A középkori Magyar Királyság rendelkezett valamilyen iparral?

Az igaz, hogy a feltárásokon kerülnek elő import kerámiaedények, elsősorban a mai cseh, osztrák és lengyel területekről, de ezek aránya elhanyagolható a hazai gyártmányokhoz képest. Archeometriai vizsgálatokkal alátámasztották, hogy a vizsgált kerámiák általában a megtalálásuk helyéhez közeli agyagnyerőhelyről származó alapanyagból készültek. A zománcozott ékszerek esetében már árnyaltabb a helyzet. Itt is vannak Kárpát-medencei eredetűek, de magasabb arányban kerültek elő ún. Limoges-i zománcozott ékszerek, liturgikus tárgyak. A fegyverek nagyrészt itt készültek, hiszen a feltárások nagyszámú kovácsműhelyet hoztak a napvilágra. Emellett több forrásban is szerepelnek fegyverkovács céhek. Természetesen a lemezvértek külföldről (elsősorban itáliai és német műhelyekből) kerültek ide. De ennek nem az ipari fejletlenség volt az oka, hanem az, hogy a lovagi harcmodor ugyan megjelent nálunk is, de sosem terjedt el. Nem érte meg egy páncélkovácsnak sem ideköltöztetnie a műhelyt.

Voltak európai értelemben vettvárosaink, elsősorban a Felvidéken (bányavárosok) és a nyugati országrészen. Az ország nagy részén megfigyelhetőek a városias települések (mezővárosok). Amúgy Európa nagy részén a városok szintén mezőváros jelleggel voltak.

A magyar királyság semmiben sem volt elmaradottabb, mint a szomszédos államok.

Nem foglalkozom annyira magyar történelemmel, de feltűnő, hogy egyesek nagyon hiányos és akármilyen tartalmakat tesznek fel a netre különféle témákban. Na mindegy...

Ruhát se? :) Ruhát azt már az ókorban tudott készíteni kb mindenki világszerte, és nem csak Európában, hanem az amerikai kontinensen és Ázsiában is, és még Afrikában is. Már az ókorban is mindenki tudott textilt szőni magának. Sőt pajti :) már az ókor előtt is sok ezer évvel Európában ment a textil szövés. :)

Általában véve a mezőgazdaságban dolgozott az emberek legalább 85%-a, és az élelmiszer növényeket termelték, valamit állattartást biztosítotak és még a növényi alapanyagokat is. Eleve nem volt sehol olyan jellegű ipar, mint manapság amikor a fejlett gépesítéssel a mezőgazdaságban már csak a társadalom kb 5%-a kell dolgozzon.

A szükségleti cikkeket meg mindenki elkészítette magának, de a nyugat a kereskedésben volt jobb, ezért kiemelten írnak róla történelmi téren. De a nyugat nem volt amolyan mindenkit ellátó gazdaság, és egyébként nem is bírták volna el.

Itt van egy általános középkori szakma lista és ezek mindenfelé megvoltak (ázsiában is) és ezek nélkül gyakorlatilag nem lehetett meglenni: ács, asztalos, bányász, bodnár, bognár, bojtár, bőrdíszműves, cipész, csikós, csipkeverő, csizmadia, csordás, csürhés, faszénégető, fazekas, fogadós, földműves, fuvaros, fűszeres, fonalkészítő, gerencsér, gulyás, gyékényszövő, gyertyamártó, halász, hangszerkészítő, juhász, kádár, pintér, kalapos, süveges, kalmár, kanász, kelmefestő, kerékgyártó, kerékjártó, kesztyűs, kocsmáros, kolompáros, kondás, kosárfonó, kovács, kőfaragó, késes, könyvkötő (Magyarországon már a 16. században), kötélverő, lakatos, lócsiszár, lovász, mészáros, mészégető, mézeskalácsos, molnár, nemezkészítő, olajütő, olvasztár, órás, ötvös, pákász, papírmerítő (Magyarországon 1500 környékén), pásztor, pék, puskaműves, révész, rézműves, sörfőző, szabó, szakács, számadó, bács, bacsó, szappanos, szíjjártó, szitás, szűcs, szűrszabó, takács, teknővájó, telepes, textilszövő, tímár, tőzsér, üveges, vályogvető, varga, vincellér, zenész (és még sok más mesterség is volt).

1200 környékén (IV. Béla idejében) már olyan vidéki házak épültek, amelyeknek volt külön hálószobája, konyhája és kamrája is. 1300-ra a magyar gazdaság és társadalomszerkezet és a települései és lakóházai már az európai feudális normák szerintiek voltak. A már ismert modern nehézeke is elterjedt volt a Magyar Királyságban ekkoriban, 1200 után. Exportáltunk valóban aranyat és ezüstöt, de viaszt, bort és szürkemarhát is. Ugyanebben a korban, 1200 után, a vizimalom is megjelent Magyarországon és a késő középkorban nagyságrendileg tízezer malom volt Magyarországon.

Bibliotheca Corviniana - Hunyadi Mátyás könyvtára

A Vatikán Könyvtár után Európa legnagyobb könyvtára volt! Budán külön könyvkötő műhely is volt és Mátyásnak saját kötés típust fejlesztettek ki. Talán itt szóba hozható, hogy a reneszánsz Itálián kívül elsőként Magyarországon jelent meg Mátyás királyunknak köszönhetően (és ez kiemelkedő teljesítmény volt), ami elég sok kézműves ismeret beáramlását is eredményezte. De az is igaz, hogy akkoriban sok könyv becses ajándéknak is számított és vándoroltak Európában a könyvek elég rendesen, és tovább ajándékozás tárgyát is képezték. Kapott Mátyás könyveket és halála után a könytára részben külföldre vándorolt mint ajándék.

A link amit mutattál...

Ott nem említi az okát és így nyilván másképpen jön le belőle és ahogy írod az szintén a félreérthetőséét jelzi: "ruhát se tudtunk varrni magunknak".

Kis idézet - Céh - wiki:

"Nagy Lajos 1376-ban szabályozta és kötelezővé tette a céhrendszert, ... - főleg azokban a szakmákban, amelyek tömegszükségletet elégítettek ki." Így az első céhekbe többnyire az alábbiak kerültek:

vargák (bőr és lábbeli készítés),

molnárok (liszt őrlés malomban),

pékek (kenyér sütés),

ácsok (épület famunkái),

tímárok (nyersbőr elkészítése),

szíjjártók (lószerszám bőr részei és egyéb bőráru),

nyergesek (nyereg),

kovácsok (a honfoglalóknál is kiemelt mesterség, kard, páncél, kasza és szerszámok, sarkantyú, üst és egyebek, kés, szeg, stb),

lakatosok (fémműves),

kardcsiszárok (kardkészítő),

bognárok (szekérkerék készítő),

asztalosok (ajtó, ablak, bútorok készítése),

fazekasok (kerámikus, edényeket készít), ötvösök, posztókészítők, szabók, takácsok.

És itt jön a kimaradt tartalomból valamennyi...

"1526-ra az addig elkülönült 60–70 iparágnak mintegy harmadában már száznál is több céh működött — főleg a szabad királyi városokban és a jelentősebb mezővárosokban."

"A céheket nem kedvelték a Habsburg uralkodók: III. Károly, Mária Terézia (1760-ban), II. József szabályozta újra — jellemzően: nehezítette — működésüket."

( [link] )

BERLÁSZ JENŐ: IPAR ÉS KERESKEDELEM

"De volt a kontárságnál veszélyesebb ellensége is a városi céhiparnak: a külföldi ipartermékeket importáló kereskedelem. Az országos vásárokon megjelenő kalmárok, vagy a városi boltokban áruló „áras emberek” valóságos rémei voltak a kézművességnek. A nyugateurópai áruk különlegessége, jobb minősége, aránylagos olcsósága mindenütt komoly károkat okozott a helyi mesterembereknek. Ez ellen a konkurrencia ellen egyrészről a kicsinyben eladás megtiltásával, másrészt a helyi ipar által előállított cikkek piacrahozatalának meggátlásával védekezett a céh, illetve a mögötte álló városi hatóság."

"Kevésbbé mutatkozott célszerűnek a pénzfölhalmozást szolgáló exporttilalom. Többször megtörtént, hogy ilyen meggondolás alapján megtiltották a magyar bornak Lengyelországba való kivitelét;..."

"Annál súlyosabb veszteségek érték tőzsértársadalmunkat ... az udvar monopóliumnak nyilvánította a Bécsbe, vagy Itáliába irányuló marhakivitelt s az egyedáruságot hosszabb-rövidebb időre bérbeadta egy-egy idegen tőkés társaságnak. Ezek az intézkedések sok ezer hivatásos magyar kereskedőt juttattak tönkre és passzivitásra kényszerítették a régebben alkalmi üzérkedést folytató széles rétegeket."

"Az államhatalom kezdeti kiforratlan, csupán fiskális szempontok által irányított gazdasági politikája tehát óriási rombolást vitt végbe a magyar kereskedelmi életben."

[link]

Magyar néprajz / A CÉHES KÉZMŰVESSÉG SZERVEZŐDÉSE

"A városok kézművesei minduntalan az erősebb kereskedőtőkével voltak kénytelenek felvenni a küzdelmet. A 14–15. századi tőkés vállalkozások a textiliparban, bőrkikészítésben szép számú kezdeményezést mutattak fel. De Zsigmond idejében a belviszályok nem tették lehetővé a következetes vámpolitikát."

[link]

Így már érthetőbb az idézet a linkről, amit mutattál:

"A behozatalban textilipari termékek domináltak, valamint a fémipari és egyéb kézműves termékek. A textilipart külön ki kell emelni, mert Európában ez volt a középkorban a húzóágazat."

A textilt Európában nagy erőkkel készítették és erős támogatásokat is kaptak az európa kereskedelemhez. Persze voltak jó intézkedések is, de nem volt annyira általános.

Mátyás-templom kérdés... talán túlzottan is megszoktuk, hogy mindenben rosszak vagyunk, de nézzük csak meg kicsit... A mi Mátyás-templomunk nagyon szép más korabeliekhez képest és magasságban is ott van.

Mátyás-templom, építés 1246, a harangtorony építése 1470.

[link]

És összevethető Ausztriával a szintén 13. századi templomokkal.

Church of the Teutonic Order

[link]

Engelszell Abbey

[link]

Wiener Neustadt Cathedral

[link]

14. század Ausztria

Augustinian Church

[link]

Pilgrimage Church Maria Straßengel

[link]

15. század Ausztria

Maria Saal Cathedral

[link]

Pfarrkirche Baden-St. Stephan

[link]

Feldkirch Cathedral

[link]

Franciscan Church

[link]

St. George's Cathedral

[link]

Schottenkirche

[link]

Persze Rómához való közelség miatt Olaszországban nyilván ugyanebben a korban nagyon sok templom épült, kétszáznál is több, de teljesen más helyzet és nem panaszkodhatunk valójában. Viszont nem is hinnéd, hogy hogyan néznek ki. Nem vicc. A Mátyás-templom bőven ott van. Itt van néhány és ezek a korszakban valóban tipikusak!

[link]

[link]

[link]

[link]

Ez már Rómához illőbb: [link]

És ha nem hiszed nézegessed át, itt a lista.

[link]