Egyiptom Trója mellett állt a trójai háborúk során?

"Létezik egy elmélet, mely szerint egy titokzatos kultúra, melyet a mai tudósok is csak `tengeri népnek` neveznek, volt valójában Trója támadója. A mai Olaszország területén lévő őshazájukból a Földközi-tengeren át keletről nyugat felé indultak. Egyiptomi feljegyzések tanúskodnak róla, hogy a rejtélyes népcsoport épp a háború feltételezett idején, i. e. 1200 táján biztosan érintette Tróját.

Egy másik, jórészt ősi hüttita szövegekre alapozott elmélet szerint egy elhúzódó, hol fellángoló, hol csituló, mintegy 200 évig tartó háborús konfliktus dúlt a hüttiták és egy lázadó koalíció között, melynek Trója is tagja volt. Ebben az olvasatban a mükénéiek csak szövetségre léptek a hüttiták ellen harcoló Trójával. Az elméletet tárgyi bizonyítékok is alátámasztják: a régészek ugyanis mükénéi cserépedényekre bukkantak a hatos számú trójai rétegben, ami arra utal, hogy a két nép szövetséges volt.

A régészek abban feltétlenül egyetértenek, hogy mi a legvalószínűtlenebb magyarázat. Az, ami most vászonra került, vagyis hogy az egész háború a világ legszebb asszonyának szerelméért és birtoklásáért robbant volna ki.

Jóllehet a történelem az uralkodók becsületén esett csorbából eredő háborúra is ismer példát. Az i. e. 14. században a hettiták királya levelet kapott az egyiptomi királynőtől. Az asszony azt írta, hogy férje meghalt, és arra kérte a királyt, küldje el egyik fiát, aki feleségül venné őt.

A hettita uralkodó ráállt a frigyre, és el is küldte egyik fiát, akit viszont út közben, míg Egyiptomba tartott, meggyilkoltak. Abban a hitben, hogy a merénylet az egyiptomiak műve volt, a hettiták hadat üzentek Egyiptombak.

`Ha a hettiták a 14. században képesek voltak háborúzni a király fia miatt, miért ne tehették volna ugyanezt a mükénéiek és a trójaiak alig egy évszázaddal később - már ha a király feleségét tényleg elrabolták?` - teszi fel a kérdést Cline. `Végül is nem lehet teljesen kizárni, hogy az egész tényleg Heléna miatt történt, bár semmilyen konkrét adat sem támasztja alá ezt az elméletet.`"

A tudomány jelenlegi állása szerint a tengeri népek görögök voltak (vagy legalábbis voltak közöttük görögök is). Trója csak egy város volt a sok tucat közül, ami a bronzkor végi összeomlás során elpusztult. Valószínűleg Egyiptomban azt sem tudták, hogy háborúba keveredett az akhájokkal. Ha értesültek iy volna és küldenek sereget, akkor is csak egy elpusztult romvárost találnak ott.

Illetve lehet, hogy rosszul tudom, de a trójai háború feltételezett időpontjában (kr.e. 10-11. század) Egyiptom már rég túl volt a hatalma csúcsán és ha akart volna, sem tudott volna azámottevő haderőt küldeni, meg a hettiták sem engedtek volna át egy egyiptomi sereget a birodalmukon

„Ha a hettiták a 14. században képesek voltak háborúzni a király fia miatt, miért ne tehették volna ugyanezt a mükénéiek és a trójaiak alig egy évszázaddal később”

Érdekes elmélet. Viszont a hettiták nem kizárólag a herceg meggyilkolása miatt támadtak. Az, hogy a királyné elismeri, hogy a férje halálával megüresedett trónért sokan marakodnak, és ő képes lenne egy idegen herceget a trónra ültetni, mindennél jobban elárulta, hogy Egyiptom nagyon meggyengült. Ezt bárki kihasználta volna támadásra. A királyné megpróbálta elejét venni ennek, és békés módon, házassággal megoldani a dolgot, de nem sikerült.