A középkori Magyar Királyság rendelkezett valamilyen iparral?

Értem, hogy Notre-Dame ... persze. Érdemes az elejétől az egészet és pár dolog röviden... És voltak korrekt észrevételeid.

Oké, valóban linkelhettem volna néhány nagyobb katedrálist, mint ami éppen előkerült. Ez valóban igaz. És csak utalásszerűen volt egy szebbecske közöttük. A meglátás ebben korrekt és helyes az észrevétel, nem is vitatom.

A blogról amit mutattál. - Amúgy egy tartalmas és lelkiismeretes blognak látszik, és nem lehetne magyarellenes csámcsogást ráfogni. Ettől még az okok elsikkadnak a tartalomban. És a felelősség azért ott van ilyen esetekben, amire érdemes lenne figyelni. És úgy általában is a megszoktatott történelem szemlélet még a tartalmas részletek mellett is kiérződik, de arról nem a blog készítők tehetnek.

Azt mondod fővárosokat hasonlítsunk össze. - Jó felvetés és nem is vitatom a logikusságát. Viszont a fővárosok változtak az idők során és például Magyarország fővárosa is volt jó néhány város. És bizony még Róma sem volt mindig Olaszország, vagy Itália fővárosa. Róma volt a fővárosa a Római Királyságnak, a Római Köztársaságnak, majd a Római Birodalomnak is. A Római Birodalom után viszont számos fővárosa volt Itáliának és lényegében egységes Itália sem volt a középkorban, hanem királyságokra szakadt Itália a királyságok külön fővárosaival. Ilyen fővárosok voltak Firenze, Milánó, Pavia, Torino, Velence, Ravenna, Benevento, stb, és részben Róma is.

Nem tudjuk a középkort teljesen azonosan a mai szempontból vett főváros értelmezéssel összehasonlítani, mivel, mint például Észak-Itáliában a Velencei Köztársaságnak a fővárosa Velence volt, de az nem egész Itália területe. És nem olyan főváros volt, mint a Magyar Királyság fővárosa, ami a határokon belül helyeződött át, Esztergom, Buda, Visegrád és más városok között. Szerintem ez kihagyható eleme a témának, meg nagyon bonyolult is lenne.

Tudjuk viszont, hogy vannak a Magyarországinál magasabb templomok. Igazából ez nem is kérdéses. Nyilvánvalóan ismert. Nézzük akkor meg, legyen meg ez hogyan alakul, hogy kicsit "megnyugodjál"... Magyarországon is van, nem is egy ami magasabb, mint a Mátyás-templom. Elsőként itt vannak ezek és azért nem rossz magasságok.

- MAGYARORSZÁG

Esztergomi bazilika, Esztergom, 100 m

[link]

Szent István-bazilika, Budapest, 96 m

[link]

Szent László-templom, Budapest, Kőbánya, 83 m

[link]

Nagyboldogaszony-templom, Bátaszék, 82 m

[link]

Fogadalmi templom, Szeged, 81 m

[link]

Rózsafüzér Királynéja-templom, Budapest, 80m

[link]

(Itt van még néhány... ) és a

Mátyás-templom, Budapest, 78 m

[link]

Amúgy még a Mátyás-templom is a 100 méter kb 80%-a, ami egész rendes méretnek számít és ez még nyugaton is magas templom. Mindenesetre amiket felsoroltál a 11/-esben annál is vannak nagyobb templomok, de Nyugat-Európában is kevés van belőle és a 100 méter alattiak jelentik a jellemző méretet. És a korrekt vizsgálatért nézd meg akkor, hogy 100 métertől felfelé hány templom van Európában. Itt most nem írok linkeket (mert sok lenne), csak az első három legmagasabbhoz.

Ulmi nagytemplom, Németország, 161 m

[link]

Kölni dóm, Németország, 157 m

[link]

Strasbourgi katedrális, Franciaország, 142 m

[link]

Oké van még belőle, de vajon mennyi is van? Nagyon sok vagy kevés? Itt egy lista, hogy Európában országonként hány olyan templom van, ami legalább 100 méter magas. (megj.: Oroszország nyugati része még Európához tartozik így az adott templomok is Európában vannak; és a sorrend a mennyiség és az ABC sorrendje.)

- 100 MÉTERT ELÉRŐ TEMPLOMOK EURÓPÁBAN

Németország 27

Franciaország 9

Lengyelország 7

Olaszország 7

Oroszország 5

Belgium 4

Svédország 4

Ausztria 3

Egyesült Királyság 3

Csehország 2

Észtország 2

Hollandia 2

Spanyolország 2

Bosznia-Hercegovina 1

Horvátország 1

Lettország 1

Magyarország 1

Románia 1

Svájc 1

Vatikán 1

Na megvannak az adatok. Oké... Mit vonhatunk le belőle? Általános nézet ott el is akad többnyire, hogy "hűű Németországban van a legtöbb" vagy, hogy "Németországban milyen sok van". Ez ugyan nyilvánvaló, hogy Németországban van a legtöbb, de megnézhető, hogy mit tudhatunk még meg belőle a puszta mennyiségi számok után. Vedd szemügyre magad is...

Egyik az, hogy Németországban egyedülállóan is több a 100 métert elérő templom, mint a többi európai országban, ahol már egy fokozatos számsort mutat a 9-től lefelé. Vagyis a német 27 templom egy külön érdekesség és egyáltalán nem valami európai jellemző, még Nyugat-Európában sem. Egy fokozatosan növekvő mennyiség látszik egy külön kiugró Németországgal.

Hogyan alakul ez az összes európai ország között? (megj.: Mivel különféle számok vannak a függőségektől függően, így az ENSZ számai szerint most legyen 44 ország Európában.)

Ebből itt csak annyi a fontos, hogy a 44 országból, csak 20 országban van 100 métert is elérő templom, ami kevesebb, mint a fele és ebbe Magyarország is beletartozik. Az sem rossz azért. :)

És vajon ez hogyan helyezhető el Európa templomai között gyakorlatilag?

Az ilyen 100 méteres templomok száma 84. Csak Németországban és csak a katolikus templomok száma meghaladja a 24 000-ret, ugyanez Franciaországban 45 000. De ez töredéke egész Európa templomainak. Csak Franciaországban összesen, nagyjából 100 000 templom van és egész Európában meg végképp rengeteg, az már milliós tétel, amikből ez a 84 elég kis hányadot jelent. És a milliónyihoz képest ez inkább kuriózumnak vehető és inkább ritkaságoknak számítanak, csak, hogy ne higgyük, hogy nyugaton annyira sok lenne. Még ott is csak mutatóba akad. Egyedül talán Németországban kevésbé. De valóban van nálunk is százméteres templom, ami az Esztergomi bazilika! Az átlagos templomok viszont sehol sem a 100 méter környékén vannak és ez igaz még Olaszországra is.

És mivel a kérdés kiírásból valahogy úgy jön le, hogy "bezzeg nyugaton" és vs "nálunk semmi sincs", hozzá lehet nézni azért azt is, hogy a világon máshol, amúgy nem is túl fejlett országokban is vannak ilyen magas templomok. Vagyis ez nem csak Nyugat- és Közép- és Kelet-Európa viszonylatú és még csak nem is egy ország gazdagságával szinonim. Itt vannak ilyenek és talán egy kukkantásra érdemes ránézni, mivel ritkábban esik szó Európán kívüli területekről.

Afrika, Elefántcsontpart, Basilique Notre-Dame de la Paix, 158 m

[link]

Argentína, Cathedral of La Plata, 112 m

[link]

Argentína, Basilica of Our Lady of Luján, 106 m

[link]

Kolumbia, Sanctuary of Las Lajas, 100 m

[link]

Brazília, Basilica of Our Lady of Aparecida, 100 m

[link]

Mexico, Diocesan Sanctuary of Our Lady of Guadalupe, 107 m

[link]

És még van mit megnézni benne, mégpedig azt, hogy honnan volt ezekre pénz? Mivel egy nagy katedrális építése igencsak költséges volt. A katedrálisok és kisebb templomok fő építtetői nem a királyok voltak, hanem az egyház. És az egyháznak persze volt is rá pénze elég rendesen. Adományokat még ettől függetlenül is kaptak az építkezésekhez, akár a királyoktól vagy a hercegektől, és más vagyonos emberektől és a papság is beleadott a költségekbe. Az egyházmegye jövedelme egy közös kasszába folyt be, amit különféle kiadásokra osztottak fel, abból fizették a templom építéseket is. Mindezt csak a félreértések elkerülése végett érdemes szem előtt tartani, mert nem úgymond az ország volt az építtető.

Mindent összevetve azért annyira sem panaszkodhatunk az Esztergomi bazilika 100 méterével.

13/ Hát nem tudom, hogy viccnek szántad-e vagy gúnynak, mert a kiejtett hangsúly nélkül ezt bármelyiknek lehetne venni és szerintem interneten félreérthetőek az ilyenek. Mindenesetre a kérdezőt megzavarhatja ezeknek a felhozott történelmi tévhitek témája, és talán megér pár szót a dolog, mert az effélékkel sok helyen lehet találkozni.

Elterjedt elképzelés, hogy a rómaiak találtak ki mindent... stb, stb (hát nagyon nem úgy van és az igazi kivétel az amit meg pont nem emlegetnek, az a gerinces könyvkötés, de most ez itt mellékes). Maguk a kultúrák viszont azok változatosak voltak világszerte és felbukkan egy ott, egy másik valahol máshol és máskor, és ez így ment kb. Nincs olyan, hogy miért nem ez csinálta azt és miért nem az csinált valami mást...

Na és ugyebár ilyeneket bárkikre lehetne mondani, hogy például miért nem volt a Római Királyság korában, ie. 700 környékén Magyarország területén kőépítkezés. És akkor kiterjeszthetjük ezt, hogy miért nem volt ugyanekkor, ie. 700 körül nagyszabású kőépítkezés Németország területén? És miért nem volt kőépítkezés ugyanakkor egész Európában is mindenhol? Amúgy meg a kínaiak sem használtak túl sok követ, hanem a fa építkezés volt rájuk jellemző, pedig elég intelligensek voltak és például a papírt is kínaiak találták ki.

Azt sem mondjuk Magyarország hátrányára, hogy a papírt sem mi találtuk fel. Mert értelmetlen lenne. És a németek sem találták fel a papírt. Csak hát ilyet sem mondunk, mert ugye az is badarság lenne. Teljesen lényegtelen, hogy a papírt nem a magyarok vagy a britek találták fel, és a rómaiak sem a feltalálói. A papíruszt és pergament is az ókori Egyiptomban már ismerték, bár a papíruszt használták. Viszont azokra sem mondjuk, hogy miért nem a magyarok használták előbb, vagy a rómaiak, vagy a britek.

És mehet az elgondolás még vissza az időben, mert miért ne tehetnénk, és ugyanígy feltehető lenne, hogy ie. 2000 környékén miért nem építettek akkora épületeket Európában, Németországban vagy Magyarországon, mint a sumer Ur városának 30 méter magas zikkuratja, aminél már ie. 2000-ben használtak égetett agyagtéglát. Ez volna az Ur Zikkurat ie. 2000-ből és ilyen miért nem épült Németországban vagy Magyarországon akkor?

[link]

(Mellékesen ugyebár ezek szerint az égetett téglát sem a rómaiak találták fel.)

Gízai nagy piramis jelenlegi ismeretek szerint ie. 2600-ban épült és a "nagy" rómaiak, vagy a magyarok vagy németek, miért nem csináltak ugyanakkor, ugyanakkora templom építkezéseket?

Ezek a fajta felvetések teljesen alaptalanok és fölöslegesek és kihagyják a történelem vonulatát és egyéb tényeit. Mert hát, miért nem magyarok találták fel az autót? Na vannak ilyen értelmetlen kérdések, de inkább hagyjuk ezeket.

A kőépítkezés ott kezdett előbb kialakulni, ahol volt alkalmas kőanyag, ami jól megmunkálható, van elegendő mennyiség belőle és nem töredezik. Az Alföldön nyilván ez nem annyira jellemző például, de egy kis idézet erről...

Török Ákos - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék

ÉPÍTÉSZETI KŐANYAGOK ELŐFORDULÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA A MAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN A XVIII. SZÁZADIG

"Összefoglaló: Az ország földtani adottságaiból következik, hogy viszonylag kevés építészeti felhasználásra alkalmas kőanyag található meg a területén."

"2. FÖLDTANI ADOTTSÁGOK

Az ország földtan-földrajzi viszonyaira jellemző, hogy a síkvidéki területek uralkodnak, amelyek nagy része fiatal üledékekkel fedett. A síkvidéki területek mellett további kissé kiemeltebb területeket borítanak laza üledékek, így mindösszesen hazánk területének csak kb. 7%-át borítja szilárd, építészeti szempontból is felhasználható kőzet. Ez a geológiai adottság alapvetően befolyásolta a kőanyagok elterjedését, hiszen a nagy mennyiségben felhasznált kőzeteket nagy távolságra nem lehetett vagy nem volt érdemes elszállítani, csak egyes különösen értékes és kisebb térfogatú kőzetblokkot vagy művészetileg értékes kőanyagot jutattak el nagyobb távolságra a múltban."

"Mind a mélységi magmás kőzetekre, mind a metamorf kőzetek közé tartozó márványokra igaz, hogy a hazánk területén beépített vagy művészeti alkotásoknál a római kortól a XVII. század végéig felhasznált kőanyagot nem a mai Magyarország területéről kell eredeztetni. Ezek származási helye koronként és uralkodónként változhatott, azzal összefüggésben, hogy az egyes uralkodók által behívott kőfaragók és kőszobrászok szülőhazájukból milyen megismert és kedvelt kőzeteikkel találkoztak."

( [link] )

És a rómaiak és a varrás...

Mondjuk ez így, hogy "A rómaiak tógát hordtak" elég hiányos kijelentés, bár közkeletű is és érthető, hogy találkozni ezzel. A tóga igazából csak egy alkalmi ruha volt és a hétköznapokon nem hordták, csak ünnepségeken, hivatalos alkalmakkor és kiemelt eseményeken, bár volt mindenkinak tógája, még a fiataloknak is. Hasonló ruhadarabnak számított, mint ma egy öltöny. A szenátorok persze tényleg tógát hordtak, de az arisztokrácia később elhagyta a tóga viselését a kényelmesebb palliumért.

Meg a tóga egy férfi ruha volt és a római nők nem hordtak tógát, a nők stólát hordtak. Kezdetben még nők is hordtak tógát, de átváltottak a stóla (stola) viselésére.

Amúgy a római általános ruháza a tunika volt, ami egy varrott ruha (mellékesen a görögöktől vették át a tunikát). Ez az, nyilván ismerős.

[link]

És sok ruhaféléjük volt, hidegben rétegesen öltözködtek és nem csak "szandált" hordtak. A római alap tunika is már két réteg volt, egy alsó vékony (subucula) és egy felső vastagabb (tunica exterior). Talán hasznos, hogy a görögök nem hordtak tógát, a tóga egy római ruházat volt, és a görögök himation-t hordtak, amivel némiképp hasonló.

Viszont a rómaiak és görögök nem hordtak nadrágot, bár ismerték. Civilizálatlannak tartották, náluk a szokások a láb fedetlenül hagyását tartották szem előtt. Pedig ismerték a nadrágot. Egész Európa és Ázsia is nadrágot hordott, miközben a görögök és rómaiak meg nem. A rómaiak az északi, hidegebb területeken harcolva érezték a nadrág szükségességét és egy térd alatti nadrágot alakítottak ki, de csak az északi viseletünnek.