Az Amerikai Egyesült Államok (USA) párhuzamba állítható-e a Római Birodalommal, vagy sem? A hasonlóan gyors felemelkedését ugyanannyira gyors és (előre nem látott) hanyatlás és bukás fogja jellemezni?

Az ókorban a nagy távolságokból adódtak a legfőbb problémák, túl nagy volt a birodalom. A provinciákban a helytartónak rátermett, agilis embernek kellett lennie, hiszen válságos helyzetben nem volt idő arra, hogy a futár megjárja az utat Rómába, meg mire visszaért, már megváltozott a helyzet, ám ha túlságosan ambíciózus volt, akkor abból is baj származhatott.

Se szeri, se száma a sikeres, vagy sikertelen lázadásoknak, eleinte maga a császári trón volt a lázadók célja, később a birodalomtól való elszakadás, jellemzően a nyugat-római birodalom bukása pillanatában már csak egyetlen provinciája volt Rómának. A gazdasági válság részben ebből fakadt, hiszen a leszakadt provinciák adóinak kiesése hiányzott a büdzséből, meg ezért is szakadhattak azok le, mert nem volt pénz légiók állítására, más okok is társultak, minden összejött, relatív túlnépesedés, stb....

Az USA nem küzd ilyen problémákkal, ma már a kommunikáció megoldott, a gazdasági válságok kezelhetők.

A globalizáció abból ered, hogy a jelenlegi technológiák következtében kicsi lett a glóbusz, nem szándékosan van csinálva többnyire, most leszámítva az egységes szabványok, mértékegységek hatását, vagy a törekvést a kompatibilitásra.

A globalizáció egyszerűen az érdekünk, még az Iszlám országoknak is, csak nekik is el kell tűrniük a más vallásokat, amit amúgy is muszáj, aztán már csak hasznuk lehet nekik is belőle.

Az USA és a nyugati világ nagy kihívása jelenleg a migráció, a heterogén tömeg beáramlása és a lakosság összetételének ilyen irányú változása, illetve az USA esetén a rengeteg néger, mexikói, színesbőrű integrálása a társadalomba, de úgy tűnik, megoldják és feltehetően hosszú távon nincs is más út, a Föld népessége előbb, utóbb teljesen összekeveredik majd, nincs más út.

Az államadósság nem játszik szerepet semmiben, amíg a gazdaság működik. Egy tollvonással le lehet írni, ha muszáj, nincs semmi jelentősége. Például a kínai tőkének nem érdeke az, hogy ne működtesse az amerikai gazdaságot, mivel haszna van belőle, de ha esetleg mégis kitörne egy gazdasági, vagy valódi háború, akkor befagyasztanák a kínai tőkét, vagy államosítanák őket és annyi, többé nem lenne befolyásuk semmire, mondjuk sokan eleve eltúlozzák jelenleg annak mértékét is.

A társadalmi feszültségek egyenlőre kezelhetők, ezek persze bizonyára felerősödnek majd krízis esetén az egész világon.

A problémákat ismered, klímaváltozás, az olaj és a könnyen hozzáférhető nyersanyagok fogyása, a környezetszennyezés, a túlnépesedés, amely relatív is lehet és így a fejletlenebb régiókat sújtja jobban, mint minden negatív tényező.

Az angol nyelv a brit birodalom miatt kezdett terjedni a világon, amit az USA technológiai fölénye tovább növelt. Manapság ezt önként tanulja mindenki, nincs benne kényszer, aki nem akarja, nem tanulja, legfeljebb szűkül a kommunikációs lehetősége.

Én például nem tanulom, nekem elég a német.

Nem.

Teljesen más világ van, teljesen mások az emberek, és teljesen más a technológia.

Sokan szeretik azt a közhelyet hangoztatni, hogy a történelem ismétli önmagát, de szerintem ez hülyeség, vagy legalábbis nagyon korlátozottan igaz.

"(USA) párhuzamba állítható-e a Római Birodalommal"

Párhuzamba állítható de nem a bukásával. Amin most Amerika átmegy az nem a Birodalom bukása hanem a Köztársaságé (és a Birodalom születése). Az elit egyre gazdagabb, a jogok nyirbálódnak, botrány botrány hátán amit a legtöbben megúsznak stb.

Az egészhez már egy Cézár-figura kell csak akiről nem tudni hogy jobbról vagy balról jön e majd. Nem, a Kapitólium "ostroma" szelfiző idióták által nem egyenlő a Rubikon felfegyverzett katonák általi átkelésével.

Nem... Míg az USA társult államok közössége... ez nem volt elmondható a Római birodalomról. S még sok-sok-sok különbség van a kettő közt. Nem beszélve a több mint 1500 évnyi távolságról a két állam közt. Talán annyi, hogy a modern állam alapjait Róma fekteti le először. Bár ez is sarkított, mert akkor figyelmen kívül hagyjuk a már akkor létező államokat, amelyek több száz éves múlttal rendelkeztek már akkor is és amelyek többnyire, Afrika északi részén és Ázsiában alakultak meg.

Inkább azt mondanám, hogy a modern állam alapjainak kifejlődése, egy igen hosszú folyamat, amelyhez minden kor tett hozzá egy kicsit. S aminek egyik eredménye az Amerikai Egyesült Államok létezése is.