Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Luxemburgi Zsigmond miért...

Luxemburgi Zsigmond miért csak élete vége felé lett Német-Római császár? Miért nem tudta megszerezni korábban ezt a címet, amikor már régóta magyar király volt?

Figyelt kérdés

ápr. 18. 09:52
 1/8 A nagy Levin ***** válasza:
100%
Mert a választófejedelmek többsége nem őt támogatta.
ápr. 18. 10:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 A kérdező kommentje:
#1 De miért nem támogatták?
ápr. 18. 10:39
 3/8 sadam87 ***** válasza:
100%

Kérdező!

Nem nagyon értem az összefüggést. Miért kéne attól hamar megszereznie a császári címet, hogy magyar király volt? Nagyjából semmilyen kapcsolat nem volt a két cím között, azon kívül, hogy voltak királyaink, akik mindkét címet viselték. (Egyébként Zsigmond volt az első ilyen uralkodónk.) Akkor már jobb kérdés, hogy miért csak ilyen sokára lett császár, amikor már 1410-től német király volt?


#1

Ez annyira nem jó érv, mert a választófejedelmek már 1411-ben német királlyá (hivatalosan a rómaiak királyává) választották Zsigmondot. (Amúgy elég csavaros történet volt, ahogy nézem):

[link]

[link]

Azonban a császári cím megszerzéséhez a pápának kellett megkoronáznia az uralkodót (hagyományosan Rómában).

[link]

Azt nem tudom, miért telt el ennyire sok idő a német királlyá választás és a császárrá koronázás között, de az biztos nem segített, hogy királlyá koronázásakor három pápa is volt. De még miután sikerült megszüntetni az egyházszakadást, azután is elég sok év eltelt a császárrá koronázásági.

ápr. 18. 11:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 A kérdező kommentje:
#3 Elírtam, német királyt akartam írni. Csak furcsa hogy ilyen hamar német király lett, de a császári címre sokat kellet várnia.
ápr. 18. 11:20
 5/8 sadam87 ***** válasza:
100%

Igen, tényleg furcsa. De ebben az időszakban nem volt annyira szokatlan. Az apja, IV. Károly esetében is majdnem 10 év telt el a két koronázás között. A bátyja meg a császárrá koronázásig el sem jutott, megfosztották a német királyi címétől.

És ahogy írtam, a német királlyá koronázásakor kicsit túltengés volt a pápákból. eleve először ezt kellett megszűntetni, ez a constance-i zsinattal (1414-1418) megtörtént. De például valószínűleg az sem segített, hogy rögtön ezután, 1419-ben megörökölte a cseh királyi címet, erre kitört a huszita háború. Ez (is) gondolom eléggé lefoglalta. De igen, azért így is furcsa kicsit nekem is, hogy eddig tartott császárrá koronázni.

ápr. 18. 11:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 A nagy Levin ***** válasza:
100%

#3 Sadam, az azt megelőző időre gondoltam. Ahhoz, hogy német-római császár lehessen előbb német királlyá kellett válnia. 1410-ben Zsigmond önmagát választotta német királlyá, tényleges hatalom nélkül. 1411-ben, amikor a rivális Jobst morva őrgróf meghalt, némi huzavona után hivatalosan is elismerték, hogy ő a római király. Német-római császárrá 1433-ban koronázta a pápa.


#4 Kérdező! Ennek valószínűleg a Sadam által leírtak lehettek az okai.

ápr. 18. 12:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 A kérdező kommentje:
Okés, köszönöm a válaszokat!
ápr. 18. 18:29
 8/8 anonim ***** válasza:
100%
Egyébként Rómába eljutni se volt neki egyszerű, pl. azért sem, mert a Velencei Köztársasággal nem volt jóban. Meg ott van még a lombard korona is, azzal is meg kellett először koronázni azt, aki nèmet római császár akart lenni akkoriban.
ápr. 18. 22:42
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!