Magyar tortenelmet kulfoldi szemszogbol bemutato irasok?

Visszanézheted, európai (és nem nyugati) szentekről és általában kereszténységről (és nem katolicizmusról) beszéltél, de végül is ez nem számít.

Összeszámoltam neked az angolszász és angol szent királyokat és összesen 12 van (plusz még a családtagok, de ennyire nem ástam bele magam), ami kicsit több, mint a mienk, de hát ez náluk több dinasztia között is oszlik szét.

[link]

Egyébként meg a fenti államoknak mindnek voltak püspökei, még ha nem is feltétlenül a római pápa nevezte is ki őket. Azt hiszem Putyin eléggé összevonná a szemöldökét ha Oroszországot emiatt kizárnád a keresztény államok közül.

Előbb fordítsunk egyet rajta. A magyar történelemkönyvek mennyire mutatják be a skót államiságot? A (milliárdos népességű) kínai történelmet? Az egyiptomin kívül bármely afrikai állam történelmét?

Maradjunk annyiban, semennyire vagy alig. Az ok egyszerű. Kevés közünk volt hozzájuk. A világtörténelem a világ folyását befolyásoló eseményeket taglalja. Tudunk a frank birodalomról, a francia forradalomról, Napóleonról, talán még néhány eseményről, összegyűjtve talán 10 oldal. Annyi se. De mit tudunk a többi eseményről onnan? Semmit.

A világtörténelem rendkívül gazdag és ennyi nem tanítható a köznevelésben. Egyetemi oktatásban is népenként szelekíven. A világon mindenütt a hazai történelmet tanítják, a világ sorosfordító eseményeit tanítják, továbbá a hazait történelmet befolyásoló eseményeket. A Habsburg birodalom az osztrák történelem része, a magyar ebben meghódított terület volt. Ennyiben érintőlegesen esik szó az osztrák történelemkönyvekben is a magyarról, természetesen osztrák szemszögből. Ezért nekik 1848 lázadás volt. Mátyás Bácsbe való bevonulása pedig tragédia. A többi? Miért, mi mit tudunk a Habsburgon kívül az osztrákokról?

A török fél Európát, fél Kisázsiát és Afrika tengermellékét meghódította. Ebben mekkora rész a magyar? Annyi hangsúlyt kap is, hiszen errefelé több kellemetlen dolgot is elszenvedett.

Nézz utána a "Rex et sacerdos" kifejezésnek, és hogy hány királyt illettek ezzel s titulussal. Másrészt az emlitett nyugati példaországaid nem minősülnek független keresztény országoknak.Egy dolog hogy részben keresztények voltak a nemzetségfőik,királyaik de nem részesültek pápai elismerésben, nem voltak a 11. században írországban érsekségek se püspökségek

És akkor mondhatnám hogy egységes törvénykezés és valutaveret sem. Asturia és lombardia is vazallusi függésben volt, tehát nem voltak függetlenek.

Megjegyzem ha az Ír példából indulunk ki, ennyi erővel Ajtony és Gyula fejedelemsége is ide tartozna(noha keleti rítusuak voltak.)

11. században mindössze 5 uralkodót kentek fel és koronáztak meg,(Rex et sacerdos) sorrendben:

-Német-római császárt

-Francia királyt

-Burgundiai királyt

-Magyart királyt

-Angol királyt

Az összes többi vagy vazallusi függésben volt, vagy nem teljesült a koraközépkori állam jellemzői: Egységes törvénykezés,pénzveret,és egyházi strúktura kialakítása. A lengyel II. Boleszláv aki István kortársa volt, egy keresztény fejedelem volt, majd évtizedekkel később alapul meg a Lengyel királyság, ami függetlenedik a Mainzi érsekségtől.