Az Akadémiának van ajánlása a szavak kiejtésére is?

"Ha magára van hagyva, akkor nagyon erősen és gyorsan szétesik több nyelvre."

Egyrészt csak akkor esik szét, ha földrajzi vagy egyéb okokból a beszédközösség is szétesik. Másrészt ez nagyrészt hangtörvények szerint alakul, tehát nem az egyes szavaknak változik meg a kiejtésük, hanem A hang helyére lép szabályosan B hang. Az ilyen fonetikai változásokat semmilyen módon nem lehet tudatosan befolyásolni, mert a spontán beszédben alakulnak ki, tudattalan szociolingvisztikai szabályszerűségek alapján terjednek, és nagyrészt már gyerekkorban rögződnek.

Egyébként a kérdés jogos, mert az egyes szavak kiejtésére valóban lehetne ajánlás, ehhez ki kellene adni – nem feltétlenül az Akadémiának – egy tudományos alapokon nyugvó kiejtési szótárt. (Angliában már 1917-ben megtörtént, nálunk a mai napig sem.)

Jelenleg van egy közvetett és szerintem nagyon átgondolatlan ajánlás. A Magyar helyesírás szabályai ugyanis tartalmaz egy hosszú részt, ami a kiejtés szerinti írásmódú szavakról szól. Itt hosszas listákat találunk olyan szavakról, amelyeknek a kiejtése ingadozó. (Vagy inkább, sok esetben: amelyeknek az ejtése soha nem felelt meg, vagy már régen nem felel meg az ajánlott helyesírásnak.) Mivel ez az egész a kiejtési szerinti írásmód alatt található (a hagyomány szerinti helyett), ezért nehéz másképp értelmezni, mint hogy az Akadémia szerint ezeket így kellene ejteni. Például a 'húszas' szót vagy a 'tűzijáték' szót hosszú ú-val illetve ű-vel. Ami igen furcsa, hiszen ezek egyértelműen dialektális kiejtések.