Miért fejlődött vissza Európa a Római Birodalom bukása után több évszázadra?

1: Európa a barbárok uralma alá került, akik jóval elmaradottabbak voltak, mint a rómaiak.

2: A kereszténység mindent elítélt ami római volt. Minden pogány és istentelen lett. Az örömök, a normális élet, a tisztálkodás. Ezért hirdették, hogy a fürdés káros az egészségre és ezer évig nem is fürdött senki. Elpusztították a tudást felégették a könyvtárakat eltűntek a tudósok és elpusztult az infrastruktúra is. Ami nem pusztult el azt sem tudták tudás híján működésben tartani.

Egyes germán népek például a longobárdok előszeretettel pusztították el a megmaradt és még jól működő római infrastruktúrát ellentétben pl. a gótokkal. Az Itáliától távolabbi részeken pedig amúgy is gyengébb volt és a barbár királyságok egymás közti háborúi sem a fejlődést szolgálták.

Acelsziv második válaszába bele kell kötnöm; azért az egyház nem volt ilyen rosszindulatú. Egyrészt maga is a római hagyományokon alapult, mint szervezet, a szerzetesi közösségek az írás-olvasás és az ókori műveltség egyetlen továbbörökítői voltak, míg a barbárok gyújtogattak. Keleten a Bizánci Birodalomban (mely szintén keresztény volt) fennmaradt a fürdés szokása és tovább virágzott a görög-római kultúra.

Természetesen a fosztogatók nem törődtek a károkozással, csak a saját tarisznyájuk megtömésével, de az igazi és a fő ok még nem lett megemlítve.

A Birodalom szétesésével sok kisebb és néhány viszonylagosan nagyobb területre, régióra esett szét az egykor egységes közigazgatás és mind gazdaságilag, katonailag, szervezetileg minden szétesett, alapvetőleg anyagiak hiányában, hiszen a kiépített rendszer fenntartása nagyobb erőforrásokat igényelt volna.

Sok helyen pusztán csak a falvak maradtak meg, amelyek a szomszédos területekkel szinte azonnal kicsinyes ellenségeskedésekbe fogtak, egymást fosztogatták, sarcolták. A nagyobb városokban pártharcok zilálták tovább a rendet és teljes káoszt idéztek elő, ahol sikerült némi rend

Valamiért elakadt, eltűnt a fele, a továbbiak:

A nagyobb városokban pártharcok zilálták tovább a rendet és teljes káoszt idéztek elő, ahol sikerült némi rendet teremteni, az jó alapja lett később egy valamelyest központi hatalom, egy királyság, grófság kialakulásának, de ehhez több évszázad harcai voltak szükségesek.

Az egyház nem volt abban a helyzetben, hogy stabilizálni tudta volna a helyzetet, különös tekintettel arra, hogy a legelső támadásokat éppen ők szenvedték el, hiszen viszonylag könnyedén jelentés vagyonhoz juthatott, aki a templomokat kifosztotta, így csak az alsó papságból maradt imitt, amott néhány túlélő.

Mindenhol tombolt az erőszak és ebben a barbár hordákon kívül maguk a volt polgárok is részt vettek, így meglepően rövid idő, csupán néhány nemzedék alatt sikerült mindent teljesen szétzilálni és anyagiak hiányában még a városokban is üresen álltak az egyetemek, a közintézmények, amelyek hamarosan fizikailag is megsemmisültek, leégtek, vagy karbantartás hiányában maguktól romba dőltek.

Az igazi és mindent meghatározó ok valójában a széttagoltság, amely a Birodalom szétesésével mindenhol bekövetkezett.

Mindent újra felépíteni csak nagy sokára sikerült, mert a civilizáltság hamar eltűnt, a felhalmozott tudás elfelejtődött, az iskolák is megszűntek a legtöbb helyen és az analfabéta utódok el sem tudták volna olvasni a régi korok irományait, ezért azokból a legtöbb elpusztult és szinte mindent újra fel kellett fedezni, bár a későbbiek során az a néhány megmaradt dokumentum mégis hatással volt a fejlődésre, de csak részlegesen, mert ki kellett épülnie az alapoknak, amire támaszkodhat egy újabb szervezettség és ez mint tudjuk, egy roppant merev feudalista társadalom képében született meg, ahol a kialakult társadalmi korlátokat szinte lehetetlen volt átlépni.