A középkorban hogyan adóztak a városi polgárok?

Azt szerintem a többség tudja, hogy egy jobbágy fizetett tizedet (egyházi adó), kilencedet (tulajdonképpen helyi adó), kapuadót vagy füstpénzt (állami adó), hadiadót (állami adó), ezenkívül robotolt és ajándékot is adott a földesúrnak (helyi adók).

De valahogy jóval kevesebb szó esett arról, hogy a városi polgárok hogyan adóztak. (gondolom a szabad királyi városok, a mezővárosok, és a bányavárosok adózásában volt eltérés)

Na meg a városban különböző beosztású emberek vannak, így itt is lehetett eltérés.

Kik hogyan adóztak?

-Inas (ő kaját és szállást kapott, de pénzt gondolom nemigazán)

-Legény (céhes alkalmazott)

-Mester (céhvezető) -

A céhekre vetették ki az adót, vagy minden alkalmazott maga fizette a királynak meg az egyháznak?

-"Közalkalmazott" - tűzoltó, kapuőr (városkapu), hivatalnok, adószedő, zsandár stb...