Milyen lenne ma Európa, ha a magyarok nem védték volna meg a törököktől?

Való igaz nem mi védtük meg egyedül, de ha rajtunk el nem akadnak és le nem lassulnak rendszeresen akkor sokkal tovább is el tudtak volna menni.

Így sem tudták volna elfoglalni egész Európát ha ez nem így történik. A nehéz fegyvereikkel túl lassúak voltak.

Talán dél európára lett volna esélyük. (Olaszok, Spanyolok.)

Hogy ez milyen hatással lett volna a mára az jó kérdés.

Mivel amúgy is autokrácia és elnyomás volt akkoriban Európában és azt azóta levedlette a kontinens így valószínűleg kisebb hatása lenne a mára mint gondolnátok.

Szulejmán halála után mindenki leforrongta volna magáról a törököket. Magyarország viszont lehet nem szabadult volna 150 év után sem, mert ha a Törökök túljutnak rajtunk az azt is jelenti hogy teljesen még a végvári rendszerben és minden részében (Felvidék, nyugat magyarország, erdély stb...) is megsemmisült az ország. Ez végzetes és végleges kár lett volna számunkra, ilyen helyzetből már nincs aki felálljon.

A "volna" nem történelmi kategória!

.

Mi magyarok, büszkék vagyunk, jobban mondva csak hangoztatjuk, hogy mi védtük meg Európát a töröktől.

Az egész világ másképp látja, tudja.

Ők vannak többen, tehát, ha nincs igazuk, akkor is igazuk van a többségi elv alapján.

.

Mellesleg nem szabad megfeledkeznünk az őrszág "hódoltság"-nak nevezett részéről sem, ahol bizony echte magyarok, éltek szabad akaratukból török felügyelet alatt.

.

Ha már a "volnánál" tartunk, amennyiben Tomori érseknek nincsenek uralkodóváválási szándékai, nem csupán Európát, hanem Magyarországot is megvédhettük volna Mohácsnál.

.

Ha a megvédés nem sikerült volna ennyire, azt lenne eredménye, hogy a kontinens több, nyugati államában is lennének törökfürdők. (Tetszik nem tetszik, a magyarokat a törökök tanították meg tisztálkodásra.)

.

Napjainkban ugyanez a helyzet, hiszen büszkék vagyunk arra, hogy pár kilométeres kerítéssel védjük a migráncsoktól egész Nyugat-Európát.

Vigyázzunk, mert állandó mellveregetésünkkel önmagunknak szívbetegséget okoz(hat)unk!

Nem igaz, a Római Birodalom fürdőkultúrája már időszámításunk előtt létezett és a keresztények ezt örökölték, tőlük meg Bizánc elfoglalása után a törökök, akik addig mocskos beduin népség voltak.

Fürdőházak mindig voltak a keresztény országokban, csupán Franciaországban voltak egy rövid időre korlátozva a keresztény vallás bigottsága idején, akkor is csak a prostitúció fékezése érdekében, mert a nemi betegségek elszaporodtak egy időben, de máshol nem, így nálunk is léteztek nyilvános fürdők minden időkben, pusztán a törökök saját, tényleg jól megépített termálvizes fürdőit megtartottuk és megbecsültük a kiverésük után is, ha már voltak és működtek, mert felesleges lett volna lerombolni azokat.

Azért az érdemeinket minden nép elismeri az Iszlám áradat feltartóztatása érdekében, de azt is figyelembe kell venni, hogy nem is nagyon tudtak volna tovább menni, hiszen az Oszmán birodalomnak volt egy akciórádiusza, úgy értve, hogy a meleg éghajlathoz szokott hadaknak ide is kellett masírozniuk, hadakozniuk és még a tél beállta előtt hazagyalogolniuk, így ennél tovább nem is nagyon juthattak.

Bécsnél kétszer is megszívták, nem maradt elég idejük rendesen lerombolni a védműveket, így nem is tudták bevenni a várost, az őszi hideg esők hazakergették őket.

Az Oszmán Birodalom terjeszkedésének volt egy határa, ami kb. a Budáig tartott Európában. Mivel több fronton is háborúzott a mindenkori szultán (a perzsákkal, osztrákokkal és tengeren a spanyolokkal, velenceiekkel, mikor kivel), a hadjáratok mindig középről, a fővárosból indultak ki minden évben. Egyrészt, mert ez volt a főváros, és a szultáni hadsereg Isztambulban állomásozott (a vilajetekben is volt helyi haderő, amelyek várvívásokban, helyi csetepatékban szerepet játszottak, de nagy hódító hadjáratokat a szultáni seregekkel indítottak). Ennek a seregnek a felvonulási útja egyre hosszabb lett, minél nagyobb lett a birodalom. 1526-ban már áprilisban elindult a sereg, és a mohácsi csatát augusztus 29-én (nyár végén) vívták meg! Ebből következik, hogy ezzel a hadszervezettel egész Európát képtelenek lettek volna meghódítani, minél beljebb nyomultak volna, egyre erősebb ellenféllel találták szemben magukat, a török utánpótlási útvonalak pedig egyre jobban megnyúltak, és a felvonulási útvonal egyre hosszabb lett volna. Nem véletlen, hogy addig tartott az Oszmán Birodalom terjeszkedése, ameddig, mert tovább egyszerűen nem tudott a birodalom terjeszkedni.

A másik fontos dolog, hogy az Oszmán Birodalom igazából csak a 16. században számított modernnek, európai szinten is színvonalas hadseregnek. A 17. században ez eléggé megváltozott, aminek több oka is volt. Egyrészt, a janicsárság, mint katonai erő színvonala jelentősen visszaesett (mert aki janicsár volt, nem kellett adót fizetnie, ezért rengeteg török üzletember, kereskedő vett ilyen "státuszt", de amikor hadba kellett vonulnia, a korrupt államban megkente, akit kellett, vagy mást küldött maga helyett), az eredetileg nagyon képzett és fegyelmezett katonai erő a 17. századra eléggé vesztett a jelentőségéből... Másrészt, a 17. századi hadszervezeti változásokat, modernizációt nem követték az oszmánok, így elavult a hadszervezetük, fegyverzetük is. Az európai seregekkel szemben az 1600-as évek végére már kifejezetten alulmaradtak.

Úgyhogy azt lehet mondani, hogy nem azért terjeszkedtek tovább Magyarországon túlra, mert mi megvédtük Európát, hanem azért, mert nem is tudtak ennél tovább terjeszkedni. A határvidéküket vazallus államok gyűrűjével vonták be (Erdély, Moldva, Havasalföld, Krími Kánság), hogy a nagyobb államokkal (Habsburgok, Lengyelország, Oroszország) ezek "ütközzenek", de kb. ez volt a legtöbb, amit Európában tehettek, vagyis amit elértek, azzal maximalizálták is a lehetőségeiket. Az Oszmán Birodalom akciórádiuszán belüli területeket viszont teljesen szétforgácsolták és meghódították, Magyarországot azért nem tudták teljesen elfoglalni, mert az ország egyik fele a Habsburgokat választotta királlyá, így a valóságban a nyugati Királyi Magyarországon nem is velünk harcoltak, hanem valójában a Habsburg Birdodalommal, a két nagyhatalom katonai ereje pont abban a határsávban egyenlítette ki egymást, ahol az újabb végvári vonal kiépült (amit szintén a Habsburg Birodalomból, illetve a Német-római Birodalomból szedett adókból építettek ki, illetve tartottak fenn). Ennek az erőegyensúlynak az eredménye volt az Erdélyi Fejedelemség (bármelyik fél oldalára billent a hatalmi mérleg nyelve, az az Erdélyi Fejedelemség végét jelentette, ami meg is történt 1691-ben). De a lényeg, hogy nem azért kebeleztek be minket a törökök, mert a magyar politika egysége megingott 1526 után, hanem magát ezt a jelenséget, hogy a magyar magyar ellen fordult, nagyrészt a törökök idézték elő, az ő hatalmi trükkjük volt (ezt a balkáni népekkel is ugyanígy csinálták korábban, mindig volt egy saját hívük az ellenség között, akit pénzzel, katonákkal támogattak az ellenlábasa ellen, így az oszd meg és uralkodj taktikával ellenőriztek mindent). Egyébként Erdélyben is ezt csinálták, minden egyes erdélyi fejedelemnek volt egy "ellenjelöltje" Isztambulban, és ha az aktuális fejedelem nem a törököknek tetsző politikát folytatott, akkor ezt az ellenfejedelmet török hadakkal Erdélybe küldték, hogy vegye át a hatalmat, és máris polgárháború alakult ki. Ezt is sokszor eljátszották.

Persze nem arról van itt szó, hogy ez a mi hősiességünket vagy katonai érdemeinket csorbítaná, természetesen amit lehetett, mi megtettük a török ellen. De nem arról van szó, hogy ha mi nem lennénk, akkor egész Európa nyögött volna a félhold alatt. Egyébként az Európa védőbástyája szerepet ugyanúgy magukénak érzik más népek, pl. a lengyelek is, akik szintén ugyanúgy érzik, hogy ők védték a keresztény Európát a pogányokkal szemben a krími és moldvai határvidékeken.