Hogyan tudok minél több válaszadót keresni egy kérdőíves felméréshez?

A legfontosabb: ne minél több, hanem minél jobb mintát akarj venni! Például a 200 már egész jó lenne, ha véletlen minta lenne - persze a Facebook távolról sem az.

A véletlen minta lényege nem az, hogy véletlenszerűen kiválasztott emberek töltik ki, hanem, hogy a felmérni kívánt csoport (populáció) bármely személyéről meg tudod mondani, mennyi valószínűsége volt annak, hogy eljut hozzá a kérdőív. A Facebook véletlenül sem ilyen, úgyhogy az a rossz hír, hogy a 200 válaszod semmilyen más csoportra nem reprezentatív, csak magára arra a 200 emberre, aki kitöltötte.

A véletlen mintavételezéshez általában elengedhetetlen a személyes adatokhoz való hozzáférés, ami ritkán megoldható. Vannak több adatot és kevesebb matematikát, illetve kevesebb adatot és több matematikai korrekciót igénylő módszerek, áttekintésképpen innen lehet kiindulni:

[link]

A Facebook-os és hasonló low-cost megoldásokra kidolgozták a snowball sampling módszert:

[link]

Snowball-sampling módszerrel, ha jól szervezed meg a mintavételezést, elvileg egy nem véletlen mintából is ki tudsz hozni reprezentatív következtetéseket, de ez nem könnyű. Ha nem tudsz véletlen mintát venni, inkább ne kezdj közvélemény-kutatásba, amíg nem értetted meg TÉNYLEG ALAPOSAN a snowball-sampling módszerét.

Végül egy tanács, ha az előbbiek túlságosan riasztóak voltak: mint látod, a közvélemény-kutatás nem egyszerű, de ettől még nyugodtan levonhatsz következtetéseket a kérdőívedből. Csak pontosan kell fogalmazni:

"a 200 kitöltő közül 50 azt válaszolta, hogy..." - ez teljesen korrekt

"a válaszadók 25%-a szerint..." - szintén teljesen korrekt

"a népesség 25%-a szerint..." - na ez már nem igaz

Sajnos pont kifogtad a legnehezebb témát, mert pl. egy termékről készült kérdőívnél nem olyan kritikus a reprezentativitás, ha 100 össze-vissza fogyasztó kitölti a kérdőívet, abból már lehet látni, hogy mik a fő kritikák, hol érdemes változtatni. Az már nem annyira lényeges információ, hogy ténylegesen az összes vásárló 35%-a vagy 60%-a elégedetlen az adott problémával. A politikánál viszont a nem reprezentatív minták semmit nem érnek, mert ott tényleg pontosnak kell lenni, ha nem akarsz teljesen fals következtetéseket levonni a felmérésből.

A kérdőívvel is vannak problémák. A kérdések néha túlságosan sok dimenziósak, és a felkínált válaszok nem minden esetben fednek le minden alternatívát. Volt nem egy kérdés, aminél egyik válasszal sem értettem egyet. Néhány kérdésnél ugyan ott van, hogy nem tudok, nem akarok válaszolni, de nem az összesnél, így az ember kénytelen hazudni, ha tovább akar haladni a kérdőív kitöltésében. Az ember azért a negyedik-ötödik ilyen kérdésnél hajalmos bezárni az egészet… Ha meg végig is megy, akkor meg nem fogja tükrözni a felmérés eredménye a megkérdezettek véleményét. Szerintem minden kérdésnél elfért volna egy „egyéb véleményem van, mégpedig: …”, egy „nem tudom melyik lenne a jobb”, egy „nem akarok erre a kérdésre válaszolni” opció. Még akkor is, ha esetleg az egyéb véleményhez írtakat nincs időd, energiád feldolgozni.

Pl. egy ilyen kérdés:

Jelölje be a szimpatikus választ!

1) Szükség van a rezsicsökkentésre, mert a magyar háztartásokra az európai átlaghoz képest nagy terhet ró a rezsiköltség.

2) Nem helyes a rezsicsökkentés, mert nem ösztönöz takarékosságra és hátráltatja az energiahatékonyságra irányuló beruházásokat.

3) Nem helyes a rezsicsökkentés, az állam ne avatkozzon bele az energiaárakba, szabadpiaci árakra kellene áttérni, ezzel egyidejűleg pedig a sérülékenynek tekintett fogyasztók célzott támogatására van szükség.

Az első mondatnak csak a második felével értek egyet, de erre nem feltétlenül a rezsicsökkentést tartom megoldásnak, vagy a legjobb megoldásnak. Az energiaárak más országokhoz való viszonyában nem annyira eltérőek, mint a fizetések. Ha az energiát jelentős részben importból szerezzük, akkor ott a nemzetközi árak fogják befolyásolni az árakat, amire aligha van kihatásunk, maximum a profitot tudjuk lefölözni. De nem adhatunk valamit jelentősen kevesebbért, mint amennyiért importáljuk. Illetve adhatjuk, csak azt meg kell finanszírozni az államnak. Ha ebben a helyzetben csökkenteni akarjuk az energiaárak a fizetéshez viszonyított arányát, akkor nem az energiaárakhoz kell nyúlni, hanem a fizetésekhez, mert arra sokkal inkább van ráhatása az államnak, mivel országspecifikus az állapot. (Hogy ez könnyű-e, nehéz-e, egyáltalán lehetséges-e az más kérdés, ehhez már inkább szakembernek kell lenni.)

A második válasz második felével nem értek egyet. Az emberek többsége ha olcsóbb az áram, nem fog többet világítani, porszívózni, ha olcsóbb a gáz, nem fog többet főzni… Bizonyára van ilyen tendencia is, de szerintem nem szignifikáns, és nem is biztos, hogy releváns szempont a kérdést illetően.

A harmadik válaszban azzal nem értek egyet, hogy az államnak ne kellene beleszólni az energiaárakba. Az állam feladata, hogy olyan intézkedéseket hozzon, ami az ország javait szolgálja. Ha érv van amellett, hogy beleszóljon az energiaárakba, akkor szóljon bele. Persze ehhez nézze meg, hogy mi milyen következményekkel jár, valóban az ország javát szolgálja-e úgy összességében.

Szóval most én melyiket válasszam, ha nem akarom torzítani az eredményt? :-)

(Megj: A véleményem szubjektív, mint bármelyik áltagemberé. Nem szándékozom politikai vitába bocsátkozni. Természetesen lehet velem nem egyet érteni, de ne csináljunk ebből az adott GYK kérdésből politikai vitát. Nem azért írtam le az adott kérdésről a véleményemet, hogy vita tárgyává tegyem, hanem azért, hogy jelezzem, hogy a kérdőívvel mi a problémám. Ha valakinek más kérdőív kérdéssel van problémája, hogy nem találja a helyes választ, akkor fejtse ki mi a gondja a válaszokkal, de az én válaszomba lehetőleg ne kössetek bele, én sem fogom más véleményét firtatni.)

Célközönséget keresel magadnak és eljuttatod hozzájuk. Ehhez az egyetemisták a legjobb célközönség.

Egyetemen lévő ismerősöket megkéred, hogy terjesszék a levlistán, amivel nekik ugyan néhány percük elmegy, de segítenek neked a szakdolgozatod írásában. (Csak ne valami vacak marketing cucc legyen, mert akkor megtalálunk :))

2XSü:

Az hogy nincs egyéb, kifejtős vagy nem kívánok válaszolni rubrika csak néhol elszórva, az egy dolog. Ezt a profik is elkövetik néhányszor, de tény hogy mindenhova kéne egy menekülő útvonal.

Az első kérdés már inkább zavaró:

"Jelölje be a szimpatikus választ!

1. Minden ingatlant egyformán meg kell adóztatni

2. Csak a nagyértékű ingatlanokat kell megadóztatni

3. Nem tudom/nem érdekel/nem válaszolok"

Itt ugyanis az a triviális válaszlehetőség is lemarad, ami a többinél is megvan, nevezetesen az hogy egyáltalán nem szeretnék valamit. Ebben az esetben hogy ne legyenek megadóztatva az ingatlanok.

......

Nos ez első kérdésként elég lelombozó, főleg hogy a konferanszié külseje is eléggé borzadályos.

Amúgy a terjesztési javaslat elhangzott, szaktársak, ismerősök segítségének igénybe vétele. Hacsak nincsen néhány fölös milliód amit kérdézőbiztosokra és reklámra költenél.

#5-6-hoz: Te jó ég, van olyan egyetem, ahol elfogadnak szakdolgozatnak egy egyetemi haverok és Facebook-os ismerősök között terjesztett kérdőívet?

Visszaadom a diplomámat...

7#

Ha megfelelő súlyozással korrigálja és helyes kommentárt fűz hozzá, akkor igen elfogadhatóvá lehet tenni az interneten végzett felméréseket is. Tudtommal nem várják el az egyetemistáktól hogy többezer fős reprezentatív mintavétellel készített statisztikát készítsen egyedül. Se ideje se anyagi forrásai nincsenek a kérdezőnek rá, azért próbálkozik a neten.

Meg hát nem is muszáj politikai témát választani, hanem esetleg olyat amire az egyetemisták és az ismerősök alkalmasak.

8#

(#7 vagyok)

"Ha megfelelő súlyozással korrigálja"

Na ez az, ami szerintem nem várható el egy egyetemistától, egy ilyen mintavételt nagyon nehéz megfelelő súlyozással korrigálni. Ha sikerül neki, az már önmagában megérdemel egy diplomát.

"és helyes kommentárt fűz hozzá"

Ez a minimum elvárás, de ha a helyes kommentár az, hogy "a mintából semmilyen nagyobb populációra nem lehet következtetéseket levonni", akkor felmerül a kérdés, hogy minek csinálta az egészet?

"Tudtommal nem várják el az egyetemistáktól hogy többezer fős reprezentatív mintavétellel készített statisztikát készítsen egyedül."

Szerintem sem elvárható, hogy a Szonda Ipsost helyettesítse, de az igenis elvárható, hogy amit csinál, az korrekt legyen. Már egy 50-100 fős reprezentatív minta is elég tud lenni értelmes következtetésekre és a módszertan ismeretének bemutatására, legfeljebb nem 5% lesz az eredmények bizonytalansága, hanem 30%, de legalább korrekt lesz, amit leír. Vagy miért nem vesz reprezentatív mintát az egyetemi csoporttársaiból, akiknek tudja a névsorát?

Szerintem ha egyáltalán meg sem próbál reprezentatív mintát venni, de ezt korrektül elismeri, akkor helyesen jár el, csak felmerül a kérdés, hogy akkor tulajdonképpen miből is írta a szakdolgozatát?

Ha pedig nem reprezentatív mintából von le reprezentatív következtetéseket, akkor nagyon remélem, hogy nem kap diplomát.

9#

"Szerintem sem elvárható, hogy a Szonda Ipsost helyettesítse, de az igenis elvárható, hogy amit csinál, az korrekt legyen. Már egy 50-100 fős reprezentatív minta is elég tud lenni értelmes következtetésekre és a módszertan ismeretének bemutatására, legfeljebb nem 5% lesz az eredmények bizonytalansága, hanem 30%, de legalább korrekt lesz, amit leír. Vagy miért nem vesz reprezentatív mintát az egyetemi csoporttársaiból, akiknek tudja a névsorát?"

Simán körbekérdezhet mindenkit az egyetem, sőt akár a többibe is mehet kalapozni, ha Pesten tanul. Annyiból meg összejön egy reprezentatív minta egy adott konfidencia-intervallummal. Általános esetben persze.

Csak mivel internetes a felmérés, ráadásul nem két kérdést tesz fel, ez megnehezíti a dolgot. Mivel több tíz kérdésről van szó, helyben senki nem fogja bediktálni a kérdéseket, ahogy ha kinyomtatva szétosztaná többszáz példányba abból sem kapna vissza használható állapotban kettőnél többet.

Amit te felvetettél az akkor működne, ha egyet vagy kettőt kérdezne a delikvensektől, mert arra még szakítanak is időt egy csoporttársuk kedvéért. Ötvenre meg élőben legjobb havernak, párnak válaszolnék legfeljebb de akkor is egy előre megbeszélt időpontban.

Be kell gyűjteni hozzá egy rakás elérhetőséget, aztán elérni hogy valami elégséges számú illető válaszoljon is ha megküldöd neki a kitöltendő anyagot. Nos így elég reménytelen. Főleg a kérdőív színvonalát megvizsgálva.

A kérdező alapvetően ezt már elbukta, komplett kérdőívet nem lehet releváns számú illetővel kitöltetni és begyűjteni önkéntes alapon, legalábbis egyedül.

Amit javasoltunk többen is hogy szórassuk szét az ismeretségi láncon és az interneten az már csak tűzoltás, hogy legyen mégis valami. Mivel elég valószínűtlen hogy ebből tény hogy releváns statisztikát hozzon ki elég nehéz, sőt nagyon nehéz, de nem lehetetlen.

Vagy pedig emeljen ki kettő vagy legfeljebb három kérdést és abból próbáljon egy épkézláb felmérést készíteni.

Ezt azért nem javasoltam, mert nem tudom hogy a kérdező változtathatja e a vállalását, mennyi ideje van még a leadásig etc..