Régen hogyan alakult ki, hogy ki lesz a király/szultán stb?

Mindenkinek alapvetően az uralkodó felmenői biztosították a jogot a trónra. Hogy ez az őskorban hogyan alakult ki, azt nem tudom, nyilván az lett az uralkodó, aki a legerősebb volt, és tudta érvényesíteni a hatalmát a többi fölött.

Később ha egy uralkodó meghalt, akkor a fia (primogenitura), vagy a legidősebb férfi tag a családban (seniorátus), vagy az uralkodó életében kinevezett utód lett az uralkodó, vagy az éppen aktuális örökösödési szabályzat szerint történt az öröklés.

Például voltak teokráciák, ahol vallási alapon történt az uralkodó kinevezése, hasonlított erre az iszlám kalifátus, remek példája napjainkban a Vatikán, aminek a feje a pápa, akit a bíborosok tanácsa (konklávé) választ életfogytiglanra.

Szent István idejében a pogány magyar törzsek között a seniorátus volt érvényben, ezért nem is ő lett volna a fejedelem, mert nem ő volt a legidősebb. Fel is lázadt ellene Koppány, de legyőzte, és érvényesítette a hatalmát, bevezette a primogenitúrát.

Ha egy uralkodói vérvonal megszakadt, akkor a legközelebbi férfi rokon örökölt, ha a teljes ház kihalt, akkor idegen uralkodók pályáztak a trónra, pl ha négy generációval azelőtt egy hercegnő beházasodott abba az idegen házba, az már jogalapot szolgáltatott nekik a trónra.

Ilyen volt Magyarországon az Árpád-ház kihalását követően (1301) kialakuló kisebb belháború, amiből a francia eredetű nápolyi király fia, az Anjou I. Károly (Róbert) került ki győztesen.

Egy ilyen trónharcban általában az az idegen király nyert, akinek nagyobb/erősebb hátországa volt, illetve döntő tényező volt a helyi nemesség támogatása is. Előző példánkra visszatérve az Árpád-ház után Magyarországot konkrétan hatalmas földbirtokkal rendelkező kiskirályok, bárók irányították, Károly csak az ő hatalmuk letörése után foglalhatta el a trónt.

Egy másik út volt a saját, nemzeti király megválasztása a nemesség által. Ilyen volt Mátyás király, vagy a hatalmát érvényesíteni nem tudó Szapolyai János. Ehhez az illetőnek, vagy az ő családjának, felmenőinek nagyon komoly katonai és politikai hatalommal kellett rendelkezniük, Hunyadi János ugye több évig Magyarország kormányzója volt, rengeteg földbirtokkal. Amikor Mátyást a Duna jegén királlyá választották, a nagybátyja, Szilágyi Mihály a hadseregével állt Buda határában, Szapolyai pedig erdélyi vajda volt, az egyik legnagyobb méltóság a király után, nem elhanyagolható haderővel.

Hogy hogyan nem ölték meg őket?

A válasz: Sokukat megölték, és még többet próbáltak megölni. Szerintem a világ legtöbb uralkodójának idején volt lázadás az országában. Ezt vagy véresen leverték (a legtöbb esetben), vagy pedig olyan gyenge volt alapvetően, hogy nem tudta leverni, és valaki más lett az uralkodó, vagy legalábbis meggyengült a hatalma.

Királynak lenni egyáltalán nem volt egy életbiztosítás annak idején.

Aki megölt 1 embert az gyilkos aki 10et az erőszakos. Aki 100at az úr, aki ezret az nagy úr, aki 10ezreket az király/császár

Nagyjábol ez volt a rövid verzió

Minden uralkodó réteg (beleértve a mostani kormányokat is) mindig az erő alapján válik azzá. A természetben az erő viszonylag egyszerű és érthető. Az ember esetén azonban ez annyira összetett, hogy a legtöbb ember nem igazán érti. Néhány példa: erő a tényleges fizikai fölény, sok hódítás zajlott ezen az alapon. De erő a meggyőzés, befolyásolás, átverés, és még sok egyéb, összességében az a szellemi cselekvés, ami a nagyobb tudáson,, ebből következően az emberi természet gyengeségeinek kihasználásán alapul.

Néhány példa. A rómaiak jól szervezett katonai erői meghódították fél Európát. Egyiptomot ugyanakkor az emberi szimpátia, a nemiség és a gyorsabb reagálás szellemi teljesítménye alapján. A spanyolok kihasználták a hatalmas inka birodalom gyengeségét (nem ismerték a lovat, a vasat, így eladhatták magukat isteni erőként), minden leigázott népnek barátságot és segítséget ígértek. Legalábbis addig, míg segítenek legyőzni az inkákat. Az aztékok esetén kihasználták azok vallási meggyőződését, étverték az uralkodót, így jutottak be a fővárosba, amit erővel elfoglalni semmi esélyük nem volt. A magyarok korábbi hagyományaikat kihasználva törzsszövetséget kötöttek. Ha Álmos vezér nem jön rá, hogy a Kárpát medencében le kell telepedniük, vége a nomád életnek és a korábbi vezetői szerkezetnek, nem kötteti meg a vérszerződést, ki tudja, mivé lettünk volna.

A hatalom megtartása szintén erő kérdése. Természetesen első a fizikai (fegyveres) erő, de a szellemi ráhatás itt sem nélkülözhető. Ezt szolgálja az államszerkezet, a hivatalok, az adórendszer és számos más eszköz. A Hunyadiak például János eredményei alapján akkora tekintélyre tettek szert, ami megalapozta uralkodói lehetőségüket. János sajnos tífuszban meghalt, vetélytársai rögtön gondoskodtak az utód kivégzéséről. Elszámították magukat, mert ettől a kisnemesség megrémült, villámgyorsan megválasztotta a másik utódot. Ha a Garaik, Cilleik körültekintőbben járnak el, Mátyásból soha nem lesz király. Érdemes végignézni az angol Stuart uralkodóház történetét, ahol jól láthatók az érdekek egybefonódásai és ütközései, egészen Mária unokatestvére általi kivégzéséig.

Az uralkodók a legváltozatosabb módon (házassággal, kivégzéssel, száműzetéssel, vagyonelkobzással például) igyekeznek megalapozni stabilitásukat. Ide tartozik a törvénykezés is, a változatos örökösödési szabályokkal a Habsburg ház például ezért kényszerült a nőági örökösödési törvényre, nehogy elvesszen a család uralkodói joga - így került trónra Mária Terézia.

De ezek a módszerek nemcsak uralkodókra, hanem a jelenkor diktátoraira és bármely választott kormányfőire is igaz. Mindössze a kor követelményeire és lehetőségeire igazítva. Aki elvéti, bukik. És nagyon sokféle módon lehet elvéteni.