Kik voltak a dorok es a jonok (torzsek) az okori Gorogorszagban?

Az ősi görögség (önmegnevezéssel hellének) története eléggé bizonytalan és vitatott. Korábban úgy tartották, hogy az eredeti peloponésszoszi őslakoságot az északról benyomuló akhájok leigázták, akik a területüket Kis-Ázsiára is kiterjesztették (i.e. III-II. évezred). Ez a mükénei civilizáció kora. A nemzetiségi társadalomban élő akháj törzsek egymás közt is állandó zsákmányszerző hadjáratokat viseltek (aminek máig ismert emléke Homérosz trójai háborúja), ami valószínűleg meggyengítette a katonai erejüket. Az i.e. XII-VIII. sz. közt észak felől benyomuló dór törzsek meghódították a Peloponésszosz-félsziget nagy részét, a korábban ott élő aitolok délebbre vonultak. (De nem tűntek el!) Korábban úgy gondolták, hogy a dórok északról nyomtak be, és feltételezték, hogy volt egy "dór népvándorlás" de ma inkább azt tartják, hogy már korábban is a Peloponésszoszon éltek, csak megerősödve a háborúkban meggyengült akhájokat kiszorították, ill. leigázták. Ezt az i.e. VIII. sz-ig tartó időszakot nevezik "sötét korszaknak", mivel csak temetkezési emlékeink vannak ebből az időből.

Semmi alapja sincsen annak a közlésnek, hogy szemiták lettek volna. Nyelvük azonos volt (vagy nagyon közeli rokona) a korábbiaknak. Ma már azt is vitatják, hogy a dórok pusztították el a korábbi, un. mükénei kultura várait. Valószínűbb, hogy a korábbi meggyengült hatalom helyébe léptek. Semmi nyoma sincsen a "rassz-cserének". Az i.e. VIII. sz-tól kezdődik a ma görög kulturának nevezett kultura felívelése, miután a különböző törzsek elfoglalták földrajzi helyüket. BQ.