Igaz-e, hogy a középkori királyok, fejedelmek a testrészeiket még életükben "szétosztották", hogy haláluk után ereklyeként imádhassa az utókor?

Inkább szentek részeit imádják/imádták a népek, de azok nem csináltak ilyesmit.

Igaz. Királyok esetében bevett szokás volt egyes testrészek máshová temetése ( pl. Oroszlánszívű Richard szívét külön Rouen be temették, míg a teste Anjou-ban volt eltemetve). Nem fejedelmi személyek esetén a pápa engedélyezhette halál után különös megtiszteltetésként a test felosztását, az egyes szervek elhelyezéséről az érintett még életében rendelkezhetett(pl. Charles de Valois, IV Fülöp testvére). A szokás nemcsak középkori, pl. a Habsburg ház tagjai esetében úgymond családi szokás (ld. Zita királyné, valamint fia Habsburg Ottó szíve is más-más helyen van eltemetve, utóbbié pl. Pannonhalmán...), de pl. II János Pál is szerette volna, ha a szívét Lengyelországban temetik el, ehhez viszont a Vatikán nem járult hozzá. Az, hogy ereklyeként imádták e az ily módon külön temetett szerveket vagy nem , az már más kérdés, nyilván az illető tisztelete szabta meg.