A római jogon mit lehet kutatni, amikor az egy nem változó jogrendszer?

Azért a tizenhárom évszázad alatt voltak változások, amivel lehet a társadalom szerkezetét is vizsgálni.

A joggyakorlat időnként eltérő volt.

Ha egy erős példát szeretnél, akkor a kereszténység felvételével egyértelmű a szemléletváltás. Kezdetben a rabszolgák felszabadulhattak a templomokban, ezt rövidesen korlátozták, de mégis, a rabszolgatartás fokozatosan megszűnt, bár kétségtelen, hogy rendkívül hosszú idő alatt.

Magának a jogrendszernek a kialakulása is érdekes és egyértelmű, hogy a korai királyok korában más hangsúlyt kaptak egyes törvények, mint a köztársaság alatt, de a hatalmas császári birodalomban is komoly politikai változások történtek, amik a jogrendszert is befolyásolták.

Elsőnek Néró folytatott birodalmi politikát, az akkor már nehézkessé váló közigazgatást átszervezte, nagyobb hatáskört kaptak a provinciák, ez egyébként a tartományokban pozitívan volt értékelve, de a szenátusban jelentősen népszerűtlenné tette őt. Gazdasági megfontolások is említhetők, pl. az adórendszer gyakran másra épült és ez is hatott a jogra.

A politikai változások óhatatlanul befolyással vannak a jog alkalmazására is, ez kétségtelen és ennek a feltárása izgalmas feladat.

Szerintem egy kicsit félreérted a jogtudomány lényegét. Nem arról szól, hogy csak egyszerűen leírjuk a jogot. Ha ez lenne, akkor valóban nem kéne római jogot kutatni, hiszen ott van a Digesta, ott már mindent szépen összefoglaltak meg leírtak. Ugyanígy a többi jogtudományág is csak a létező jog leírására korlátozódna.

A valódi jogtudomány lényege a dogmatika csiszolása, fogalmi rendszerek kidolgozása, az új kategóriák létrehozása, az összefüggések felfedezése és újraértelmezése. A római jog emiatt nagyon is kutatható téma.

Sajnálatos módon a jogismereti irányzat förtelme kezdi megvetni a lábát Magyarországon. A Közigazgatási jog különösen veszélyben van, a legújabb tankönyv is évekkel hátrébb van és alig foglalkozik a dogmatikával =(.