A középkori Magyar Királyság milyen iparral rendelkezett?

Árpád-kor: Az ipar ebben a korszakban még fejletlen volt, bár iparosok már a honfoglalók között is éltek (pl. kovács, szűcs, ötvös, fegyverkészítők). Csak nagyon kevés mesterember élt kizárólag ipari tevékenységéből – általában egy földesúrtól szolgálati földet kaptak, mely így biztosította megélhetésüket, csupán a mezőgazdasági tevékenységük mellett űzött kézműves ipari termékeikkel adóztak.

14-16.század: az ipar is fejlődni kezdett, hiszen megjelentek a céhek. A városok fejlődése kedvezett a céhipar meghonosodásának. Főként a bányaipar volt jelentős (felvidéki bányavárosok). Főbb mesterségek: mészáros, pék, sörfőző, késkészítő, rézműves, lakatos, aranyműves, gyűszűkészítő, patkolókovács,páncélkészítő, dróthúzó, láncingkészítő, szegecsgyártó, kőfaragó, kőműves, tetőfedő, tímár, varga, asztalos, kerékgyártó, kádár, ács, szabó, szövőmester, kötélverő, fonalkészítő.