Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Az ókori Római Birodalomban...

Az ókori Római Birodalomban mennyire volt jelentős az Ázsiával (főleg Indiával és Kínával) való kereskedelem?

Figyelt kérdés

2022. márc. 3. 17:08
 1/7 bbenjoe ***** válasza:
76%

Ez egy nagyon jó kérdés, ami sokakat foglalkoztat.

Szerintem Egyiptomon (Vörös-tenger) keresztül élénk tengeri kereskedelem folyhatott Indiával. Jézus egyik tanítványa: Tamás apostol maga is oda utazott, terjeszteni a kereszténységet.


Kína már problémásabb. Az biztos, hogy a két birodalom tudott egymásról, és volt valamilyen szintű kapcsolat közöttük (hisz például kínai ásatásokon többször találtak már római aranyat). Magas szintű diplomáciai kapcsolatot ugyanakkor valószínűleg nem sikerül létesíteniük, mivel kettejük között ott volt Róma örök ellensége - a Perzsa Birodalom.

2022. márc. 3. 17:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 TappancsMancs ***** válasza:
100%
Általános volt már előtte is, az új kutatások szerint még Európa is kereskedett Mezopotámiával és a keleti régióba is kimutatható ez. De már jóval a Római Birodalom előttre több ezer évvel is kimutatták - bár gondolom töriórán ezt sem oktatják.
2022. márc. 3. 19:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:
100%
Egyiptom biztosan kereskedett Afganisztánnal, mert a fáraók arany szarkofágján található kék színű kőberakások onnan származnak.
2022. márc. 3. 20:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:
100%

Róma és India között közvetlen kereskedelem folyt, Indiában a római császárkor idejéből római kereskedők lerakatait, telepeit lehet régészetileg kimutatni. Linkelek erről egy könyvet:


[link]


Kínával közvetlenül nem kereskedtek, ha volt is kereskedelmi kapcsolat, az szerintem csak közvetett lehetett.

2022. márc. 4. 11:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 TappancsMancs ***** válasza:

Kérdező először a selyemút témakört nézd át, ami egészen Kína túlsó végéig kapcsolatot jelentett és a közhiedelemmel és "a selyemút" megnevezésével ellentétben, nem egy bizonyos útvonalat fedett le, hanem komplett úthálózatokat tartalmazott. Nyilván keletre nem csak egy úton lehet eljutni. Itt vannak térképek a selyemútról. Lentebb meg még pár olyan részlet talán, ami vélhetően a törikönyvekből teljesen kimarad, pedig a témakör lényeges tudnivalói, amik másnak mutatják az adott kort és társadalmát.

[link]

[link]

[link]


Sino-Roman - vagyis kínai-római kapcsolatok - wiki:

"A kínai-római kapcsolatok a kereskedelmi áruk, információk és alkalmi utazók kapcsolatait és áramlását foglalták magukban a Római Birodalom és a kínai Han Birodalom között, valamint a későbbi Kelet-Római Birodalom és a különböző kínai dinasztiák között"

"A Római Birodalom geográfusai*, mint például Ptolemaiosz (i.e. ~100-170) a Krisztus utáni második században, hozzávetőleges vázlatot készítettek az Indiai-óceán keleti részéről , beleértve a Maláj-félszigetet és azon túl a Thai-öblöt és a Dél-kínai-tengert."

* Itt javítani kell a wikin, Ptolemaiosz görög volt, csak Egyiptomban élt a Római Birodalom korában. Neve is mutatja ezt, görög neve Ptolemy, és további neve a római polgársága miatt lett, ami Claudius, így teljes neve Claudius Ptolemy. Szokták rómainak és egyiptominak is írni, de egész pontosan görög tudós volt aki Egyiptomban élt a római megszállás alatt. Nem ő volt az egyetlen Egyiptomban élő görög, ugyanis a görögök és egyiptomiak jó kapcsolatban voltak.


A kérdésedre adható szűk válasz, hogy teljesen alapvetően kereskedtek. De ugorjunk az időben még visszább, vajon régebben mi volt távoli kereskedés területen. Itt már bőven a Római Birodalom kora előtt vagyunk.


Másik wikitől:

"Kínai és közép-ázsiai kapcsolatok (i.e. 2. évezred)"

"Közép-Eurázsia ősidők óta ismert volt lovagló- és lótenyésztő közösségeiről, és a Közép-Eurázsia északi sztyeppéin átvezető szárazföldi sztyeppei útvonalat már jóval a Selyemút előtt használták."

"Az i.e. 1070-ből származó valószínűleg kínai selyem maradványait az ókori Egyiptomban találták meg."

"Stuttgart közelében egy elit temetkezést tártak fel, amelyet az i.e. 600-ra datáltak, és nemcsak görög bronzokat , hanem kínai selymeket is találtak benne."


I.e. 500 környékén a Perzsa Birodalom Királyi útja 2800 km-es volt, ez a perzsák selyemútja volt a távolkelet felé. A feljegyzések szerint még posta futár szolgálatuk is volt, postaállomásokkal, és készenlétben várakozó váltott lovakkal 9 nap alatt vitték a hírt, ami nem is rossz. Egyéb utazóknak ez több hónapig is tartott, főként ha árut vittek. Térkép:

[link]


És egy két szintén nem sulis infó, ami más megvilágításban mutatja a korszakot.

I.e. 100 környéke

"A Selyemutat a kínai Han-dinasztia kezdeményezte és terjesztette Közép-Ázsia felfedezései és hódításai révén."

"A kínaiakat erősen vonzották a Dayuanok (szó szerint a "Nagy Jónok", Közép-Ázsia görög királyságai)..."

"Ezek a kapcsolatok jelentették a Selyemút kereskedelmi hálózatának kezdetét, amely a Római Birodalomra is kiterjedt."

"Florus római történész leírja számos követ, köztük Seres (Kína) látogatását is az első római császárnál , Augustusnál , aki ie 27 és i.sz. 14 között uralkodott"

- Vagyis még a császárral is találkoztak Kínából, ami mondjuk érdekes, mindenesetre a kapcsolat az megvolt.

Római Birodalom (i. e. 30–i. sz. 3. század)

"Röviddel Egyiptom római meghódítása után, i.e. 30-ban, a rendszeres kommunikáció és kereskedelem Kína, Délkelet-Ázsia, India, a Közel-Kelet, Afrika és Európa között soha nem látott mértékben virágzott ki. A Római Birodalom a korábbi hellenisztikus hatalmaktól és az araboktól örökölte a keleti kereskedelmi útvonalakat, amelyek a Selyemút részét képezték. E kereskedelmi utak ellenőrzésével a Római Birodalom polgárai új luxust és nagyobb jólétet kaptak a Birodalom egésze számára." - Vagyis ezt (sem) a rómaiak találták ki, hanem átvették a bevált útvonalakat.


A közhiedelemmel ellentétben a selyemút nem Kínából és keletről Európába szállított termékeket jelent, hanem oda-vissza kereskedelmet. Meg hát akik ekkora utakat tettek meg, nekik idő pazarlás is lett volna a visszautat (vagy innen nézve odautat) üresen megtenni. Innen vittek ami itt volt és onnan hozták ami ott volt. A selyemút név ma már nem annyira jónak tartott név, sokan el is hagyják a használatát, mert nem csak selymet szállítottak és még csak nem is a selyem volt a fő áru. Teljesen általános kereskedelem volt számos úton. Például ezeket szállították: fűszerfélék, rizs, méz, tea, papír, lőpor, selyem, egyéb kelmék, indiai szövetek, pamut, gyapjúáruk, európai szőrme, elefántcsont, színezékek, festékek, féldrágakövek, drágakövek, színes-és nemesfémek, kézműipari termékek, porcelán, üvegáruk, bronztermékek, fegyverek, Kínába vitt lovak... Nem selyemút volt, hanem általános kereskedelem volt. Nagyon nem mindegy.


A selyemutat általában ókor végére és középkorra tanítják, de ez egy leszűkített változat, mert már előtte is volt kereskedelem a kelettel. Némi példa megint visszább az időben, i.e. 1000 amikor is Európa kereskedett Mezopotámiával, nem is kicsit, sőt egészen Nagy-Britanniáig.


I.e. 1000 környéke - Science.com cikke:

"Egy új tanulmány szerint a bronzkori európai kereskedők kivételt képeztek: informális hálózatokon keresztül a mezopotámiai kereskedők szabványosított súlyrendszert hoztak létre, amely később Európa-szerte elterjedt, lehetővé téve a kereskedelmet az egész kontinensen. Az előrelépés több mint 3000 évvel ezelőtt gyakorlatilag létrehozta az első ismert közös eurázsiai piacot."

"A szabványos súlyokat – amelyeket a kereskedők használtak egyenértékű értékű áruk kereskedelmére – Egyiptomban vagy Mezopotámiában találták fel 5000 évvel ezelőtt. 3000 évvel ezelőtt Európa-szerte elterjedtek..."

"...egy közel 5000 kilométeres területen közel ugyanannyit nyomtak – 8–10,5 grammot Nagy-Britanniától Mezopotámiáig."

"Mezopotámiában ezt az egységet sékelnek nevezték. "Az európai súlyrendszerek csak kis mértékben különböztek az anatóliai súlyrendszerektől, amelyek csak kis mértékben különböztek a mezopotámiától" - mondja Ialongo.

A kutatók azt hangsúlyozzák, hogy ezeken a területeken a kereskedők betartották a súlyokat, mert ez az ő érdekük volt. A régészek azt írják, minden alkalommal, amikor a kereskedők találkoztak, kihozták a saját mérlegeiket és súlyaikat, és összehasonlították őket – vagy bemutatták őket új kereskedőknek. Elegendő idővel és kapcsolatfelvétellel egy szabványos rendszer alakult ki – lefektette az alapjait egy integrált piacnak Nagy-Britanniától Babilonig."


Ha nem unalmas - még egy kis érdekesség... Európa kereskedelme Mezopotámiával az i.e. 1400-1100 között és egészen fel Dániáig! Vagyis jóval a Római Birodalom előtti Európa kereskedelméről van szó.

A tanulmányból (linkek lent):

"Továbbá a Romániából, Észak-Németországból és Dániából származó üveggyöngyök kémiai elemzései azt mutatják, hogy mezopotámiai üvegből készültek. Az itt bemutatott jelenlegi eredmények hozzájárulnak ahhoz, hogy megértsük a Földközi-tenger és az északi bronzkori kultúrák közötti távolsági cserehálózatokat."


Másik helyről:

"A Krisztus előtti első évezredben az arabok , föníciaiak és indiaiak tengeri és szárazföldi kereskedelmet folytattak luxuscikkek, például fűszerek, arany, drágakövek, egzotikus állatok bőre, ébenfa és gyöngyök tekintetében. A tengeri kereskedelem a Vörös-tengeren és az Indiai-óceánon zajlott."


A Haaretz cikkéből látható, hogy i.e. 1000 körül már kereskedett Európa nyugati részétől kezdve a keletiig egész Mezopotámiáig is.

"A kincs, a koponyák a 3300 éves erdélyi sírban a nimfa-kultuszból származtak, javasolják a régészek

A Románia szívében található sírokba importált ékszerek árulkodnak arról, hogy az ókorban élénk kereskedelmet folytattak Skandináviával és Mezopotámiával"


Vagy vegyileg elemeztek 2600 éves réz leleteket és kiderült, hogy igencsak messziről származnak. Franciaország délkeleti részét találták és a Földközi-tenger térségéből származik, ami legalább 1500 km.


Megint menjünk még egy kicsit visszább az időben. A ScienceDaily cikke: Amerikai kontinens, 9000 éves obszidiánokat tanulmányoztak. - Itt kis hozzáfűzés, hogy az obszidiánt elemzéssel teljesen pontosan be tudják azonosítani, még a bányát is ahonnan származik. Ma itt tart a tudomány és a régészek nagyon ott vannak a szeren. - "Az arlingtoni Texasi Egyetem víz alatti régésze egy olyan kutatócsoport tagja, amely a Huron-tóban felfedezett 9000 éves kőeszköz-leleteket tanulmányozza, amelyek egy obszidiánbányából származnak, több mint 2000 mérfölddel arrébb Oregon központjában." A 2000 mérföld az 3200 km. Vagyis 9000 évvel ez előtt is már távolsági kereskedelmet tudtak folytatni, olyan távokon is, mint a több ezer km. Azt érdemes még erről, hogy a selyemúton és előtte is a kereskedés úgy történt, hogy - tehát nem egy ember végigment a távon, hanem út közben volt rengeteg állomás, városok, népek, és ott megálltak, adtak-vettek, majd az ottaniak indultak tovább a szomszédos vidékek felé. Végül nagyon nagy távokon is utaztak az árucikkek, ezer km-eken át is eljutottak másokhoz. Nyilván voltak egymagukban is végig utazó emberek.


Esetleg pár kép a selyemúton, út közben. Ez itt Turpan, illetve ami mára megmaradt belőle:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]


Remélem nem volt túl hosszú :)


-----

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

2022. márc. 4. 20:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 MDaniel98 ***** válasza:
Volt kereskedés közöttük, de engem meglepne ha az olyan jelentős lett volna, ezt már a távolság miatt is valószínűtlennek tartanám.
2022. márc. 7. 11:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:
100%
Pedig azt lehet mondani, hogy a Kelettel való kereskedelem már az ókori Róma idején is jelentős, nem elhanyagolható szempont volt. Mivel a vagyon nagy része a rabszolgatartó, nagybirtokos felsőrétegek kezében volt (arisztokrata réteg + a mindenkori császár(ok) is), és ők szórták a pénzt a luxusra, és mivel luxuscikkeket döntő részben már akkor is Keletről hozták be, ezért a nemesfém kiáramlott a Birodalomból, ami egy állandósuló gazdasági problémát eredményezett, főleg azután, miután a birodalom megreccsent a Kr. u. 190-es évektől.
2022. márc. 7. 13:29
Hasznos számodra ez a válasz?

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!