Miért lehetetlen létrehozni egy "tökéletes" társadalmat?

Egy tökéletes társadalomhoz tökéletes emberek kellenek.

Jó példát olvastam erre régebben, az a kommunizmusról írta, hogy hiába van elvileg egyenlőség és boldogság, ha adott mondjuk egy 160 centis, és ronda férfi, akire rá sem néznek a nők, boldogtalan lesz - és ezzel nem tudnak a politikusok mit kezdeni.

Meg a másik, hogy mi a tökéletes? Tegyük fel én csak akkor vagyok boldog, ha minden hónapban feláldozhatok egy embert az istenem oltárán, ezt hogy oldod meg? Mert ha nem tehetem, az nekem rossz és már nem tökéletes a társadalom, ha megtehetem, akkor az adott emernek, illetve a családjának.

Ez csak akkor működne, ha az emberek ugyanazt akarnák. De ez könnyen belátható, hogy nem így van.

a tökéletes társadalomnak természetesen van receptje...de ehhez nem árt belátni bizonyos dolgokat. az ember alapvetően tévedésben van néhány dologgal kapcsolatban. azt hiszi ő maga a teste, ebből kifolyólag azt hiszi ha meghal a test, a tudat odavész a semmibe, ezért automatikusan fél az egyén, ami a negatív érzelmi állapotok alapja. egy másik tévedéséből adódóan, ami az, hogy magát bármitől és bárkitől különállónak tekinti, reflexszerűen önzően viselkedik, saját érdekeit előre veszi, mivel úgy gondolja ő maga különböző...inkább különleges, ami az egyéniségből adódik, mintsem a jellemből...ugyanis az emberek félreértése miatt rúgnak ilyen számra a személyiségtípusok, amit az önzés okoz...mivel minden negatív tulajdonság ebből az egyből ered...emiatt pedig az egyének igazi személyisége törik, hiányossá válik. mivel a dolgok úgy működnek, hogy rosszra rossz, jóra jó történik, ezért ha az emberek önzősködnek, azzal csak benne maradnak ebbe a "hibába"...de ha valaki esetleg gondol egyet, és belátja ezeket az igazságokat, és elkezd tudatosan változni, magát folyamatosan önzetlenné(valós önzetlenségről beszélek, ami nem törik meg egy idő után már) alakítva, negatívumait elnyelve, s nem megtagadva azokat, akkor bizony elkezdődhet valamiféle változás, hiszen a pozitívra pozitív lesz a reakció "akaratlanul" is. visszatérve kicsit a személyiségproblémához...gondolom nem kell részletezzem de minden tevékenységünk a szellemi szintünktől függ, a gondolkodásmódunktól, jellemünktől...legyen az sport, emberi kapcsolatok, munka, játék, akármi...tehát érdemes lenne elgondolkodni, hogy milyen is a tökéletes, vagy inkább teljes értékű ember.

A kérdésre válaszolva létre lehet hozni tökéletes társadalmat...de türelem, megértés és kb. a feltétel nélküli szeretet szükséges hozzá...e dolognak egyébként elég mély háttere van, azokkal a dolgokkal egyetemben, amit a tudatról magyaráztam. Ugyanis az ember saját magára rakja a korlátot, hogy a saját elméét egy fizikai testre korlátozza, amikor minden akörül forog az emberiség körében. :)

üdv

25/F

LastOne.Left

Nem mindenki jutott erre a következtetésre, hogy lehetetlen.

Definiáljuk a tökéletes társadalmat:

1. Az alapvető fizikai létszükségletek kielégítéséhez szükséges javak mindenkinek alanyi jogon hozzáférhetőek. (Vagyis nincs éhhalál, fagyhalál, stb.)

2. A benne élőknek lehetőségük van egymással jó viszonyt kialakítani és fenntartani. Ez nem működik úgy, ha mindenkivel versengesz. Természetesen valamilyen versengés mindig lenne, ám a mai versengés egyetlen fő célja a pénz. Ez az elvont cél alakít ki olyan feltételeket a társadalomban, hogy az nem tud az együttműködésen alapulni.

3. Nem tudom, hol hallottad, hogy pár száz ember, aki akarja, nem tud olyan közösséget kialakítani, ahol elégedettek és nagyjából boldognak mondhatók. Az tény, hogy egy emberi közösségnek vannak felső létszámbeli korlátai, kb. 2000 fő.

4. Amíg azt állítják hozzá nem értő, öncsinált tudósok, hogy az ember képtelen a tudatával leküzdeni a benne rejlő kapzsiságot, azzal a rettentő egyszerű indoklással, hogy "mert ilyen az emberi természet", addig papolhatunk nekik.

5. A természeti környezetet nem szabad lerombolni, egyensúlyban kell használni, mert az biztosít mindent számunkra.

6. Példák kellenek. Élhető, megvalósítható példák, amit az emberek követni tudnak. Léteznek ilyenek. Felhozhatnám példaként a Krisna-völgyet, Visnyeszéplakot, vagy az angliai Totnes-t. Rengeteg olyan próbálkozás van, ami bizonyos szempontból próbál közelíteni a tökéletes közösséghez - egyesek a gazdasági rendszerre mennek rá, mások a mezőgazdaságra, megint mások az emberi közösségek lelki szempontjaira. Mivel a jelenlegi rendszertől teljesen elszakadni nem tudnak ezen próbálkozások, nem lehet olyat létrehozni, ami rögtön önmagában tökéletes volna.

Tudom ajánlani a témában pl. az alábbi könyveket:

Lányi András: Fenntartható társadalom ( [link]

Illetve a többi könyvet, ami a BOCS Alapítvány Fenntarthatóság és globalizáció c. sorozatában van ( [link]

Hát... én például annyira speciális dologgal foglalkozom hivatásszerűen, hogy azt egyszerűen nem lehet ilyen kis közösségben csinálni. Mert előadóként igénylem a közönséget, de 2000 emberből jó, ha egy érdeklődik az iránt, amit csinálok.

Tessék, nem vagyok kapzsi meg ilyesmi, de egy ilyen társadalomban én boldogtalan lennék. Nesze neked tökéletesség.