Mi a különbség a császár és a király között? Pl II. Vilmos Porosz királyből azért lett császár csak, mert nagyobb teruleten urakoldott egy bizonyos ponttol fogva?

A császári cím a római cézári címből származik. Amely ország uralkodója császárnak hívta magát, azaz ország ágról végről a római birodalom utódjának tekintette magát.

Így tett a Frank birodalom, majd annak szétesése után a Német-Római birodalom, majd annak szétesése után mind a Habsburgok, mind a Poroszok annak utódjának tartották a sajátjukat. De hasonló jogon használta a török császár vagy az orosz cár is, akik pedig a Keletrómai birodalom(Bizánc) jogutódjának tekinteték magukat.

Egy kicsit bele zavarhat a képbe, hogy később jobb szó híján más nagy országok uralkodóit is elkezdtük a magyar nyelvben császárnak hívni.

A császár általában a Római Birodalom uralkodója, vagy a Római Birodalommal jogfolytonos "egység" uralkodója.

Király meg bárki lehet, ha megkoronázzák, és elismerik.

Németország egyesítése 1871. január 18-án következett be, amikor Otto von Bismarck porosz miniszterelnök vezetésével a számos független német állam egy nemzetállammá egyesült, megalkotva a Német Birodalmat.

A német egységet ellenző Franciaországot 1870–1871-ben háborúban győzték le a poroszok vezette német szövetségesek és Párizs elfoglalása után, 1871. január 18-án a versailles-i kastély tükörtermében kikiáltották a német császárságot. Ezzel Poroszország királya I. Vilmos néven német birodalmi császár, Bismarck pedig a birodalom (Reich) első kancellárja lett, és maradt 1890-ig.

A császárság előzményei tényleg a római birodalomig nyúlnak vissza, ám ismeretes a középkorban a választófejedelemség intézménye, amikor az erre jogosult frank utódállamok uralkodói maguk közül választották meg a német-római császárt, akik listáját megtekintheted.

[link]

A bismarcki modern állam ennek hagyományaként jött létre, de már a választófejedelemség nélkül.

A kérdésben szereplő II. Vilmos pedig megörökölte a címet, rangot, hivatalt III. Frigyestől annak halálakor.

Ezek csak elnevezések. MÁs-más országok történelmi elnevezései az uralkodóra.

Mindegy, hogy császár, király, nagyfejedelem, kagán, sanjü, szultán, fáraó, a legfőbb uralkodót jelentik.

"II. Vilmos Porosz királyből azért lett császár csak, mert nagyobb teruleten urakoldott egy bizonyos ponttol fogva?"

A németek úgy gondolkodtak, hogy az egységes német állam az egy birodalom, aminek az uralkodója a császár. A Német-Római Birodalom is egy ilyen állam volt (aminek a császáreszménye a Frank Birodalomból származik, aminek meg a Római Birodalomból, ami pedig arra vezet vissza, hogy a "császár" európai hegemóniával bíró uralkodó, amit pl. a német-római császárok is vallottak, de ezt most hagyjuk.).

A napóleoni háborúk során megszűnt a Német-Római Birodalom, helyette lényegében önálló, több száz, kisebb-nagyobb német állam létezett. Ezek létrehoztak gazdasági és katonai szövetségeket a 19. században, mert érzékelték, hogy ezekben a kérdésekben (gazdaság és katonai erő) Európa más országaihoz képest egységesen kell fellépniük.

Az 1860-70-es években viszont egységesült a poroszok vezetésével az egész németség (a Habsburgok birodalmának kérdéskörét most az egyszerűség kedvéért hagyjuk), azaz létrejött ismét egy uralkodó égisze alatt az egységes német birodalom, aminek uralkodója történelmi előzmények miatt császár lett (ez volt a második német birodalom, Hitler a saját államát nevezte harmadiknak... de meg ne kérdezd, hogy ő miért nem volt császár. :D)