Ha a Zsidó naptár szerint ősszel van Újév, akkor a Gergely-naptár szerint miért január elsején van az évforduló?

Elöször is tisztázzuk, hogy az egyiptomi naptár régebbi, mint a zsidó, úgyhogy max fordítva lenne értelme a kérdésnek. Mivel azonban a zsidó naptár nem az egyiptomin, hanem a babiloni naptáron alapszik, semmilyen összefüggést nem lehet keresni. Azon még lehetne vitatkozni, hogy a babiloni naptár nem-e az egyiptomin alapszik, de max közvetett összefüggéseket lehet keresni. Nem is ugyanaz a rendszer, az egyiptomi naptár holdévet és holdhónapokat számol, a babiloni és a zsidó pedig luniszoláris (napév, de holdhónapok).

Megjegyzem, a zsidó naptárban 4 féle újév van, a királyok újéve április/május környékén, az adminisztratív újév nyár elején, a liturgiai újév összel és a mezögazdasági újév tél végén. Ezek közül láss csodát, a királyok újéve pont egybeesik a babiloni újévvel. Remélem elég részletes voltam.

Az egyiptomi naptár 5–6 ezer éves. Amúgy Egyiptomban kétféle naptár létezett, egy holdnaptár, aminek inkább a mezőgazdaságban volt használható, meg egy közigazgatási naptár. Az év kezdetét – helyi viszonyok miatt – a Szíriusz felkelése volt, ami nagyjából egybeesett a Nílus áradásával, és ami valamikor július közepén volt.

A babiloni naptár kb. 4 ezer éves. Nagyon hasonlít az egyiptomi naptárhoz, többek véleménye szerint valószínű az egyiptomi naptár mintájára alkották meg. A babiloni naptárnál az év kezdete március közepe tájára esett.

A zsidó naptár nem olyan nagyon régi, nincs 2000 éves, fiatalabb, mint a julián naptár. Az más tészta, hogy az időszámítás kezdetének időpontját egy az Ószövetségből kalkulált világ teremtése időponttól számolják. Az őse a babiloni naptár volt, olyannyira, hogy a hónapok nevét is átvették. A naptári év valóban szeptember vége táján van, ami megint csak az Ószövetségből kikalkulált világ teremtésének időpontja. Viszont megmaradt a márciusi évkezdés is, mint zsinagógai újév.

A római naptár – ami a mi naptárunk őse – meg teljesen más úton alakult ki. Kezdetben a naptár tíz hónapos volt, az év márciustól kezdődött és decemberig tartott (ezt őrzik is még a hónapneveink). A december végétől március elsejéig tartó időszakot egyszerűen nem tartották nyilván. Ugye a mezőgazdaságban óriási szerepe van annak, hogy az év melyik napján járunk, mert ehhez igazították a mezőgazdasági munkákat, télen nem nagyon volt mezőgazdasági tevékenység, nem kellett a tevékenységeket a naptárhoz igazítani. A hónapok sem a Hold vagy a Nap ciklusát követte, a hónapok hossza sokkal változatosabb volt, sőt ez városonként is eltérhetett.

Aztán jött a keverés. Bevezettek két extra hónapot, a januárt az év elejére, a februárt az év végére. Aztán a februárt áthelyezték a január és március közé. Aztán az év kezdetét áttették januárra. A hónapok hossza egységesebb lett, de csak 355 napból állt egy év. Ezért minden második évben beiktattak egy extra hónapot, ami meg túl sok volt, így időről időre kihagytak egy-egy napot… Már ha éppen jól végezték volna a munkájukat. A naptár kérdésébe a politikai is beleszólt. Julius Caesar idejére már a naptár 3 hónap csúszásban volt, ezért vált fontossá a naptár megreformálása. Ő az egyiptomi naptár mintájára, de a régebbi római naptárra alapozva pontosította a naptárat, egységessé tette a hónapok hosszát úgy, hogy az 365 napot adjon ki, és bevezette a négyévenkénti szökőévet. Gergely pápa gyakorlatilag egy az egyben átvette a julián naptárat, csak nagyon picit finomított rajta, illetve korrigálta az addig felgyűlt hibát.

~ ~ ~

Tehát nem csúszott el itt semmi semmihez képest, mert soha nem volt ugyanaz az időszámítás. Bár valószínű a mi időszámításunknak is meg, a zsidó időszámításnak is van közös őse, de egymástól függetlenül jöttek létre és alakultak, pl. az év kezdetének kijelölésében semmiféle közös eredet nincs. Az egyiptomiaknak egyszerűen más időpont volt kitüntetett az évben, mint a zsidókan, a rómaiaknak meg megint más. Ezt részben a földrajzi elhelyezkedés, a lokális viszonyok döntötték el, a zsidóknál meg vallási okai is voltak, hogy pont oda tették az év kezdetét, ahova, megint hangsúlyozandó, függetlenül a többi naptártól.