Véleményetek szerint milyen következményei lettek volna, ha a központi hatalmak nyerik az első világháborút?

Nem volt realitása a központ hatalmak győzelmének.

Az I. világháborút a gazdasági és emberi erőforrások döntötték el az antant javára.

A brit-francia antant Oroszország és az USA nélkül is jóval erősebb volt (gazdasági és emberi erőforrások terén), mint a központi hatalmak.

Annak, hogy nem a központi hatalmak nyertek, annak kismillió oka van. Ahhoz, hogy azt feltételezzük, hogy a központi hatalmak nyerik meg a háborút, ahhoz azt kell feltételezni, hogy sok releváns történés nem történt meg, ami valójában igen, vagy viszont. Miért nyertek az elképzelt alternatív valóságban a központi hatalmak? Mert Románia nem lépett hadba? Vagy mert a japánok a központi hatalmakhoz csatlakozott? Hogy ért véget a háború ebben az alternatív elképzelésben? Ki lépett ki vagy be a háborúba a vége előtt és milyen sorrendben? Hol húzódtak a határok a kapituláció időpontjában? Milyen gazdasági állapotban érte a háború vége a különböző országokat? Kik ültek le a béketárgyalások során, milyen ütőkártyáik maradtak az érdekeik érvényesítéséhez?

> Milyen határmódosítások léptek volna életbe?

Pl. ez nagyban függhet pl. attól, hogy hol húzódik a front a háború végén.

> Így is szétszakadt volna a Monarchia a sok nemzetiség miatt?

Nem tudjuk, hogy pl. a Monarchia belviszonyaihoz hozzá kell-e nyúlni ahhoz, hogy a központi hatalmakat hozzuk ki győztesen. Talán igen, talán nem. Nem tudjuk, hogy egy győztes oldalon álló Monarchiának ki a vezetője, össze tudja-e kovácsolni a sokféle nemzetiséget vagy sem.

~ ~ ~

Ez kb. olyan kérdés, mintha azt kérdeznéd, hogy ha más neműnek születtél volna, akkor hova jártál volna középiskolába. A fene tudja, annyi minden történt volna máshogy, lehet, teljesen más érdeklődési köröd lenne, máshol laknál stb. stb…

Miért gondolod, hogy hatalmas ellentétekkel rendelkező felek nyilvánosságra hozzák elképzeléseiket? Ha így lenne, nem kellene kémkedni és nem lenne biztonsági szolgálat.

Egyébként a háború végén alapvetően új helyzet állt elő, a győztesek akaratán túl ezt tükrözte az eredmény. Korábban uralkodóházak által vezetett hatalmak álltak szemben egymással. A szembenállás alapja az eltérő környezetből és lehetőségekből adódó különbség. Jellemzően a hatalmak mindig egyensúlyra törekszenek mert enélkül nincs fejlődés (így megerősödés se). A cári Oroszprszág létezésekor az Osztrák Magyar monarchia egyfajta ütközőzónát jelentett, amely az egyensúlyt biztosította. A forradalommal Oroszország kiszállt, saját útra lépett, nem kellett tőle tartani, tehát a Monarchia szerepe megszűnt, mindenképpen szétesik, csak legfeljebb másképp.

Vegyünk észre egy fontos körülményt. Akkoriban a francia nézetrendszer kulturálisan meghatározó volt, így az általános vélemény a nemzetállamok létrehozását szorgalmazta, Európa akkoriban még nagyon 19. századi képet mutatott. És egész Európában ez a tendencia érvényesült, plusz a győztesek mohósága, de ettől sem a Habsburg örökség Ausztriát, s Németországot nem darabolták fel. Ugyanakkor a századok alatt érvényesülő magyar politika minden szomszédját ellenségévé tette, az országnak a fele volt magyar nemzetiség, így igen nagy nyomás volt a felosztására.

Végső soron, ha a másik fél nyer, bizonyos kisebb területek a másik félhez kerülnek (Pl. Tirol, Lotaringia), de a királyi Magyarország a gyakorlatban már nem létezett, tehát a felosztás elkerülhetetlen. Csak más arányokkal. Minden másban egyszerűen nem volt más reális alternatíva. És a kívülállók (USA, India, angolszászok) mással voltak elfogalva, elfogadtak volna kissé másik felosztást, de nagyot nem. Kossuth öröksége nem volt túl kedvező nekünk.

# 5

IDÉZLEK: "Jellemzően a hatalmak mindig egyensúlyra törekszenek mert enélkül nincs fejlődés (így megerősödés se). A cári Oroszprszág létezésekor az Osztrák Magyar monarchia egyfajta ütközőzónát jelentett, amely az egyensúlyt biztosította. A forradalommal Oroszország kiszállt, saját útra lépett, nem kellett tőle tartani, tehát a Monarchia szerepe megszűnt, mindenképpen szétesik, csak legfeljebb másképp."

Ezeket erősen vitatom.

1.) Az európai erőegyensúly fenntartása a brit politika hagyományos célja volt.

2.) Franciaország XIV. Lajos és Napoleon alatt, Németország II. Vilmos alatt nem erőegyensúlyra, hanem éppen hegemón hatalmi szerepre törekedett, pont emiatt fordultak velük szembe az erőegyensúlyban érdekelt angolok.

3.) Az sem igaz, hogy a Monarchia szétesése mindenképpen bekövetkezett

volna. A Monarchia az I. világháborús katonai veresége miatt bomlott fel, nem pedig magától, azaz a felbomlás fő oka és katalizátora egyértelműen külső tényező, nem pedig belső.