Miért alakult ki a királyság intézménye?

# 10

Volt bírósági tárgyalás, vagy ítélet a Záh família ügyében?

Nem volt. Már a korabeli jogfelfogás és törvények sem tették felelősségre vonhatóvá a távoli rokonságot egy egyéni bűn miatt. Záh Felícián királyi család elleni merénylete után mégis azonnal kiirtásra került a távoli, a merénylet idején az ország másik végében élő rokonsága is. Bármiféle formális jog felelősségre vonás nélkül.

Akkor idézek a Rubicon online cikkéből, amely erről az eseményről szól:

"A király hamarosan bíróságot hozott létre a legbefolyásosabb országnagyok – például az erdélyi vajda, a szlavón bán és a tárnokmester – részvételével, mely 1330. május 15-i ítéletével harmadíziglen állt bosszút a gyilkossági kísérletért"

[link]

Szó sincs arról, hogy a király önkényesen, csak úgy a saját kedvtevéséből irtotta volna ki a családot, ahogy te ezt beállítod. Pedig a saját családját és a feleségét támadta meg Zách Felicián! Ez már önmagában elég lett volna, hogy a király hirtelen haragjában meggondolatlanságot tegyen, és még nem beszéltünk arról, hogy a középkorban kezet emelni a királyi család valamelyik tagjára, az a legsúlyosabb bűnök egyike volt, az uralkodó ugyanis szakráris személy is volt, olyan tekintélye volt, amit a 21. századi gondolkodásunkban nem tudunk elképzelni. De mégsem tett semmit a király saját magától, pont hogy arról van szó, hogy az uralkodó összehívta az ügyben a legbefolyásosabb országnagyokat, és együtt hoztak döntést. Azaz történt egy bűneset és senki nem kezdett el önkényeskedni és úgy viselkedni, mint egy despota, hanem a király összehívta a tanácsát (akik egyébként az ország legfőbb bírái is voltak) és együtt tanácskozták meg, hogy ebben az esetben mi a teendő. Ez az Európai gyakorlat. Ázsiában nem így történt volna ez.

Tehát a döntésben benne volt az országnagyok véleménye is, és valószínűleg az volt a közvélekedés, hogy elrettentő példát kell statuálni, hiszen a király és a családja elleni közvetlen merényletről volt szó. Ehhez olyan büntetés kellett, ami eleve elveszi a jövőben másnak a kedvét is attól, hogy a királyra vagy a családjára kezet emeljen. Az, hogy a rokonságot is kiirtották, ez korspecifikus dolog, abban a korban ezt másképp látták, de a vitánk szempontjából igazából nem ez az érdekes pont, hanem az, hogy a király nem a saját, önös sértettsége alapján tett bármit is, hanem bírói tanácskozás után.

# 12

A Záh-esetben belátom, tévedtem.

De ettől függetlenül mind Zsigmond, mind Mátyás alkalmazott bírósági ítélet nélküli, puszta királyi paranccsal elrendelt kivégzéseket.

Forrás:

Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon 1387-1437

Kubinyi András: Mátyás király

"De ettől függetlenül mind Zsigmond, mind Mátyás alkalmazott bírósági ítélet nélküli, puszta királyi paranccsal elrendelt kivégzéseket."

Ezt is csak úgy vakon leírod, minden alap nélkül. Szerintem inkább konkrét eseményeket kellene megnézni, mint ahogy azt a Zách-ügy kapcsán tettük.

De igazából lehet itt egy-egy esetet nézegetni, az is lehet, hogy még találnánk is olyat, amikor valóban önkényeskedett egy-egy uralkodó. Mégis, nem ez a lényege annak, amit írtam.

Az volt a lényege a felvetésemnek, hogy az európai civilizációt az különbözteti meg pl. a keleti (vagy ókori, időben visszamenve) despotizmusoktól, hogy Európa volt az, ahol kialakult a kiegyensúlyozott hatalom, hogy az uralkodó rétegek mellett a társadalom alsóbb rétegei is részt kaptak valamilyen szinten a hatalomból. Az ókorban ez a görög poliszokra igaz, majd a középkorban a rendi monarchiák kialakulására, ami egy nagy íven keresztül elvezetett az alkotmányos monarchiákig. Az sem véletlen, hogy a felvilágosodás is Európából indult ki, a társadalmi elméleteknek éppen az az alapjuk, hogy az uralkodó a népről kapta a hatalmat, ezért a nép jólétéért felelős. Én erre gondoltam itt elsősorban, most innentől kezdve te bizonygathatod, hogy az európai uralkodók is önkényeskedtek, biztos volt ilyen, de a lényeg szempontjából, amit mondani akartam, ez igazából nem is lényeg.

"A Záh-esetben belátom, tévedtem."

És még annyi hozzáfűzni valóm lenne ehhez, hogy azért tévedtél, mert te úgy gondolkodsz a töri kapcsán, hogy először magadnak kitalálsz valamit, elgondolod, hogy szerinted az úgy volt, aztán utána könnyelmű kijelentéseket teszel "jóvanazúgy" stílusban, úgy, hogy utána sem nézel, hogy valójában miről is van szó pontosan.

Ez más kérdések kapcsán is elő szokott jönni nálad.

# 16 # 17

Honnan is indult ez a vita?

# 8 idézlek:"Az európai királyságokban pont hogy nem voltak a királyok élet és halál urai, a pallosjog is törvényileg szabályozva volt, hogy kin és milyen bűntett esetén és bírói ítélet után lehetett végrehajtani. Nem a király csettintett kedvére, hogy X és Y embert végezzenek ki, mert éppen olyanja volt."

Erre vetettem fel, hogy számos, mondhatni rendszerszerű példa van rá, hogy európai, akár nyugat-európai uralkodók despotikus módon gyakorolták a hatalmukat, és akár tömeges kivégzések eszközéhez nyúltak, bármiféle jogi procedúra nélkül.

# 19

Abban, amit ÁLTALÁNOSSÁGBAN írtál, igazad van, én azt vitattam, hogy szinte általános érvénnyel jelentetted ki.

Ami így már nem igaz.

XI. Lajos francia király például évekre ketrecbe (nem börtönbe, vasketrecbe) záratta a verduni, vagy touli püspököt, már nem emlékszem melyiket a kettő közül.

XIV. Lajos, a napkirály rendszeresen záratott börtönbe évekre, vagy akár évtizedekre sima királyi nyílt parancsokkal embereket, bírósági tárgyalás, vagy ítélet nélkül. Irodalmi példa erre a vasálarcos története, amely a valóságon alapult.

A felvilágosult abszolutizmus talán legnagyobb alakja, II. Nagy Frigyes porosz király szintén önkényesen csukatta a spandaui várbörtönbe a neki nem szimpatikus egyéneket. Megint csak jogi procedúra nélkül.