Mi történt volna Magyarországgal, ha nincs március 15-ei Nemzeti Dal felolvasás, és nincs Szabadságharc? (Továbbá: lett volna Szabadságharc március 15-e nélkül? )

A "mi lenne, ha..." kérdésekre nem igazán lehet halálbiztos választ adni.

Azért az én tippjeim:

Petőfi nélkül holtbiztos, hogy lett volna március 15.

Ha nincs márc. 15, akkor meg lett volna pl. márc. 17. Akkoriban a környező országokban is állt a bál, hozzánk is begyűrűzött volna.

De ha kicsit szolidabb a dolog, akkor a Habsburgok nem keményítenek be annyira, a későbbiek során sokkal jobban összeforr a monarchia két fele, az I. világháború végén nem jut eszébe senkinek szétdarabolni, így a mai napig is egyben lennénk, világhatalomként. Esetleg el lehetne szakadni népszavazás útján, de nálunk maradnának ugye az összes elcsatolt területek.

Petőfi nem egyedül volt. Nagyon sokan voltak felháborodva a helyzet miatt, és még csak nem is nálunk tört ki először akkoriban a forradalom, Európa más országaiban is balhé volt. Úgy is mondják, hogy "népek tavasza".

Ha Petőfi nem lett volna, lett volna helyette más.

Petőfi szerepe nagyjából annyi, hogy nincs neki. Az egész Petőfi történet egy jelentéktelen, huszadrangú epizód a teljes történetben.

Az, hogy ennyire előtérben van, ennyire markáns a személye, az Rákosinak köszönhető.

A komcsiknak eléggé nagy gondot okozott az egyész forradalom/szabadságharc történet. Egyrészről ügye egy forradalom, mi elvileg minden kommunista szívnek kedves dolog, másrészről viszont az összes jelentős alak báró, gróf illetve más nemesember (lsd. ideiglenes kormány), akiket meg utálnak.

Eltörölni a dolgot nem lehetett, mert ügyebár fontos ünnep, ezért azt találták ki, hogy létrehozzák A Kossuth-Petőfi-Táncsics szentháromságot, ahol ügye Petőfi a nép fia, Táncsics a nagy kommunista (eléggé érdekes faszi volt, gyakorlatilag kommunista eszméket vallot, és majdnem mindenki, pl. maga Kossuth is azon a véleményen volt, hogy leginkább vissza kellene zárni), Kossuth meg ugyan nemes, de elszegényedett, bocskoros, úgyhogy felette szemet hunytak. (nem is nagyon lehetett volna kihagyni)

Így már készen is volt az elnyomás ellen lázadó nép, nameg az osztályharc szép példája a magyar történelemben.

Ha minden igaz, nem is akkor, nem is azt, és nem is az az ember mondta. (Tényleg nem volt szavalás a Nemzetinél)

Egyébként egy vidámabb esetben lehet hogy nem szakadt volna szét a monarchia, nem lett volna első világháború, így második sem. Nem történt volna meg a Holocaust, a hidegháború, és Magyarországon nem lett volna kommunizmus(maradt volna a királyság).

Akár ez is megtörténhetett volna.

A nagyléptékű gazdasági és társadalmi átalakulási folyamatok kb. ugyanúgy zajlottak volna, valószínűleg egy kiegyezés-féle is bekövetkezett volna előbb-utóbb. Mivel semmi ok feltételezni, hogy a nemzetiségek nacionalizmusa nem fejlődött volna a tényleges mértékben, ezért ha sor került volna az I. világháborúra, és azt a Monarchia elvesztette volna, akkor Trianon ugyanúgy bekövetkezett volna. Valószínűleg egy ünneppel szegényebbek lennénk, ennyi lenne a különbség.

Ami Petőfit illeti, az ő és az ő körének fellépése márc. 15-én visszatekintésben döntőnek tűnik, de valószínű, hogyha ők nem aktivizálódnak, akkor más játszotta volna ezt a szerepet. A levegőben volt a forradalmi hangulat. Ugyanakkor jelentéktelennek nevezni őket túlzás, mert az akkori politikai vezetés fékezni akarta a változásokat, és csak a tömegek akciójától, a zavargásoktól való félelem kényszerítette rá őket az országgyűlésben a "forradalmi" törvények elfogadására. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy az országgyűlésen résztvevő urak persze sokkal jobban féltek egy parasztmozgalomtól, mint a városi zavargásoktól. De a közvetlen forradalmi veszélyre a pesti események ébresztették rá őket.

Ajánlott irodalom: Szabó Ervin: Társadalmi és pártharcok a 48-49-es magyar forradalomban (A könyvet csak 1945-ben adták ki, azelőtt ezért nem, azután azért nem - egy szóval: jó könyv), mely letölthető sok helyről.

A "mi lett volna ha" a legfontosabb kérdés, amit történész feltehet, hiszen a tanulságokat is ezzel tudjuk levonni.

A dolog a februári párizsi forradalommal indult, ami az éppen aktuális gazdasági válság miatt tört ki. Március 3-án jutott el a híre a Pozsonyban éppen ülésező (utolsó) rendi országgyűlésre. Kossuth megfogalmazta híres felirati beszédét és magát a császárhoz címzett feliratot, mely tartalmazta a nemzet követeléseit (örökváltság, jobbágyfelszabadítás, jogegyenlőség, sajtószabi. stb.) Ennek támogatására a márciusi ifjak tömegnyomást kívántak kifejteni a közelgő József-napi vásár (márc. 18-19-20) alkalmával, amikor sokan lesznek Pesten vidékről is. Ún. "bankettet" terveztek, ezen ételt italt osztanak, majd felolvassák a 12 pontot, Petőfi elszavalja a Nemzeti dalt, aláírásokat gyűjtenek, stb.

Időközben azonban Bécsben 13-án (részben a németre lefordított felirati beszéd hatására) kitört a forradalom, Metternich-et menesztették, a lelkesedés pedig Pestre is átterjedt, így már 15-én kitört a forradalom. Petőfi szerepe ebben elenyésző.