Miért kellett a Trianoni döntéssel ilyen súlyosan magnyírbálni Magyarországot? Több nemzet jobban kivette a részét a népírtásból de egyedül tőlünk vették el az ország kétharmadát. Miért?

Nézd meg az 1920-as nemzetiségi térképet és megérted.

A monarchia és azon belül a történelmi Magyarország elég fontos területen feküdt Európa közepén, de a győztes hatalmak nem reménykedhettek benne, hogy a jövőben biztos szövetségesük legyen, viszont adott volt egy kiszolgáltatott és legyőzött ország és számtalan függetlenedni vágyó kisebbség, akiket földért meg lehetett venni.

Te most milyen népirtást keversz Trianonnal?

Ez a kérdés már ötszáznegyvenkétszer szerepelt, használd a keresőt.

Az egyre újabb évfolyamú emberkék ugyanazokkal a kérdésekkel szembesülnek, de egyre kevésbé szeretnek munkát fektetni a megszerzendő (esetleg téves) tudásba. A kutakodás, olvasás, egybevetés helyett itt remélnek gyors és olcsó választ.

Az eredeti kérdésre az a válasz, hogy nem kellett. Nem büntetésből kaptuk a trianoni döntést, hanem azért, mert egy közepesen erős Magyarország biztonsági kockázatot jelentett volna Franciaország számára. Németország ui. nagyhatalom maradt az I. Vh. után is, és Mo. természetes szövetségese volt Németországnak. Így tehát a franciák elemi érdeke volt, hogy Mo. gyenge legyen, ne tudjon jelentős támogatást nyújtani a németeknek egy esetleges jövőbeli konfliktusban. És persze Trianonnal egy etnikailag igazságosabb térkép jött létre, mint ami előtte volt. Nem szabad elhinni, hogy az elcsatolt országrészeken magyar többség lett volna. Nem, mindenütt nemzetiségi többség került át, sajnos, mert azokon a területeken a nemzetiségek abszolut többségben voltak, még a Romániához került területeken is 51% volt a románok aránya. De az is tgadhatatlan, hogy az új határoktól távoli színmagyar részek is odakerültek, sőt a határok közelében is voltak ilyenek, főleg a Felvidéken. Ezekben az esetekben már nem az etnikai elv számított, hanem egy vasútvonal, folyó, bánya, stb. Tehát lehetett volna etnikailag igazságosabb határvonalat húzni, akkor Hazánk kicsit nagyobb lenne, de nem sokkal.

De nem csak a határok és elcsatolások miatt, hanem a többi megszabott feltéltel miatt is, az I. Világháborút (és a II. is) nem az addig szokásos békeszerződésel zárták le, hanem igenis büntető jellegű békediktátumokkal. Ebben a történészek is egyetértenek.

Hát persze, hogy büntettek is! Nem azt állítottam, hogy nem akartak büntetni (előző vagyok) , hanem azt, hogy a határmódosításokat nem elsősorban a büntetés szándéka motiválta, hanem az érdekek. A határmódosítások úm. "mértéktelen mértékét" pedig tkp. lehetővé tette az az Európa szerte megnyilvánuló harag, melyet a Monarchiával szemben éreztek és persze a szintén nagy népszerűségnek örvendő pacifizmus, ami pl. nálunk is lehetetlenné tette a tiltakozás alátámasztását erő felmutatásával. Minden győztes olyan békefeltételeket szab, ami a veszteseknek nem tetszik, és ez máskor is így volt a történelemben. Hadisarc, jóvátétel, területek átengedése mindig is volt.