Melyik értékesebb: az aranyfedezet vagy az értékteremtő munkaképesség? Mi lenne a "gazdagokkal", ha az arany korlátlan mennyiségben állna rendelkezésére mindenkinek? Akkor már nem lenne éhinség a Földön? Talán nem kellenének a bankok?

A munkaképesség.

> ha az arany korlátlan mennyiségben állna rendelkezésére mindenkinek?

Akkor értéktelen lenne.

"ha az arany korlátlan mennyiségben állna rendelkezésére mindenkinek?"

Ez a munkaképességre is érvényes. Ugyan úgy értéktelenné és eldobhatóvá teszi a munkaképes embert, ha sok van belőle.

Ha egyszerre valaki megtalálná a gazdaságos aranycsinálás módját, és túlzásba vinné, akkor az arany megszűnne fedezet lenni. Keresnének közben egy új fedezetet, például földterületet, és mennének a dolgok tovább. Az aranyat pedig kiváló vezetőképessége miatt drótokká húznák, és azon szállítanák az áramot, a réz meg kimenne a divatból.

Az élőmunka meg annyiból más, hogy élő emberekről van szó. Ha túl sok az olcsó rabszolga, akkor a rabszolga eldobható; életkörülményeik nehezebbé válnak, ezért kevésbé fognak dolgozni, így a munkaerő-felesleg eltűnik.

"Melyik értékesebb: az aranyfedezet vagy az értékteremtő munkaképesség?"

Az arany mennyiségének van mértékegysége (pl. meg lehet mondani, hány gramm aranyról van szó), a "munkaképesség" egy elméleti valami, amiről ez nem mondható el. A kérdésre tehát nem lehet választ adni.

"Mi lenne a "gazdagokkal", ha az arany korlátlan mennyiségben állna rendelkezésére mindenkinek?"

Akkor az arany olcsó lenne, és a gazdagok nem aranyékszereket és aranytömböket halmoznának fel. Van pár fém, amely legalább olyan drága, mint az arany.

" Akkor már nem lenne éhinség a Földön?"

Az éhínségnek semmi köze az aranyhoz vagy a "gazdagok"-hoz.

"Talán nem kellenének a bankok?"

A bankoknak szintén nem sok közük van az aranyhoz.