Az orosz az utolsó még mindig létező gyarmatbirodalom? (videó)

Nem csak olyan terület lehet gyarmat ami teljesen más kultúrájú és más fajta emberek élnek rajta.

+még mindig nem írtad meg hogy mi a helyzet az Egyesült Királyság és Franciaország gyarmataival

+az USA által irányított területekkel amik iparilag függenek tőle

Van benne valami amire kérdezel viszont hozzátehető amiket válaszoltak neked. Is-is dolog. Az áttekinthetőség kedvéért csoportokba rendezve írnék hozzá.

- A kérdésben csak orosz gyarmatokról van szó, mint az utolsó és egyetlen, ami ma még létezne. Nem alaptalan, de valóban mint a 6-os linkjén láthatod, van ezekből bőven. És gyarmat is van több féle és fajta is: területi gyarmatosítás, gazdasági gyarmatosítás, politikai-jogi gyarmatosítás, népesedési gyarmatosítás mondjuk. És lényegi része a kérdésnek, hogy a volt közismert gyarmatosításokon kívül a történelemben még sokkal több is volt amik kevésbé ismertek történelmileg. A megosztott listánál is több volt és a lista önmagában is figyelemfelhívó mennyiséget sorol fel. Ráadásul a lista elemei külön is részletezhetőek (akár könyvek megvásárlásában is olvashatóak). A lényeg ebből röviden, hogy az orosz verzió azért nem alaptalan, de vannak egyebek is bőven.

Érdekességnek egy kevésbé tárgyalt példa, hogy túl is lássunk egy orosz eseten.

Az Egyesült Királyság közismerten egy gyarmatosító állam volt. Ma van miniszterelnöke és van királya is, aki Charles III. Azt is szokták mondani, hogy Charles III. mára csak protokolszerű szerepben van, de ez azért nem igazán van így. Első az, hogy Charles III. az Egyesült Királyság királya és a "Brit Nemzetközösség" (Commonwealth of Nations) vezetője (Head of the Commonwealth), a nemzetközösségi királyság államainak és Kanada, Ausztrália és Új-Zéland uralkodója is. A Brit Nemzetközösséget elvileg a Brit Birodalomból kialakult független államok hozták létre szabad akaratukból és a brit uralkodó vagy szuverén az Egyesült Királyság és a brit tengerentúli területek országainak államfője is amelyek egykor a Brit Birodalom részei voltak.

A királynak előjogai vannak. Például ő hagyja jóvá a katonai akciókat, hiába is határoz a parlament az Egyesült Királyságban hivatalosan a király az egyetlen aki hadat üzenhet. Hivatalosan a király a brit fegyveres erők vezetője. A király nevezi ki a miniszterelnököt és a minisztereket és el is bocsájthatja őket. Az uralkodó tanácsot adhat a törvények megváltoztatására (amit illik és nyilván tanácsos betartani).

Nem véletlen az sem, hogy az Egyesült Királyság államformája még mindig monarchia, amelyben a király Charles III. a Windsor-házból, mint örökletes szuverén uralkodik államfőként.

A kiályi előjog a közszolgálat szabályozása, az útlevelek kiadása, háború és békekötés és a hadsereg irányítása. Mielőtt a törvényhozó házak által elfogadott törvényjavaslat törvényvé válhatna, királyi hozzájárulásra, az uralkodó jóváhagyására van szükség. A bírói feladatokat is az ő nevében látják el és a bíróságok a koronától származtatják hatalmukat. Az uralkodó személyesen mentes a büntetőeljárás vagy letartóztatás, valamint a polgári jogi perek alól, és vagyonát nem hajtják végre vagy nem zárják ki.

A királyi előjogként ismert monarchia hatalma továbbra is nagyon széles. Sokukat nem az uralkodó személyesen gyakorolja, hanem olyan miniszterek készítik, akik az ő akarata szerint cselekszenek.

Ausztrália miniszterelnöke Anthony Albanese és a köztársaságokhoz képest megszokott módon őt hihetnénkaz állam első emberének. Viszont a ranglistában mindig Charles III. áll elöl, mint uralkodó (monarcha). Ausztrália alkotmányában jelenleg is a legfontosabb személy az Egyesült Királyság királynője vagy királya, aki a világ másik felén kinevez egy főkormányzót, képviselőt Ausztráliába, aki az ő nevében jár el Ausztráliában. És csak ő utánuk következik a ranglistában az ausztrál miniszterelnök, Anthony Albanese.

Kilépések is voltak a Brit Nemzetközösségből és, ha megnézzük egyébként nem gazdag országok, ami azért meglepő, mivel gondolhatnánk, hogy nekik előnyös lenne az Egyesült Királysághoz tartozni. És mégsem. Barbados függetlenséget hirdetett ki az Egyesült Királyságtól 1966-ban és köztársasággá vált. Grenada függetlensége az Egyesült Királyságtól 1974-ben következett be. Botswana 1966. Kenya 1963. Maldív-szigetek 1965. Uganda 1962-ben lett független az Egyesült Királyságtól. És terjedelmes a sor és nem véletlenül lépegettek ki. (Itt a tanulságos lista a kilépőkről: [link] )

Mert annyira azért nem jó gyarmatnak, se valamiféle gyarmatnak lenni. Közvélemény kutatások szerint a jamaicaiak mindössze 27 %-a akart brit uralkodót államfőnek és a tüntetők szlogenje az volt, hogy "Királyok, királynők, hercegek és hercegnők a mesékhez tartoznak, nem Jamaicához!" Jamaica 1962-ben kikiáltotta függetlenségét. És még az Egyesült Királyságban is vannak hangok, hogy nekik nem királyuk Charles III. És nyilvánosságra került bírósági végzésből kiderült, hogy a királynő és Charles herceg titkos vétójogának mértéke mégsem annyira szertartási szerepű. A belső Whitehall füzet csak bírósági végzést követően jelent meg, és azt mutatja, hogy a miniszterek és a köztisztviselők kötelesek részletesebben és több jogszabályi területen konzultálni a királynővel és Károly herceggel, mint azt korábban megértették.

Az egyik esetben a királynő megvétózta a törvényjavaslatot, miszerint az Irak elleni katonai csapások engedélyezésének hatalmát az uralkodóról a parlamentre kívánták ruházni. "Ez felnyitja azok szemét, akik azt hiszik, hogy a királynőnek csak szertartási szerepe van" - írták a brit lapok.

De a volt francia gyarmatországok Afrikában is ilyen burkolt helyet, és még ma is Franciaország GDP-jének nagyjából 1/5-e Afrikából folyik be. Na ennyit a mai gyarmatokról és nyilván hosszadalmas téma. ...

A Szibéria orosz hódítására 1580-ban kezdődött és mint minden gyarmatosításkor ott sem volt problémamentes a helyzet, gyakran atrocitásokat követtek el az őslakos szibériaiak ellen. Gazdasági vonzata is volt és a "Szibériai regionalizmus", "Szibériai oblast mozgalom" sem hagyható ki.

A kérdésbeli video, miszerint "Miért akarnak a szibériaiak elszakadni Oroszországtól?" hááát öö... Úgy tűnik a csatorna az orosz-ukrán harcok kitörésekor indult és inkább oroszellenes propagandának tűnik, de nem néztem végig a videóit. Inkább arra fektetném a hangsúlyt, hogy ahol gyarmatosítás van az nem szokott eszményi lenni. És Kína is valóban megszállta Tibetet és az teljesen mindegy egy gyarmatosítás szempontjából, hogy szomszédos vagy sem a terület.

Mára ennyi.