Milyen nyelvet beszéltek a legtöbben a Kárpátmedencében az úgynevezett Honfoglalás idején?

Hunt, avart, valami germánt vagy szlávot, esetleg valami latint? Szerintem germánt és szlávot meg latint nem mert ha nem is szlávosodtunk vagy germánosodtunk vagy latinosodtunk volna el teljesen akkor is rengeteg szavunk kellene legyen ezekből a nyelvekből ebből az időből ha ezen nyelveken beszélő népek voltak többségben?

Szerintetek valószínű hogy már akkor az ős magyar nyelv lehetett az a nyelv vagy a magyar egyik nyelvtanilag közeli rokon nyelve amelyiket a legtöbben beszélték a kárpátmedencében?

A Hun vagy avar nyelv vagy mindkettő lehetek e esetleg Árpádék anyanyelvének rokon nyelvei esetleg a már a medencében lakók és a betelepülők ugyanazon a nyelven beszéltek, legalábbis jól megérthették egymást?

Ezt abból gondolom hogy ugyanis akkor nem nagyon volt nyelviskola hogy mindenkit gyorsan elmagyarosítsanak ugye?

Javítsatok ki ha téves a gondolatmenetem.