Szerintetek az országok közti járványügyi korlátozásoknak vége lesz valaha? Illetve elfelejthetjük a karantént végre?

sok esetben megsínyli a gazdaság, igen

de egy újabb eszköz arra, hogy direkt kib*ssz a másik országgal, ha az érdekeid úgy kívánják

"De az a pénzmennyiség amit ráköltenek az egyik ország gazdaságának sem tesz jót."

Így van, ez mindenkinek xar és a kormányok megpróbálnak mindent megtenni azért, hogy anyagi belerokkanás nélkül a leggyorsabban eljussunk oda, hogy ne kelljen.

Nem minden lépésük jó, sem itt, sem máshol, de a cél ez.

Amúgy az egésznek lassan, nagyon lassan vége lesz, ahogy a nyájimmunitás az újabb mutánsok ellenére erősödik, a vakcinázás és a betegségen átesettségek együttes immunológiai hatására, plusz figyelembe véve, hogy úgy néz ki, a globális lakosság közel 30%-a alapból immunis erre a vírusra.

Ez alapvetően összességében csökkenő fertőzöttségi arányhoz vezet. Az újabb hullámok felfutásai ellenére más most látszik, hogy a globális össz-megbetegedés lassan, laposan, de csökken.

Persze beüthet egy nagyságrendekkel fertőzőbb és súlyosabb hatású variáns, ami ezt megállítja.

De azért ez nem valószínű. Ha megnézed, a SARS-covid, a H1N1 is némiképp jelen van, de oda laposodott, hogy nem is hallasz róla.

Ott gyorsabb volt a lefutás, lévén korábban, kevésbé globális állapotában meg volt fogva, a kisebb fertőzőképessége miatt. De azok is nőhettek volna ekkorára.

Szerintem kb. egy év, amíg kikopik a híroldalak elejéről, a súlyos és halálos megbetegedések számai addigra esnek társadalmi fájdalomküszöb alá.

Teljes átoltottsággal már most majdnem ott tartanánk, de az úgysem lesz soha.

"Hogyan bhaszol ki egy másik országgal úgy, hogy közben saját magaddal nem?"

Sok módon. :D

De globális vírusfertőzéssel, emiatti korlátozásokkal pont nem. Az mindegyik oldalnak káros.

A járvány nem egyéb, mint egy speciális élőlény populációdinamikája. Azaz a szaporodási és pusztulási értékek aránya változásának tudománya. Mindkettőt a környezeti hatások erősen befolyásolják. Ez vizsgálható minden élőlényre, és elég jók a modellek ahhoz, hogy jó valószínűségű állapotokat jósoljanak. Innen tudták tavaly, hogy lesz második hullám, és innen tudják, hogy mindenképpen az ingerküszöb alá csökken. Ugyanakkor az is tudható, hogy a mutánsképződés dinamikája is csökken (mert az újak egy része életképtelen), ezért bizonyos idő után a járvány mindenképpen megszűnik. A kérdés itt az, hogy az emberi (gazdasági) tűrőképességhez képest mikor. Egyes jóslások szerint lesz még néhány hullám, de feltehetően egyfelől erősen szórt, másfelől annyira csökkenő, hogy a 2023-as évre már nem nagyon várnak ettől megszorításokat (optimista becslések 2022 második felére se). De semmi nem garantálja, hogy valamikor újra ne jöjjön elő ez, vagy más típusú vírus formájában.

Izgalmas azt figyelni, hogy a környezeti hatások (amelyeket az ember teremt különféle megszorításokkal) mit eredményeznek. Sajnos a statisztikák az összehangoltság hiánya miatt kellően megbízhatatlanok, de annyi látszik, hogy túl sok a variáció, és gyakran egymást kioltják a hatások. Az látszik a svéd példán, hogy az emberi belátásra még okos és fegyelmezett tömegek esetén se lehet építeni. Az is látszik, hogy a mortalitás és a gazdasági állapot elég szoros összefüggést mutat. Gazdag és érzékeny kormányok jó egészségügyi ellátó rendszerrel rendelkeznek, jól szervezettek, és az emberek egészsége jobb, ezért ott kisebb a halandóság.

Nem magyarázható egyelőre például az, hogy egyes drákói intézkedések miért lettek kisebb hatásfokúak, mint viszonylag laza megkötések.

Az oltások eredményessége viszont látványos annak ellenére, hogy a folyamat tele volt politikai érdekintézkedésekkel és a gazdasági kényszerek (például a kezdetben a szükségesnél jóval kevesebb oltóanyag) következményeivel. Sajnos az oltásellenesség több forrásból táplálkozik, így sanda politikai szándékok érvényesítéséből, zavaros tájékoztatásból és az emberi butaságból, amelyet hiéna haszonlesők kiválóan meg tudnak lovagolni.

A korlátozásokhoz nem szokott (nyugati) emberiség ezt már annyira terhesnek érzi, hogy a normális kényelmetlenségi ellenkezési mérték jóval nagyobb. Ezért inkább az feltételezhető, hogy a klímakorlátozások ellen nagyobb ellenállás következik be. Ugyanakkor a klímakorlátozásokat valójában a lakosságnak nem is nagyon szabadna észrevennie, mert ezek elsősorban gazdasági-technológiai változásokat kellene, hogy jelentsenek. Ha mégse, amögött gazdasági érdek okozta fegyelmezetlenség, sanda politikai szándék vagy emberi tudatlanság áll.

Utóirat: a lakosság nem szokta meg az otthon ücsörgést, ellenkezőleg, gyakran alaptalanul és látványosan ellene tesz.

"A klíma korlátozásokról mi a véleményed?"

Láthatóan semmi nem hatásos, ami arról szól, hogy megmondják, esetleg csak erősen ajánlják, mit tegyél. Az emberek óriási százaléka egyből elkezd konteózni, szabadságjogok elvételéről prédikálni, csakazértis az ellenkezőjét tenni, mert ettől érzi magát szabad individuumnak. Marhára nem ezen műlik, de a szűk látókör már csak ilyen.

Ha itt valamit el akarsz érni, azt csak pozitív ösztönzéssel lehet.

Az elektromos autót tömegesen vennék, ha támogatások révén olcsóbb lenne, mint a benzines.

A napelemet többen telepítenék, ha állami támogatással kamatmentes hitel lenne rá.

Stb.

Tiltás, büntetés csak nagyon erős retorziók esetén használ és akkor is nagyon nagy ellenállást szít.