtöbbször megint csak az idegen szavak túlzott használatához vezet.

Árnyaltabb a helyzet a kérdésben feltett esetnél, mert a megfogalmazás, a szóhasználat (országos premier) valószínűleg nem a hirdetést megfogalmazó szakemberre lehet jellemző, sokkal inkább a megcélzott fogyasztói tömegek (alacsonynak vélt) szellemi színvonalához gondol igazodni, feltételezve, hogy a legtöbbek nem látnak át a szitán. Teszik ezt attól függetlenül, hogy adott esetre igaz, vagy hamis a kifejezés.

Az asszisztens szintén egy gyűjtőfogalom, a latin ad-sistere, „melléáll” általánosított jelentés értelmét vették át a nyugati nyelvek, így az angol is. A sportközvetítéseknél én is megfigyeltem, hogy egyre több, amúgy már jól bevált és ismert magyar kifejezés helyett a nemzetközileg általános (legtöbbször angol) szót használják. A csapatjátékoknál bizony hiányolom az oldalbíró (partjelző), a gólbíró (alapvonali bíró), cserebíró megkülönböztetéseket. Sőt, a gólátadót (gólpasszt adót) is asszisztálónak hívják, holott ahhoz már korábbról a semmittevés jelentése kötődött.