100 éve hogy tudtak olyan szép cirkalmas betűkkel, folyóírással írni?

Más lehetöség nem volt

naon lassan...

Ha megnézed a politikusok, hadvezérek, költők írását, azt látod, hogy szépen dőlten írtak, de azt is tudni kell, hogy őket sokszor privát nevelők nevelték gyerekkorukban, és erre biztosan gondot fordítottak. Egy egyszerű munkás a gyárban viszont nem hiszem, hogy olyan szépen írt volna, bár a régi iskolákban másképpen tanították az írást, mint ma, úgyhogy ez sem biztos.

Kössz szépen! Hol vagyok én még a 100 évtől? Az is igaz, hogy egyre ritkábban írunk tollal, az ember keze kijön a gyakorlatból, de azért nem volt az olyan régen, 20 éve simán cirkalmaskodtam, igaz volt hogy a tanáraim meggyanúsítottak, hogy a nagyanyámmal írattam meg a házit. Mikor meg ott kellett beadni előttük a jegyzőkönyvet, az egyik rákérdezett "magának a lelke is ilyen cirkalmas?" néztem rá hülyén, hogy most mi baja velem. Néha eszembe jut mire gondolhatott... milyen az a cirkalmas lélek... remélem nem gáz. Szerintem most is tudnék úgy írni. De minek?

Ja és hogy hogyan. Zsinórírásnak hívták. Nem tudom most hogy tanítanak írni a suliban, engem az iskolakezdés előtt megtanítottak írni. Az ékezeteket később kellett kitenni, nem emelhettem fel a ceruzát a szó közben. Azt mondták a betűket rajzolni kell, nem írni... Még a számjegyeket is meg kellett tanulnom a 2 alját 7 tetejét hullámosan rajzolni, az 5 szabadon választott volt, négyzetekben kellett gyakorolnom. Láncokba kapcsolódtak a betűk egymás után, sehol nem volt szünet köztük. Aztán a suliban jött a töltőtoll. Addig tilos volt golyóstollal írni, ameddig azzal a folyós sz.rral nem írtunk végig egy teljes oldalt maszat nélkül. Eskü nem vagyok 100! Bár így visszanézve tényleg olyan.

Utánozd le őket

*Gyakorlás, plusz, ha nem jó a kézügyességed, ha bizonytalanul írsz, ha remegsz közben, akkor lehet, hogy valami csontod nem fejlődött ki a kezedben. Nem tom, hogy felnőtt korban is lehet-e (ki)fejleszteni; na szóval az a lényeg, hogy a gyurmázós mozdulatoknak nem szabad kimaradnia kisgyermekkorban; pl mikor sodorsz egy kígyót a gyurmából, vagy gombócot gyúrsz. Mert amúgy én hallottam egy sztorit, hogy egy elsős kisgyerek nagyon rondán írt, ezért a tanítónéni bűntetőfeladatot adott neki, hogy írjon le nemtom, 50 vagy hány darab karikát; merthogy rondán írja. És akkor hiába gyakorolta a kisgyerek, csak nem lett szebb az írása; pedig nagyon igyekezett; nagyon akarta. És akkor elvitték megröngeneztetni a gyereknek a kezét; és akkor, hát konkrétan borsó, tehát nem orsócsontot, hanem borsócsontot mondott , aki a sztorit mesélte; tehát hogy röntgenkor kiderült, hogy a gyereknek nincs kifejlődve az a csontja; és akkor azért nem tud szépen írni, akárhogy akarja, mert neki kimaradtak azok a kéztornás, gyurmázós mozdulatok. Szóval ez nagyon fontos, hogy ezek meglegyenek.