A német egység megvalósulása után a száz király, a bajor király, a hesseni nagyherceg és a többi német tartomány uralkodója miért tarthatta meg a trónját, amikor a Németország egy egységes állam lett?

# 1

Az 1871-ben létrejött Német Birodalom hivatalosan, alkotmánya szerint is szövetségi állam volt. Az egyes államok rendkívül széles autonómiával rendelkeztek, ennek szintje nem volt egységes, hanem az adott állam méretétől függött. Messze a legszélesebb autonómiával Bajorország bírt.

Ez a Német Birodalom még egységes, közös hadsereggel sem rendelkezett, mert a Német Hadsereg (Deutsches Heer) is föderális alapon létezett, a valóságban 4 külön szárazföldi hadsereg működött:

1.) Királyi Porosz Hadsereg (Königlich Preußische Armee)

2.) Királyi Bajor Hadsereg (Königlich Bayerischen Armee)

3.) Királyi Szász Hadsereg (Königlich Sächsische Armee)

4.) Királyi Württembergi Hadsereg (Königlich Württembergische Armee)

Béke idején csak a Királyi Porosz Hadsereg és az abba betagozódott kisebb német államok alakulatai álltak a német császár és porosz király közvetlen főparancsnoksága (Kaiserliche Kommandogewalt) alatt, a bajor, a szász és a württembergi hadseregek kizárólag háború kitörése esetén kerültek a császár fennhatósága alá, békeidőben saját uralkodóik fennhatósága alatt maradtak. Vagyis II. Vilmos német császár és porosz király csak az I. világháború kitörésekor vehette át a teljes német haderő fölötti főparancsnoklás jogát.

A kisebb államok saját uralkodóik portréjával verettek ezüst 2, 3, 5 márkás és arany 10 és 20 márkás pénzérméket.

A nagyobb államok (Bajoroszág, szászország, Württenberg és Baden) saját jegybankkal és saját bajor, száz, württembergi, badeni papírpénzzel is rendelkeztek.

Kedves kérdező!

Németország nem lett egységes állam 1871-től, hanem föderális, szövetségi állam volt, az egyes tagállamok rendkívül széles autonómiájával.

1871-1918 közötti Német Birodalomban az egyes német államoknak összehasonlíthatatlanul nagyobb autonómiája volt, mint a jelenlegi Német szövetségi Köztársaság egyes szövetségi tartományainak.

A RÉSZLETEKRŐL LÁSD AZ # 2 KOMMENTEMET.

# 5

Ez nem igaz, mert az egyes német tartományoknak államoknak 1871-1918 között jóval nagyobb autonómiájuk volt, mint a mai német szövetségi tartományoknak.

A birodalmi alkotmány szigorúan elválasztotta, hogy mi összbirodalmi ügy, és mi az egyes államok hatásköre. Az egyes államoknak fenntartott hatáskörökbe pedig sem a német császár és porosz király, sem a birodalmi kancellár nem szólhatott bele, még Bismarck sem.

Például a birodalom uralkodója, a német császár és porosz király békeidőben nem rendelkezhetett a bajor, a szász és a württembergi hadsereg felett.