Hogy lehetne nem félreérthetően megfogalmazni?

Itt van egy kis félreértés.

Gondolom azt érzékelted te is, hogy Gipsz Jakab / XY cég viszonya nem egyértelmű, mert nem tudjuk, hogy GJ mint XY cég képviselője kér ajánlatot valaki mástól, vagy pedig GJ kéri XY-t, hogy adjanak ajánlatot.

A szórend csereberélése nem oldja meg a problémát, mert annak teljesen más a szerepe: kizáró vagy ellentétes értelmet ad a mondatnak (a 3. variációhoz képest, ami a sima hangsúlytalan kijelentő mondat volna).

A többinek ezzel szemben extra jelentéstartalma van:

1. Az XY cégtől Gipsz Jakab árajánlatot kér [pedig kérhetne prospektust is].

2. Az XY cégtől Gipsz Jakab [nem pedig Kiss Géza] kér árajánlatot.

4. Gipsz Jakab az XY cégtől kér árajánlatot [nem MN cégtől kéri].

Ha azt a kétértelműséget akarjuk kizárni, hogy GJ XY dolgozója vagy sem, akkor nem szórenddel kell megoldani, hanem vagy zárójelezéssel

GJ (az XY cégtől) árajánlatot kér.

Vagy más szóhasználattal

GJ az XY cég nevében/számára árajánlatot kér.

Ha kiderül a szövegkörnyezetből, hogy GJ XY cégnéL van, akkor a 3. mondat a leginkább semleges, extra jelentés nélküli.

#3:

"Itt van egy kis félreértés. Gondolom azt érzékelted te is"

xD

Nyilván érzékelte, mert arról szól a kérdése.... :-)))

"1. Az XY cégtől Gipsz Jakab árajánlatot kér [pedig kérhetne prospektust is]."

Egyáltalán nem biztos, hogy ennyire hangsúlyos a prospektus, ez lehet egy "sima" kijelentő mondat is, pl. felsoroljuk a feladatokat:

Az K cégtől Józsi vesz lufikat.

Az XY cégtől Gipsz Jakab árajánlatot kér.

Az Z céggel Julika aláírja a megbeszélt szerződést.

"2. Az XY cégtől Gipsz Jakab [nem pedig Kiss Géza] kér árajánlatot."

Ez is csak az egyik lehetséges megfejtés (bár kétségtelenül a legvalószínűbb, én is így olvasnám).

A többivel egyetértek: mindegyik többértelmű így önmagában, tehát az eredeti kérdésekre a válaszom:

1. Nem így. :-)

2. Szerintem is 3. a legkevésbé.

(De amúgy megint ott vagyunk, ahol "mindig": a szövegkörnyezet sokat számít, akár még az ilyen nagy problémáinkat is megoldhatja. :-)

#4

Így működik a klasszikus (hír)hamisítás, ikszdé ide vagy oda. BringaManó, eddig nem ezt szoktuk meg tőled. Az én eredeti két mondatom nem egy sorban, nem egy bekezdésben van, az első mondat az nagyjából a többi címeként/bevezetéseként szolgál. A második mondat elvágott fele úgy néz ki, mintha az elsőre reflektálna. Ejj de felb-sztad az agyam ezzel az MTVA-s tempóval.

"Az K cégtől Józsi vesz lufikat.

Az XY cégtől Gipsz Jakab árajánlatot kér.

Az Z céggel Julika aláírja a megbeszélt szerződést."

Ez a 3 mondat nem analóg. Az 1. és 3. mondatban a tárgy van hátrébb, az én példámban az ige. A te mondataid valóban lehetnének egyfajta feladatfelsorolás részei, de az én mondatomban pont azért, mert a tárgy van igevivő szerepben, a tárgyon van a (kizáró) hangsúly. Pontosan az, hogy te ösztönösen a tárgyat raktad hátrébb (és az alany áll igevivő pozícióban) két példamondatban is, mutatja, hogy azok lennének a hangsúlytalan, sima kijelentő mondatok.

Nem értem a problémádat. Ja, lehet, hogy értem: persze, a második mondat nem az elsőre vonatkozik, hanem az el van nyisszantva, mert nem akartam feleslegesen sokat idézni. Gondoltam, fél szavakból is... De ha félreérthető volt, akkor bocs. Bővebben-pontosabban:

#3: "Gondolom azt érzékelted te is, hogy Gipsz Jakab / XY cég viszonya nem egyértelmű, mert nem tudjuk, hogy GJ mint XY cég képviselője kér ajánlatot valaki mástól, vagy pedig GJ kéri XY-t, hogy adjanak ajánlatot."

xD

Nyilván érzékelte, mert erről szól a kérdése.... :-)))

[így jó? az xD-t sajnos nem tudom kispórolni...]

------

BM: "Az K cégtől Józsi vesz lufikat.

Az XY cégtől Gipsz Jakab árajánlatot kér.

Az Z céggel Julika aláírja a megbeszélt szerződést."

#3: "Ez a 3 mondat nem analóg."

Így van, nem is akart az lenni. Csupán egy olyan szövegkörnyezet, egy olyan szitu kellékei, amelyben jól látszik, hogy a középső mondat is mehet hangsúllyal – az eltérő szórendtől függetlenül –, nem fix, hogy csak azt jelentheti, amit írtál.

#3: "Az 1. és 3. mondatban a tárgy van hátrébb, az én példámban az ige. A te mondataid valóban lehetnének egyfajta feladatfelsorolás részei, de az én mondatomban pont azért, mert a tárgy van igevivő szerepben, a tárgyon van a (kizáró) hangsúly. Pontosan az, hogy te ösztönösen a tárgyat raktad hátrébb (és az alany áll igevivő pozícióban) két példamondatban is, mutatja, hogy azok lennének a hangsúlytalan, sima kijelentő mondatok."

Sajnos nem értek egyet, szerintem ez a fenti három mondat teljesen jó így is, ilyen szórenddel, egyenrangú hangsúllyal.

Ha akarnám, lehetne a többi kettő is olyan:

"Az K cégtől Józsi lufikat vesz.

Az XY cégtől Gipsz Jakab árajánlatot kér.

Az Z céggel Julika a megbeszélt szerződést aláírja."

Nem ez a legtermészetesebb (valóban "ösztönösen" írtam máshogy, nem tagadom), de ettől még teljesen jó, magyarul van, nincs vele gond. Ha meg kéne "szöveggondoznom", "olvasószerkesztenem" (:-), akkor valószínűleg átírnám a szebb, simább szórendre (hacsak nincs direkte valami stílusértéke ennek a göcsörtösebbnek) – de ez nem jelenti azt, hogy ez így rossz, és hogy csakis azt a kizárós dolgot jelenthetné, amit te belehallasz.

A 2. mondat azt sugallja, hogy Gipsz Jakab kér árajánlatot és nem más. Tehát több ember közül Gipsz Jakab van kiemelve.

A 4. mondatban az van megfogalmazva, hogy Gipsz Jakab az XY cégtől kér ajánlatot és nem másik cégtől, a sok közül. Igazából a 2. és a 4. mondat hasonlít egymáshoz.

Az 1. és a 3. mondat is hasonló egymáshoz, a jelentésüket tekintve igazából majdnem semmi különbség nincs, csak annyi, hogy más az alany és a tárgy sorrendje, azaz más valami van kihangsúlyozva a két mondatban. Az 1. mondatban a tárgyon van a hangsúly, a 3. mondatban pedig a cselekvőn.

#7:

"A 2. mondat azt sugallja, hogy Gipsz Jakab kér árajánlatot és nem más."

Vagy azt, hogy KÉR, hangsúlyozástól függ.

"A 4. mondatban az van megfogalmazva, hogy Gipsz Jakab az XY cégtől kér ajánlatot és nem másik cégtől, a sok közül."

Dettó.

"Az 1. mondatban a tárgyon van a hangsúly, a 3. mondatban pedig a cselekvőn."

Vagy nem:

az 1. mondat mondandója lehet az is, hogy "árajánlatot kér" (nem pedig mást csinál),

a 3. mondaté dettó.

(fura nekem, amit írsz, vagyis hogy a 3.-ban a cselekvőn lenne a hangsúly... szerintem épp akkor lenne ilyen értelmezési lehetőség, ha az ige előtt állna a a cselekvő (2., 4.))

A hármas sem helyes, mert a mondat nem türközi, hogy kapcsolat van a személy és a cég között.

Ha megfordítjuk az alanyokat, akkor talán még jobban érződik ez:

"Bódé Zrt. Gipsz Jakabtól árajánlatot kér."

Helyesen valahogy így lehetne megfogalmazni a mondatot:

"Gipsz Jakab az XY cég nevében árajánlatot kér".

dehogynem tükrözi, szoktak ilyet mondani:

"Itt van Gipsz Jakab a Bódé Zrt.-től, kérlek, hallgassátok meg."

"Gipsz Jakab a Bódé Zrt.-től ezt a kérését fogalmazta meg, hogy..."

Nem mondom, hogy nem lehet máshogy, de ebben az utána tett formában is értjük, hogy

"Gipsz Jakab a Bódé Zrt.-től" = "a Bódé Zrt.-től érkezett Gipsz Jakab" / "a Bódé Zrt.-nél dolgozó Gipsz Jakab"

(–> Tehát a 3. mondat így „csupaszon” – írásban és szövegkörnyezet nélkül – több dolgot is jelenthet, többféleképpen olvasható.)

Ha megfordítjuk az alanyokat – akkor egészen más az ábra, mert annak nincs értelme, hogy "a Gipsz Jakabtól érkezett Bódé Zrt." / "a Gipsz Jakabnál dolgozó Bódé Zrt." (én legalábbis nem tudok benne értelmet találni)

Nem "szimmetrikus" tartalmilag, nem cserélhetjük meg tetszőlegesen anélkül, hogy az értelme csorbát szenvedne.