Magyarországon, ha az átlagbéreket tekintjük, nem is olyan rossz a helyzet?

Ja meg nézd állami cégeket pl.: MÁV akinek kapcsolata van ,az simán egy közlekedésmérnök diplomával 5 év tapasztalattal irodában megkeres 350-400 nettót, akinek meg nincs kapcsolata, az elvégez egy kalauzképzést, vagy egy kocsirendező képesítést, és jó esetben 5év gyakorlattal se keres többet 160-170 nettónál.

Itt JNSZ megyében aki mérnök, könyvelő 8-10 év gyakorlattal simán hazaviszi a nettó 4-500 nettókat, aki meg szakmunkás, betanított munkás meg jó esetben a 150 nettót már nagyon jónak mondja. Durva különbségek vannak, van egy réteg aki örül hónap végén marad, a másik réteg nagy kocsikkal jár. Szakmunkásként lakatost, gépszerelőt stb értettem, nem sztárhegesztőt 30 év gyakorlattal. Itt az emberek kb 5%-a gazol jól él, a maradék kb 85%-a elképzelhetetlenül szegény, máról honlapra él. A másik 10%-ék már megkeresi mellékállásban amit akar, esetleg kisebb vezetők.

#11 Pont ezt írtam én is. Tanusithatom sajnos. Veszprém megyében kerestem X összeget ( átlag fizetés errefelé), 2019.májusban kerültem karcagra, hát elszörnyedtem a kereseti lehetőségeken. Nem elég hogy munkalehetőség alig, ki van alig fizet. Átlagban a felét se kaptam nehezebb munkával mint itthon, anyósom kórházban 76ezret visz haza. Próbáltam több területen, építőipar, betanított munka stb, de rájöttem ha párommal szeretnénk valamerre is jutni ( lakás , idővel gyerek stb) ott nem maradhatunk. És aki fura, arrafelé nem is tudják hogy máshol jobb a helyzet, míg meg nem mutattam netbankban mennyiket kerestem azt hitte a teljes család hogy hülyéskedek ( tisztességes dolgozó ember mindegyik). Így 2019. novemberben elhatartoztam/megbeszéltem asszonnyal hogy visszajövünk Veszprém megye. Mind a ketten a régi munkahelyemen dolgozunk. Egyenlőre albérletben de jól megélünk, és minden hónapban tudunk félretenni a majd egyszer leendő saját lakásra.

Szóval igen, KSH meg medián ide vagy oda, messze nem fedi a valóságot. Iszonyat szakadék van az országrészek között.

0) A válaszolók csak azt hajtogatják, hogy valójában nem is annyi az átlagbér, amennyi, de hát ez így van más országokban is.

01) Ami a kérdést illeti, valóban volt javulás a 2010-es évek közepétől kezdve, de:

02) Kb. az emberek 40%-a még mindig létminimum körül vagy alatt él, a következő kb. 40% pedig nem tud megtakarítani, így valójában csak max. kb. 2 millió ember az, aki a nyugati színvonal aljának megfelelő szinten él

03) Nyugaton csak a szolgáltatások drágábbak, az élelmiszer és egyéb árucikkek akár még olcsóbbak is lehetnek, miközben sokkal magasabb a fizetés. Ez egészen más életszínvonalat jelent.

04) Hogy megvilágítsam egy másik aspektusát a dolognak: aki jelentősen többet keres a világátlagnál, az élősködik valakin. A gazdag országok (ebbe beletartozunk mi is) a szegényebb országokat szipolyozzák ki. Ebből a szempontból mi még egy kicsitt többet is keresünk az elfogadhatónál.

> 0) A válaszolók csak azt hajtogatják, hogy valójában nem is annyi az átlagbér, amennyi

Én nem látok ilyen választ. A válaszok többsége nem azt kérdőjelezi meg, hogy annyi-e az átlagbér, amennyi, hanem hogy az-e a jelentése, illetve jelentősége, amit hajlamosak vagyunk tulajdonítani neki.

> 01) Ami a kérdést illeti, valóban volt javulás a 2010-es évek közepétől kezdve, de:

És itt jön a de… Attól függ, hogy milyen szempont alapján vizsgáljuk. Illetve mihez viszonyítva vizsgáljuk. És ebben lehetnek ugyan szemléletbeli viták, ahol pro és kontra is szólnak érvek, de összességében mégis azt gondolom, hogy amíg 8 órában dolgozó, illetve 8 órában dolgozni tudó és akaró emberek nagy tömegben élnek a létminimum alatt, addig ennek kellene a legfőbb viszonyítási pontnak lennie.

> 04) Hogy megvilágítsam egy másik aspektusát a dolognak: aki jelentősen többet keres a világátlagnál, az élősködik valakin.

Nyilván értem milyen megfontolásból következik ez, de önmagában ez nem igaz. Mert ezek alapján csak akkor nem élősködne senki senkin – tehát akkor lenne igazságos a világ –, ha senki nem keresne többet a világátlagnál. Ez meg matematikai szempontból egyféleképpen lehetséges, ha mindenki pontosan ugyanannyit keres. De tényleg ez az igazságos? Hiszen az emberek különböző képességekkel, tudással, szorgalommal, pontossággal rendelkeznek, így amit értéket tudnak teremteni, az eltérő mértékű, a társadalom számára eltérő hasznosságú. Szerintem az igazságos, hogy az, aki nagyobb értéket teremt, az nagyobb fizetést is kapjon, ez nem jelenti azt, hogy máson élősködne. Másik oldalról kimondottan jó ösztönző, ha a teljesítményt követi a fizetés nagysága, sőt infernális következményei lehetnek, ahol nem.

Lokálisan nézve sem önmagában azzal van a gond, hogy van bérszakadék. A gond az, hogy a bérszakadék szélesedik, és pont a legszegényebb réteg kárára. A felső 10%-nak nem kellene extrém mértékben lemondania az anyagi jólétéről ahhoz, hogy az alsó 40% elfogadható helyzetbe kerüljön. De mégsem kerül rá sor…

> A gazdag országok (ebbe beletartozunk mi is) a szegényebb országokat szipolyozzák ki.

Ez sem ennyire egyszerű. Itt nem egyszerűen egy torta feldarabolásának arányairól van szó, amiben aki nagyobb szeletet kapott az átlagnál, az az átlag alattiak kárára kapott nagyobbat. A torta mérete is változik közben, sőt a torta méretének változása függ attól, hogy hogyan daraboljuk azt. Ott van Kína…

A fél világ Kínában gyártja a termékeit, mert baromira olcsó a munkaerő. Tehát mi őket szipolyozzuk ki… De csökken a kínai GDP vagy az átlagfizetés? Nem. Sőt gyorsabban nő, mint a nyugati országokban. Kínában 2019-ben a havi bruttó kereset – amibe a szociális juttatások, és minden egyéb is beleszámít – majdnem 1000 $ volt. Ugyanezen statisztika alapján Magyarországon meg 1250 $ körül mozgott.

Tehát úgy sikerült kiszipolyozni Kínát a nyugati társadalomnak, hogy lassan – most a járvány hatásait zárójelbe téve – utoléri a kínai GDP nominálisan az USA-ét (Az USA egyre jobban aggódik is emiatt), és lassan magasabb lesz az ottani átlagkereset, mint Kelet-Európában. Innentől viszont még mindig pusztán globális bérszakadékról beszélhetünk csak? Mert bérszakadék Kínában is van, nem is akármekkora, nyilván ezért éri meg még mindig ott gyártani a nyugati termékeket. Nyilván az átlagkereset ahogy nálunk, úgy ott sem írja le jól a valós viszonyokat. De ha Kína fejlődésének egészét nézzük, akkor ez a bérszakadék nem válik egyre inkább lokális, mintsem globális jelenséggé?