Közép- és Dél-Amerikát az angolok és franciák ugyanúgy gyarmatosíthatták volna, mint ahogy azt a spanyolok és portugálok tették a valóságban?

A gyarmatosító országok azért egymással sem voltak feltétlenül jóban, egymással is versengteg egyébként is és a gyarmatokért is. Valamint a spanyolok és portugálok előbb is kezdték és övék lett Dél-Amerika. Persze mások is megpóbáltak bejutni Dél-Amerikába, de sikertelen volt, lekésték. Spanyolok konkrtéan kifejezték, hogy minden hajót elsüllyesztenek ami nem az övék.

Ebből - ha megnézed itt a térképen - akkor ~nagyjából annyi sikerült balról jobbra, hogy:

- Guyana - brit gyarmat - ma hivatalos nyelv az angol

- Suriname - holland gyarmat - ma hivatalos nyelv a holland

- Francia Guyana - ma is Franciaország része - hivatalos nyelv a francia.

[link]

Ezen a térképen meg a többi terület látszik, Ausztrália, Afrika, stb.

[link]

Itt a fő gyarmatosítók összegezve:

[link]

A britek és franciák inkább Észak-Amerikában gyarmatosítottak és egymás ellen is versengtek. Valamint ugynők főként Afrikát is gyarmatosították, majdhogynem kéettésztva egymás között, bár voltak ott mások is. A britek még Indiát és Autszráliát gyarmatosították, a franciák meg Polinézia egy részét. Viszont Afrikából meg nem sok jutott a spanyoloknak és portugáloknak.

Összességében mindenkinek megvolt a maga területe. Harcban álltak egymással és szövetségek, egyezségek is létrejöttek.

Kérdező a lepontozást nyugodtan hagyd figyelmen kívül, és ha ilyenkor valami forrásra kérdeznénk akkor az sosincs. Itt van számodra egy rövid összefoglaló az Encyclopædia Britannica oldaláról. A linkeket nem fontos elolvasni, de ha érdeleknek egyéb részletek akkor azért ott vannak. Láthaod belőle, hogy a spanyolok érdeztek előként (meg ez szinte alap dolog), azt is, hogy volt nem is kevés harc a gyarmatosítók között is. Valamint, hogy kinek mi sikerült végül is.

AMERIKA GYARMATOSÍTÁSA

BEVEZETÉS

"A feltárás és felfedezés időszaka hamarosan nemzetközi versenyfutássá vált a kolóniák telepítéséért szerte a világon. Az európai országok Anglia, Franciaország, Spanyolország, Portugália és Hollandia közel négy évszázadon át (!) versengtek egymással, hogy gazdasági előnyökhöz jussanak a tengerentúli területeken. Gyarmatokat alapítottak Afrikában, Indiában, Délkelet- és Kelet-Ázsiában, Óceániában és Amerikában."

"Az első európai országok, amelyek megkezdték Amerika gyarmatosítását, Spanyolország és Portugália voltak. Spanyolország igényelte és letelepítette Mexikót, Közép- és Dél-Amerika nagy részét, a Karib-tenger több szigetét, valamint a mai Floridát, Kaliforniát és az Egyesült Államok délnyugati régióját."

"Portugália megszerezte Brazília irányítását. ... Gyarmati történelme miatt az emberek többsége spanyolul vagy portugálul beszél."

"Észak-Amerikában Franciaország gyarmatosította Kanadát és ... átvette az irányítást a Dél-Amerika északkeleti partján fekvő Francia Guyana és néhány karibi sziget felett is. A hollandok az észak-amerikai Hudson-folyó völgyében és a Karib-tenger egyes szigetterületein telepedtek le. Gyarmatosították Holland Guyanát (ma Suriname) és a később Brit Guyanát (ma Guyana) is Dél-Amerika északi részén."

"A gyarmatosító országok egymás között és a helyi bennszülöttek ellen harcoltak a föld és annak kereskedelmi lehetőségei feletti ellenőrzésért."

SPANYOLORSZÁG AMERIKAI BIRODALMA

"Spanyolország volt az első európai ország, amely gyarmatosította az Újvilágot. Franciaországból, Angliából, Hollandiából és Svédországból csak 1600 után telepedtek le emberek Amerikában. Spanyolországnak csaknem egy teljes évszázad előnye volt, hogy kockára tegye követeléseit."

PORTUGÁLIA AMERIKÁBAN

"Bár a portugálok a világ legkorábbi és legjelentősebb felfedezői közé tartoztak, az Újvilágban tett erőfeszítéseik teljes egészében Brazíliára összpontosultak . Miután Spanyolország megtette első felfedezéseit a nyugati féltekén, konfliktus alakult ki Spanyolország és Portugália között az Újvilág gyarmatosítási jogairól. 1494-ben a Zöld-foki-szigetektől mintegy 1185 mérföldre (1900 kilométerre) nyugatra észak-déli határvonalat hoztak létre. A vonaltól keletre lévő összes terület Portugáliához, míg a tőle nyugatra eső terület Spanyolországhoz került. Ezt a megállapodást Tordesillas-i Szerződésnek nevezték."

A FRANCIA GYARMATOK

"A franciák az Újvilág hatalmas területeit gyarmatosították. Megpróbálták rendezni Brazíliát, Karolinát és Floridát, de nem sikerült. Nagyobb sikereket értek el a Karib-térségben és Kanadában."

"Dél-Amerika északkeleti partján 1637 körül megalapították Francia Guyana kolóniáját."

"Az Újvilág legnagyobb francia gyarmata Új-Franciaország volt. Ez a régió a mai Kanada keleti részének nagy részét és az Egyesült Államok egy részét, a keleti Appalache-szigetektől a nyugati Missouri folyóig, valamint az északi Nagy Tavaktól a déli Mexikói-öbölig terjedő részét alkotta."

"A 17., 18. és a 19. század elején Franciaország és Anglia gyakran háborúzott egymással. Az Európában vívott háborúknak általában voltak megfelelőik a gyarmatokon –... Ezek a háborúk általában károsak voltak Franciaország gyarmati birtokaira nézve."

"1760-ra a britek meghódították egész Kanadát és a francia településeket a Nagy-tavaknál. A konfliktust lezáró párizsi békeszerződés a Mississippi folyótól keletre fekvő egész Új-Franciaországot, New Orleans kivételével Angliának engedte át."

ÚJ HOLLANDIA

"Hollandia a 17. század elején kezdte el felfedezni az Újvilágot."

"Ahogy a gyarmat terjeszkedett, heves konfliktusok törtek ki a holland gyarmatosítók és a helyi bennszülöttek között. Még pusztítóbbak voltak a hollandok számára az angolokkal való konfliktusaik. 1653-ban a hollandok falat építettek az alsó Manhattan-szigeten, hogy megvédjék városukat minden angol vagy bennszülött támadástól."

"A hollandok megpróbálták gyarmatosítani Brazíliát 1624 és 1654 között, de nem sikerült nekik."

"Letelepítették Holland Guyanát (ma Suriname ) Dél-Amerika északi részén, és hat karibi szigetet..."

ÚJ SVÉDORSZÁG

"Svédország az 1630-as években az Új Svédország Társaság megalakulásával beszállt az Újvilág gyarmatosításáért folytatott versenybe."

"1638- ban ... a Fort Christina (Christina erőd) megalapítása ... "

"A svédek 1647-ben létrehozták ...az Új-Korsholm erődöt is."

"1651-ben elfoglalták a hollandoktól a Casimir-erődöt ..."

"1655-ben Új-Hollandia kormányzója, Peter Stuyvesant elfoglalta Christina erődöt és visszafoglalta Kázmér erődöt, így Új-Svédország Új-Hollandia részévé vált."

[link]

.......

Az Oregoni Egyetem oldaláról meg röviden:

Harc Észak-Amerika gyarmati uralmáért 1689-1763

Bevezetés

"A 16. századtól kezdődően Európában a régóta tartó hatalmi harcok hatással voltak a világ többi részére is, amikor az európai uralkodók egyre nagyobb gyarmatbirodalmak irányítására törekedtek. 1688 és 1763 között Anglia, Franciaország és Spanyolország négy világháborút vívott, amelyekben észak-amerikai gyarmataik is részt vettek. Az első három Vilmos király háborúban (1689-1697), Anna királynő háborújában (1702-1713) és György király háborújában (1744-1748) – mindhárom uralkodó észak-amerikai gyarmatai nagyrészt gyalogok voltak, bár a háborúk eredményesek voltak. néhány változás a kontinens gyarmati konfigurációjában. A negyedik háborúban, a francia és az indián háborúban (1754-1763), azonban az észak-amerikai gyarmatok álltak a fő akcióközpontban. A britek győzelme abban a háborúban drámaian megváltoztatta a gyarmati erőviszonyokat Észak-Amerikában.

Ez a modul négy részben mutatja be azt a négy világháborút."

[link]

Ez van amikor az idézett történelmi tényekre valaki nem tud semmit sem mondani, vagy nem tudom mi is lehet... Talán létezik akit nem érdekelnek a történelmi tények. Talán ...?

Ha nem értenél egyet az Encyclopædia Britannica és az Oregoni Egyetem ismeretanyagával az idézetekben, akkor lehet nekik írni, hogy jobban tudod. Tuti örölni fognak neki és meg is köszönik.