Afrikának használt vagy ártott az európai hatalmak által véghez vitt gyarmatosítás?

Igazából már nagyon régen nem voltak kőkori szinten a san, hadza, pigmeus meg egyéb vadász-gyűjtögetőket leszámítva. Kb. ugyanakkortól van vaskor ott is mint Európában, tehát a gyarmatosítók érkezésekor már rég nem kőből készült szerszámokat és fegyvereket használtak(ellentétben az amerikai indiánokkal akik hiába ismerték a fémeket, a hétköznapi használatuk nem terjedt el). Fekete-Afrika nagyrésze kb. az ókori és kora középkori Európa szintjén állt a gyarmatosítások korában.

A gyarmatosítás pedig egyrészről elvett, másrészről adott nekik. Csak egyelőre nemigazán tudják kihasználni az akkor megszerzett előnyöket.

Nem használt, ott kellett volna őket hagyni, hiszen 2-3000 évvel elmaradottak voltak. Persze a gyarmatosítók éhsége nem görcsölt sokat a népek saját fejlődése miatt. Később a volt gyarmatosítási közigazgatási határok mentén meghúzott országhatárokba pedig bele van kódolva a folyamatos háborúzás (nem a hagyományos törzsi területek mentén állnak a határok)

Most már az is tudjuk: a gyarmatosítás a gyarmatosító országok tőkéscsoportjainak ugyan jó volt, de a gyarmatosítás következménye már egész Európának káros.

Gazdaságilag egyértelműen használt. Amiben a "kizsákmányolok" kizsákmányolták a kontinenst, azt az őslakosok ki se tudták volna bányászni, meg se tudták volna termelni a gyarmatosítok nélkül.

Társadalmilag már sokkal kérdésesebb a mérleg. A mesterséges határok, az oszd meg és uralkodj elvvel még jobban egymás ellen uszított törzsek, stb. nyilván nem tett jót.

Summázva: jelentős infrastruktúrát, fejlett mezőgazdaságot és egyéb gazdaságilag előnyős dolgokat örököltek meg a gyarmatok, de jelentős társadalmi problémákkal együtt.