Az véletlen, hogy azon országok lakói a legboldogabbak, ahol nem istenítik a pénzt és szegénység van?

Én mérnökként végeztem, de az egyetemen egy szemeszter erejéig kötelezően választott humán tárgyam, amely esetemben a szociológia volt (imádtam).

A tanárnő a deviáns viselkedés témaköréről beszélve kitért erre a jelenségre is, bár Ő az öngyilkossággal kapcsolatos kutatások révén jutott ide.

A kutatások szerint a negatív gondolatok nem a szegénységgel és nehéz élettel függnek össze - hisz ennyi erővel Afrika éhező népei már nem léteznének.

A negatív életkép elsődleges forrása az ún. "relatív egyenlőtlenség". Példákkal elmagyarázva:

- Ubu Afrika közepén él, szegénységben, kitörési lehetőség nélkül - mégis boldog tud lenni. Miért? Mert a családja, barátai, szomszédai, minden ismerőse ugyanilyen életkörülményei ezzel tökéletesen megegyeznek, és adaptálódik, más értékrendje lesz egy fejlett országba tartozóhoz képest.

- Maria Brazíliában született, ahol szintúgy hasonló nyomorban él, mint Ubu Afrikában. Családja, barátai, szomszédai is. Ellenben azt látja, hogy a favillát övező kerítés túloldalán olyanok laknak a toronyházakban, akik a forgalmi dugó elkerülése érdekében helikopterrel közlekednek, a TV-ben pedig a "Feleségek luxuskivitelben"-t látja. Ő sokkal fogékonyabb lesz a destruktivitásra.

Mi az oka? Az utóbbi esetben szembesítve van az ember azzal, hogy milyen hatalmas társadalmi különbségek vannak a világban, és hogy egy nagyon kis területen ekkora egyenlőtlenségek léteznek. Ez frusztrációt okoz, önbecsülési problémákat (én nem értem el semmit, kevesebbet érek), amely sokszor destruktív magatartásban csúcsosodik ki (bűnözés, drogkereskedelem, önártalom különböző formái, agresszivitás, stb).

"Mit ér az anyagi gyarapodás, ha a boldogságot nem hozza el?"

mondjuk van pénzed kajára, lakhatásra, ruhákra, közművekre. nem függsz segélyektől (akár az anyaországtól, akár egy fejlett országtól), oktatás, egészségügy elérhető és jó minőségű. azért ez elég jó alap. gondold el ha minden nap úgy kelnél fel egész életedben hogy nem tudod-eszel-e aznap, tudsz-e munkát találni, ha igen, akkor fizetnek-e a napi 12+ óráért annyit hogy a gyerekednek is jusson étel. ezeknek az embereknek maximum a vallás adhat reményt, de igazi-e az a boldogság?

amúgy google szerint finnország volt a legboldogabb 2020ban (2018 óta, 2017ben norvégia, 2016ban dánia, úgyhogy gondolom ez a 3 váltja egymást a top 3ban minden évben kb)

[link]

nemtom én itt nem látok túl sok fejlődő országot

"A fejlett országokban történelmi csúcson a mentális betegségk"

mert elértük már azt a szintet, hogy ezt "megengedhetjük magunknak". 2 éhenhalás között aidsesen nem hiszem hogy bárkinek az lenne az első gondoloata hogy pszichológussal diagnosztizálja a depresszióját (vagy akármi mást)

Boldogabbak mert nem csak pénz de ész sincs.

Nem ildomos tudományos rovatban ilyesmit idézni, de ebben az egy dologban igaza van egy régi bestsellernek:

"Boldogok a tudatlanok"

És tényleg tudományosan bizonyítható hogy akik kevesebbet tudnak azok kevesebbet is agyalnak a problémáikon és ettől boldogabbak.

Persze azok a problémák még ott vannak ettől...

"Aki boldog az mindenképp jobban járt ergo okosabb"

az egyik nem következik a másikból

Sok kutatás szerint Dániában a legboldogabbak az emberek. Ott nincs pénz?

A boldogság nem függ össze a pénzzel. A pénz nem tesz boldoggá, csak boldogít, mert a hiánya sok szenvedést okoz -> nagyságrendekkel többet, mint a megléte.

Ugyanakkor a boldogság elsősorban lelki jólét függvénye, nem anyagié. Tehát vannak-e minőségi kapcsolataid, mennyire vagy elégedett az életed menetével, a szabadságod fokával, az időbeosztásoddal, az intellektuális lehetőségekkel.

Ezernyi összetevője van.

Ahogy már előttem írták, sok országban egyszerűen alacsonyabbak az elvárások, illetve a civilizációnkhoz kötődő rohanás, információáradat és stressz is a boldogtalanság egyik fő forrása.

Szóval kérdező, ez egy önámítás, hogy az anyagi jólét a boldogság akadálya (és az is önámítás, hogy kötelező eleme).

Ezt általában azok hazudják saját maguknak, akik lemondtak arról, hogy sok pénzük legyen, és önigazolást keresnek arra, hogy miért van igazuk (én is voltam ilyen lelkiállapotban annak idején).

Valójában sokkal inkább boldogít a pénz, mint sem, de a boldogságért meg kell dolgozni, át kell huzalozni a hozzáállásodat, rengeteg mindenre nemet mondani, és inkább egyszerűbb, nyugodtabb életet élni, mintsem állandóan pörögni, és hajtani minden fronton.