Olyan irodalom, ami tudományosan alátámasztja, hogy az ember alapból nem, , gonosz" lény?

#20 Nem is azt írta, csak hogy általánosságban így van, ha a túlélés vagy az evolúció ezt diktálja.

Bizony az állatok rettentően kegyetlenek tudnak lenni.

Pl te el tudod képzelni, hogy randevúzol egy nővel és kiderül van gyermeke. Hogy biztosítsd a dominanciát és a génjeid továbböröklődését, fogod az idegen csecsemőt, kitöröd a nyakát és megfőzöd pörköltnek, majd elfogyasztod és meghágod a nőt.

Ez a természetben egy teljesen általános evolúciós út az állatoknál.

...

Amúgy a kultúra és környezrt szerepe óriási. Nem vagyok benne biztos, hogy az empátia nem inkább egy tanult jelenség.

Vizsgálni eleve lehetetlen, és maximum kamutanulmányokat lehet írni róla. Ugyanis képtelenség elválasztani 100%-ban a környezetet és a nevelés a gyermekről.

"egy teljesen általános evolúciós út az állatoknál"

Van még cifrább is:

ugyanez a randevú, de a nő még csak terhes.

Ahogy találkoztok, rögtön elvetél, mivel úgyis meg fogod enni a gyerekét.

Amúgy ez sem gonoszság. Sok állatnak elég rövid az életciklusa, és nem engedheti meg magának, hogy más géneket támogasson, mert akkor a sajátjára már nem jut idő => TEHÁT amelyik állat nem ilyen volt, az már rég kipusztult.

Rengeteg ilyen mű született a századok során. Az előző válaszadók többsége csak nyers materiális alapon vizsgálták a kérdést, pedig ember megítélésem szerint szellemi síkkal is rendelkezik, és Richard Dawkins sem tud mindent megmagyarázni. Gyakran az állatvilágban is előfordulnak a nyers ösztönökön túlmutató magatartásformák, az emberben pedig a magasabb rendű érdekek gyakran felülmúlják az alsóbbakat. (hősiesség, önfeláldozás, szülői szeretet, beteg- és idős ápoló intézmények stb.)

Én Samuel Smiles (1812-1904) skót író műveit ajánlom, antikváriumokban / Bookline-on talán meg is vásárolhatóak: [link]

Itt van egy nagy bibliográfia: [link] (az 1712 és 1920 között megjelent magyar művekről) Talán "etika" címmel próbálj keresni.

Utazási könyv-sorozatokat is érdemes nézegetni:

- Világjárók sorozat

- A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára

- A Hat Világrész

- A Világjárás Hősei

- A Világ Körül

- Világjárók

- A Műveltség Útja

Filozófiai könyvsorozatok: [link]

19-es vagyok.

Van tudományos tanulmány, hogy az empáti miért és hogyan alakult ki az emberi evolucióban. Az hogy a génnekkel örököljük az én következtetésem de biztos vagyok benne.

Minden emberi közösségben devianciának számít a fizikai erőszak, mint érdek érvényesítő modszer. Egy állati csoportban ez minden napos. Egy pigmeus törzsben sincs több erőszak mint egy civilizált társadalomban. Ugyanigy segitik egymást, megosszák az ételt stb. Mivel ez annyira univerzálissan emberi, szinte biztos hogy örökölt legalább a hajlam.

Az erőszakos embereket nem szeretjük, kiközösitjuk, börtönbe zárjuk, stb. Ez is egy fajta szelekció ami visszahat a génekre.

Egy másik példa az ilyen fajt evolucióra például a kutya. Mindig a legkezesebbeket szaporitották több ezer évig. Ezért egy farkas kölyök sose lesz olyan kezes mint egy golden retriver, hiába neveled ugyanugy.

Ez a különbség meg van ember csimpánz viszonylatban is.

Több kisérlet is volt. Az egyikben fiatal házasok magukhoz vettek egy csimpánz bébit amikor nekik is gyerekük lett. Egyformán nevelték őket. A gyerek fejlödésében mindig elérkezett az a pont amikor hajlandó volt önként megosztani az élelmét. Soha egy csimpánz kölyköt se sokerült rá megtanítani pedig többszőr is elvégezték.

Egy másik kisérletben 5 év körüli gyerekeknek kellett együtt működni egy közös cél érdekében és kaptak 2-2 cukorkát. Utána megtréfálták őket. Az egyiknek 3 adtak, a másiknak 1-et.

Amelyiknek 3 volt azaz egyiket oda adta a másik gyereknek. Nem sugalták nekik.

Csimpánzokkal is megcsinálták, náluk ennek az igazságtalanságnak mindig verekedés lett a vége! Meg az hogy leközelebb a porul járt nem működőt együtt.

Ez különbség nem azért van mert okosabbak vagyunk, hanem mert volt egy ilyen fajta szelekció az emberré vállás során. Zsákmányszerző őseinknek sokkal jobban kellett koperálni mint a gyümölcs evő főemlösőknek.

Számos olyan lelet van korai ember féléktől, ami bizonyítja hogy őseink, hozzánk hasonló módon támogatták egymást. Olyan súlyos sérülésekből is felépültek és éltek éveket, ami csak úgy lehetséges ha valaki etette és ápolta őket. Állati leleteknél ilyen soha nincs. Ráadásul sokkal több ilyen lelet van, mint olyan ami ember-ember közötti erőszakra utal.

Az emberek tulnyomó többség alapból nem akarja megölni a másik embert. Van az a természetes emberi reakció, amikor látjuk hogy valaki súlyossan megsérül azt rossz nézni, iszonyt érzünk.

Ez nem szocializáció hanem ősztön. A pszichopatákban ez nincs meg és nem is lehet bele nevelni mert genetikai eredetű a pszichopátia.

# 21

Ez pár ezer éve valoszinű nem számitott ritkaságnak az emberek közötse.

Az embertőlse ál messze hogy megölje a fajtársát a saját előnye miatt. Pár száz éve még kannibálok is léteztek.

#24:

olyan lelet is volt, ahol egy 50 év fölötti embernek tövig lekopott az összes foga.

Valaki annyira szerette őt, hogy előrágta neki az ételt. El tudod képzelni az őskori körülmények között, ahol mindig kevés volt az étel, hogy egy embert annyira szeretsz, hogy azt az ételt, ami már a tied, már megrágtad, és csak le kéne nyelni - átadod neki?

És ez nem egy gyerek volt, akit szeret az anyja! Idősebb, felnőtt ember.

#25:

a kannibalizmus sokszor éhségből fakadt, és nagyon ritkán gonoszságból.

# 26

Ilyen alapon semmi sem gonoszság. Mivel mindig előnyere lesz valakinek.

#24:

ez így igaz, csak egyet felejtesz el:

a csimpánzoknak mindenütt a gorillákkal kellett együtt élniük már jó ideje. Az meg nem egészen ugyanaz a súlycsoport.

EGYETLEN kivétel van: ahol a bonobók élnek.

Na, ők egészen másmilyenek... pedig az őseik közösek.

És kapaszkodjatok meg: EZ a mi ősünk is.

Épp úgy rokonságban vagyunk a bonobókkal is, mint a csimpánzokkal.