A gízai piramisok (Egyiptom más piramisaihoz képest) és a Szfinx jóval régebbiek lehetnek, mint 4500 év?

Az ilyen alternatív, alternatív tudományos, régi civilizációkat hirdető kutatók között sem vita tudtommal a piramisok építési dátuma, tudtommal a Graham Hancock kör is elfogadja a kr.e 2450-at.

A Szfinxnél hallottam vitát, hogy régebbi is lehet, szerintük akár 8-10,000 éves is (mint göbekli tepe pl), de tulajdonképpen én mindig arra lyukadok ki, hogy számít ez egyáltalán?

A gízai piramisok építési ideje ismert. i.e 2500-as években épült a Kefren és a Kheopsz, tehát koruk 4500 év körül van. Mindkettő kiérlelt építészeti stílus, és vannak náluk jóval régebbi piramisok is.

Az első, valódi piramis formájú királysírok a halomsírokból alakultak ki és lépcsőzetesek voltak, a gízainál mintegy 3-400 évvel korábbiak. Ami ennél is régebbi, az nem piramis, hanem halom.

A gízai piramisok C14-es vizsgálata már kétszer megtörtént.

Először 1984-ben, az igencsak alter Cayce Alapítvány megbízásából. Ők az i.e. 10500 körüli építésben hisznek.

Az eredmények i.e. 3000 körüli eredményt valószínűsítettek, ami pár száz évvel öregebb a ma elfogadott tudományos nézetnél, de nem 7-8 ezer évvel régebbi.

A második vizsgálat 1995-ben volt. Több száz mintát vettek, többnyire a piramisok mész alapú kötőanyagából. EZ az ahhoz elégetett fa korát adja meg. Az eredmények:

Hufu (Nagy) piramis: i.e. 2783-2658 (valószínűség: 60%)

Hafré piramis: i.e. 2819-2663 (78,4%)

Menkauré piramis: i.e. 2708-2618 (45,4%)

Ez még mindig valamivel régebbi mint a királylisták alapján számolt "hivatalos" koruk, de a sokkal régebbi keletkezést ez sem támasztja alá.

A Gízai piramisok elfogadott datálásának alapja a hozzájuk kötött uralkodó elfogadott uralkodási ideje. Az uralkodási idejüket jobbára a ránk maradt királylisták alapján számolták vissza, mert azokon csak királyok nevei szerepelnek sorrendben, illetve, hogy hány évig uralkodtak. Ezt különböző ismert (pl. csillagászati) eseményekkel próbálták pontosítani.

Ezek alapján a Nagy Piramishoz kötött Hufu valamikor az i.e. 2600-2500-as évek táján uralkodhatott, vagyis piramisa is ekkor épülhetett. De ilyen régre visszamenőleg a számolgatás már elég nagy hibahatárral dolgozik. Ami pontos uralkodói időket ismerünk az i.e. VII. századra tehető. Innen ezer évet visszaszámolgatva már több tíz éves hiba adódhat, i.e. 3000 környékére visszakalkulálva az uralkodókat pedig 150-200 év tévedés is előfordulhat. Úgyhogy ebbe az 1995-ös C14 vizsgálat 100-150 évvel régebbi keltezési ideje simán belefér, de sokkal korábbi építésről ez alapján nem beszélhetünk.

A fenti wiki cikkből:

"Egy közkeletű mai alternatív elmélet azt állítja, hogy a nagy szfinxet legkevesebb 13 000 évvel ezelőtt építették. Erre egyetlen valódi, tudományos érvet tudnak felhozni, mégpedig azt, hogy a Szfinx testén víz okozta eróziós nyomok (a lefolyás apró csatornái) találhatók. Egyiptom éghajlata i. e. 8000-től kezdve száraz, sivatagos, így a 4500 éves szobron nem alakulhattak volna ki ilyen eróziós nyomok.

Az elméletet elsősorban kronológiai megfontolások cáfolják: a szfinx egyszerre épült a gízai piramisokkal, valamint Hafré völgytemplomával és a szfinx-szentéllyel. Ezt a geológia adatai is megerősítik. Következésképp vagy fel kell tennünk, hogy a gízai piramismező és a templomok is legalább 10 000 évesek, vagy helytelen az elmélet."

A Szfinx sokkal régebbi lehet, mint az elfogadott 4500 év. Az egyik legfontosabb érv, hogy a nagy piramisok melletti bányagödörnek az esőzések idején rengeteg vizet fel kellett fognia a nyugat-kelet irányú lejtős területen, és emiatt a Szfinx gödörben nem alakulhattak ki a szoborra és a falra jellemző eróziós jellegzetességek (Colin Reader brit geológus megfigyelése). Érdemes itt megemlíteni, hogy a Szfinx alatti talajvízszint emelkedés csak az utóbbi 100 évben bizonyított. Ez okozta a szobor egyre súlyosbodó "levesedését", sókristályosodását, egyszóval fokozott mállását. Robert Schoch megfigyelése szerint azonban ez a vizesedés alulról nem okozhatta a szoborra és a völgyfalra jellemző eróziót, amit egyébként a gízai fennsíkon sehol másutt nem lehetett tapasztalni.

Colin Reader feltételezte ezen túlmenően, hogy - mivel a Szfinx feje aránytalanul kicsi a testhez képest - oroszlánfejű Szfinxet faraghattak ki eredetileg a sziklából. Erre utalnak a fejen található repedés- vagy törésvonalak, illetve a viszonylag friss véső- és szerszámnyomok.

Fontos elem, hogy a Szfinx melletti Szfinx templom és Völgytemplom súlyosan erodált mészkőtömbjeihez vágták hozzá a gránitlap-tömböket javításképpen. Ezeken a gránitlapokon óbirodalmi feliratok vannak (pl. "Szeretteink örökké élnek"), de a sokkal régebbi, súlyosan erodált mészkőtömbökön semmilyen felirat nem volt, nincs (kétlépcsős építkezésre bizonyíték).

További fontos elem, hogy a nyugati falon két kitermelési nyom látható. A magasabbik, nyugatabbra fekvőben mély barázdák vannak, a csapadék repedéseket vájt bele. A második, mélyebben fekvő fal közelebb van a Szfinx hátsó részéhez, és jóval kevesebb csapadéktól származó erózió látszik rajta. Tehát a Szfinx hátsó, nyugati fele eredetileg magasabban volt, mint később, amikor az Óbirodalom idején a fáraó a szobor hátsó felét szűkebbre faragtatva és a gödör nyugati részét az új szintig lemélyíttetve elválasztotta a szobrot a sziklától és ezáltal újfajta alkotássá tette. Illetve: a Szfinx és a Szfinx gödör aljzatának hátsó, nyugati részét később vágták ki a többi oldalhoz képest. (ezek megint a kétlépcsős építkezésre utaló jelek).

A nagy piramis(ok) kora kb. 4700 év, de a Nagy Piramisban fantasztikus matematikai (pl. pi, aranyarány), statikai-építészeti, illetve általában a nekropolisz építményeinek struktúrájában csillagászati, precessziós ismeretek vannak felhalmozva, kódolva, amely ismeretek eredete egyelőre ismeretlen.