Mi a véleményetek arról az elméletről miszerint a Római Birodalom nem megszűnt, hanem vallássá vált?

Tehát a birodalom tisztségviselőiből lettek az egyház vezető tagjai, valamint a birodalom szervezete alakult át az egyház szervezetévé?

Hát nem.

Részben igaz.

Egyrészt a Róma szó szoros értelmében vett utódjai a mai európai országok, hiszen a Birodalom romjain új királyságok keletkeztek, amelyek magukba olvasztották a római kultúrát is.

Másrészt a Római Birodalom jogutódja tényleg az Egyház, de azért ehhez szükség a hamis konstantini adománylevél, amire aztán évszázadokig hivatkoztak:

[link]

A vallást és a birodalmi közigazgatást sosem keverték össze.

A Római Birodalom sokistenhitét a kereszténység felváltotta ugyan és ugyanazt a szerepet kapta, mint a korábbi vallás, amit be is töltött, de birodalom megszűnt, egyrészt mivel területe szétszakadozott, majd hivatalosan is a birodalom maradéka szimpla Itáliai királysággá változott.

Későbbi birodalmak jöttek ugyan létre, amelyeket lehet hozzá hasonlítani, mint a Frank birodalom, vagy Hitler 3. Reich-je, de ezeknek megvan a külön története.

Semmi szükség nincs a fogalmak összekavarására és attól függetlenül, hogy a kereszténységnek és a Római Birodalomnak egy időben volt bizonyos összefonódása, ezek külön fogalmak és mindegyiknek megvan a története.

A Római Birodalomban egy csomó istenhit volt megtalálható, mert hagyományosan meglepő vallási toleranciával bírt, még a keresztényüldözések is ritkák voltak és mindig csak rövid ideig tartottak.

Jószerével csak a különféle szektáira szorítkozott és ezt is főleg a korán kialakuló központi keresztény egyház szorgalmazta, hogy hatalmát, befolyását erősítse.

A többistenhit biztosította ezt a szabadságot, így a klasszikus római vallás mellett sok más istent is tiszteltek, volt egyiptomi Ízisz szentély, sokan áldoztak keleti vallásoknak, például Mithrasz istennek, meg a birodalom területén korábban meghonosodott isteneknek, ami mindenhol más volt.

Ez megmaradt a kereszténység államvallássá tétele után is, vagyis a kereszténység soha nem volt a birodalom egyedüli vallása, még az ateizmust is megtűrték, csak a szentségtöréseket büntették, de ez minden istenhitre igaz volt, a keresztények sem zavarhattak meg más vallásokat büntetlenül.

Így a vallási tolerancia miatt ki lehet mondani, hogy a kereszténység csak egy vallás volt a sok közül, tehát a kérdés értelmetlen.

#5

Az sosem volt jogutód. 395-ben Kelet és Nyugat elvált egymástól, és külön folytatták tovább.

Nem véletlen, hogy amikor "a Római Birodalom bukásáról" beszélünk, akkor mindenki automatikusan Nyugatot érti rajta. Bizánc más tészta, ő fent maradt még 1000 évig, de akkor már nem a "Római Birodalom" bukott meg, hanem Bizánc.

"Ez megmaradt a kereszténység államvallássá tétele után is, vagyis a kereszténység soha nem volt a birodalom egyedüli vallása,"

Dehogy maradt meg...

Olvasd csak a 380-as rendelet szövegét:

"MEGPARANCSOLJUK, hogy mindazok a népek, amelyek a mi kegyelmes kormányzatunk uralma alatt állanak, ABBAN A VALLÁSBAN ÉLJENEK, amelyet a hagyomány szerint Szent Péter apostol adott át Róma népének... Meghagyjuk, hogy akik ezt a hitvallást követik, a katolikus keresztények nevét viselhetik, a többiek azonban, akiket eszteleneknek és őrülteknek ítélünk, az eretnek hitvallásuknak megfelelő gyalázatos nevet viseljék... és egyelőre az isteni bosszúnak adjuk át őket, de majd, amidőn isteni sugallatból erre utasítást kapunk, magunk is GONOSKODUNK MEGBÜNTETÉSÜKRŐL."

[link]

Nem vicceltek.

Bart D. Ehrman részletesen leírja, hogy a keresztény Róma milyen keményen fellépett a pogányokkal szemben, egyáltalán nem tűrtek meg semmilyen pogány vallást:

[link]

#9

Sok mindent hirdettek a kereszténység felvétele alkalmával, például az oltár előtti rabszolga-felszabadítást is. Ekkor került be a jogba a keresztény templomban való felszabadítás (manumissio in sacrosanctis ecclesiis), ám mivel a rabszolgaság intézményét mellette nem szüntették meg, ezt hamarosan korlátozni kellett és ki lehet mondani, hogy néhány kivételtől eltekintve - teljes mértékben.

A többi vallás üldözése a keresztény egyháznak tényleg szándékában állt és valóban legálisan nem imádhattak többé idegen istent, ám azt gondolom mindenki sejti, hogy parancsra senki nem hagyta ott a régi vallását és tért meg kereszténynek, hit dolgokban ezt soha nem lehetett elérni.

Az államvallássá tételkor a birodalom lakóinak negyede, és harmada között van az a szám, akik keresztények voltak és a számuk sosem nőtt ennél magasabbra.

Így aztán az Egyház elsősorban továbbra is a többi keresztény felekezet gyomlálására fordította az energiáit, például az ariánus vallást üldözte kőkeményen és szabályosan irtotta a tagjait, de nem sikerült kipusztítani őket, mert a bukás után több, pl. a gótok vagy longobárdok által alapított európai államban hivatalos államvallás lett az arianizmus, amely Jézust nem tekinti egynek az atyával, csak hasonlónak, vagyis tagadja a szentháromságot.

A gótoknál a toledói gót királyságban a harmadik toledói zsinatig (589) maradt meg. A longobárdoknál 603-ban Adaloald a „hivatalos” katolikus hitre tért, de Itália északkeleti része továbbra is ariánus (és „pogány”) maradt, évszázadokig irtották még őket. Az arianizmus Észak-Afrikában az iszlám hódítással tűnt el végleg, Európában pedig csak a frankok megtérésével (8. század) kezdett végérvényesen leáldozni a germánok körében is.

Ami a számtalan többi istenhitet illeti, azok komolyabb üldözésére sor sem került, mert annyi volt belőlük, hogy a birodalom azonnal szétesett volna. Csupán néhol példát statuáltak, de ez is többnyire felizzította a kedélyeket, ahogy a vallásüldözések mindig ezzel jártak.

A Római Birodalom széthullásának is az egyik, talán nem a legfontosabb okai között tarthatjuk számon a vallási tolerancia csökkenését a kereszténység felvétele után.