Történészek miért nem vélik egyes legendákat igaznak?

A történészet egy tudományág, és mint tudomány, csak azt vallja ténynek, amire bizonyíték van. Az egyiptomi és japán császároknál például minél régebbre megyünk vissza az időben, annál kevesebb bizonyíték van egyes dolgok létezésére. Az első civilizációk voltak azok, amik feltalálták az írást, ami ennél régebben történt, arról csak mondák maradtak fent, amik sokkal kevésbé biztos források, mint a korból származó tárgyi leletek, pl. használati tárgyak, képek, szobrok. Ha például a magyar őstörténetet vesszük, ha elég régre megyünk vissza, nem marad más, mint a "Hunor, Magor két dalia"-féle eredetmítosz, egyes hétköznapi használati tárgyak maradványai, valamint a sztyeppi uráli népekkel való genetikai és nyelvi rokonság. Ez elég ahhoz, hogy egy elég homályos képet kapjunk a nép ezen időszakáról, de már kevés ahhoz, hogy konkrét dátumokat, uralkodókat és történelmi eseményeket rekonstruáljunk.

Amikről te beszélsz pl. az apostolnak kinéző indián isten, az már inkább vallás, mintsem tudomány kategória.

Az USÁ-ban kialakult Mormon vallás például úgy tartja, hogy az ókori zsidók egészen az Amerikai kontinensig jutottak és ott valamilyen bűn elkövetése miatt változtak rézbőrűekké. Erre sincsenek tárgyi és írásos bizonyítékok Joseph Smith Mormonkönyvén kívül, amiben Smith egy erdőben saját maga által talált ősi kőtáblákat jelöl meg forrásnak, amiket viszont nem látott senki sem rajta kívül.

Pontosan az emberi elme páratlan mítoszteremtési képessége miatt óvatosak a történészek az ilyen mítoszokkal. Nézz csak meg egy mai „köztudomású” mítoszt, például hogy Einstein megbukott matekból.

Az ilyen mítoszoknak sokszor van alapja. Einstein esetében például az az alap, hogy az ő korában az 1-es volt a legjobb jegy, az 5 a legrosszabb, és éppen még az ő diákéveiben lett fordítva. Tehát ha valaki a matekjegyeit nézte, akkor könnyen megkavarodhatott és azt hihette, hogy megbukott. A valóság sokkal prózaibb, mint a mesék.

Az özönvíznek is nyilván van alapja, mégpedig az, hogy a tengerparti népeket időről időre elönti a tenger, a mai napig (cunami, szökőár). Ez bőven elég egy özönvíz mítoszához, egyáltalán nem kell feltételezni, hogy az a bizonyos özönvíz egyidejűleg történt. Ugyanígy az elsüllyedt földrészeknél: több tengerparti településről és szigetvárosról is tudjuk, hogy elsüllyedt, elöntötte a víz. Ez bőven elég a mítosszá váláshoz, amit aztán szájára kap a nép, és terjesztik mindenfelé, száz évekkel később is, végül már kontinensnyi földként él az emberek tudatában. Vagy például a sárkányokhoz is bőven elég feltételezni, hogy néha véletlenül kiástak egy-egy felszíni dinoszauruszcsontot. Mi mással is magyarázhatták, mint óriásokkal, szörnyekkel, sárkányokkal? Ne feledd, hogy a régi ember mindennapi kapcsolatban volt az állatokkal: levágták, nyúzták, ették az állatokat, nem a piacon vették a húst. Pontosan tudták, hogy mekkora egy lókoponya vagy egy tehén lábszárcsont. Tehát nem kellett ép egész csontvázat találni, hogy mögé képzelhessék az állatot, elég volt egy a tehénnél tízszer hosszabb lábszárcsont, vagy egy háromöles koponya, és máris kész a szörny.

Az indián istennel kapcsolatban több dologban is tévedsz. Az egyik az, hogy ez a szobor nem tudni mikor készült, de szerintem relatíve új. Akkor pedig a szobrász akár szándékosan is ábrázolhatta úgy az istent, hogy egyfajta áthallás legyen az apostolok felé. A művészek gyakran tesznek ilyet. De ha mégsem, akkor sincs semmi egyéb

ebben az emberben, ami „apostolos”, mint a bot, a szakáll és a hosszú ruha. Az, hogy te ebből rögtön apostolra asszociálsz, valójában a TE kulturális beágyazottságodat jelzi. Bármely korban bármely vándorló ember így nézhetett ki. Azon kívül pedig szeretném felhívni a figyelmedet arra, hogy már talán az egyiptomiak is, de a vikingek egész biztosan átjutottak Amerikába, végighajózhattak a partján és akár kapcsolatba is léphettek az ottaniakkal. Ez meg simán lehet az alapja a keletről jött ember mítoszának.

Összességében, a józan eszedet használva és a mítoszokat a realitás szemüvegén át nézve nagyon is sok valóságalapjuk lehet, de ezeket a helyén kell kezelni. Nincsenek sárkányok, földönkívüliek, meg hasonló dolgok.