Miért Európa fejlődött leggyorsabban a történelem folyamán?

Nem teljesen igaz az állításod. Európa csak kb a 15sz után fejlődött gyorsan.

Korábban ott volt a Mongol és Kínai birodalmak,illetve az Egyiptomi civilizáció is korábbi idejű és fejlettebbek voltak sokkal Európától

(Egyéni vélemény, nem vagyok otthon nagyon mélyen a történelemben, tehát lehet, hogy a most következő szöveg eget verő marhaság, tehát fenntartással kezelje akárki olvassa)

Európában a népek fejlődés terén viszonylag "szerencsés" helyen voltak - ugyanis folyamatosan megvolt a nyomás a fejlődésre. Változó, időnként meglehetősen szélsőséges viszonyok, meglehetősen sűrűn lakott hely, népes, de egymástól jól elkülönülő országokkal, akik között mellesleg szinte folyamatosan háborúk dúltak (sajnos az emberiség történelmében a háborúk hozták el a legnagyobb fejlődéseket). És ez a "kohó" ami a bevándorló népekből kialakult, eléggé gyorsan állt össze, és elég heves volt ahhoz, hogy gyorsan öntse a fejlesztéseket, mielőtt kialakulna egy megszilárdult, hagyományokon alapuló rendszer. Ez pedig folyamatos, egyre gyorsabb fejlődést ösztönzött, amihez bővében volt nyersanyag (kezdetben) - illetve a viszonylagosan kis kontinens (Európa nem éppen hatalmas) lehetővé tette, hogy az új felfedezések ne korlátozódjanak szűk régiókra, hanem az egész kontinensen gyorsan elterjedtek (gondoljunk csak arra, hogy már a középkorban egy hónap alatt hatalmas utat tehetett meg egy utazó, jóformán átvághatott az egész kontinensen probléma nélkül - ugyanez Kínában pl kivitelezhetetlen lett volna szélesebb rétegek számára).

A fejlesztések pedig egymásra épülnek, pl az új fémmegmunkálási technikák szabályosan előrelökték a fejlődést.

Aztán megint jött egy remek katalizátor: mivel Európa meglehetősen kicsi, és azért volt népesség dögivel, ezért a nyersanyagok gyorsan fogyásnak indultak. Ez beindította a még nagyobb fejlesztési igényt: elindultak a gyarmatosítások, új kereskedelmi utak keresése, ami voltaképpen azt jelentette, hogy kirabolták a fél (teljes) világot, hazahozva a máshol lévő fejlesztéseket, amelyek bekerültek a közös "tégelybe" - lásd pl puskapor a kínaiaktól, amit mi, naná, háborúra használtunk kapásból. És ezzel megnyertük a fegyverkezési versenyt minden egyéb civilizáció ellenében. És ehhez járult még egy erős, térítő vallás is, ami szintén azt szolgálta, hogy mindenki más rabigába maradjon, jóformán a második világháború utáni időszakig.

Amerikában és Afrikában az volt a baj, hogy nem volt igavonó állat.Emiatt a mezőgazdaság csakis az ember erején alapult, ami azt eredményezte, hogy egy bizonyos ponton megrekedt a fejlődése.A mezőgazdasági termelés minősége és mennyisége pedig nagyon erősen hat a fejlődésre.

Ázsiában pedig legalább akkora fejlődés volt, mint Európában, ha nem nagyobb.Nagyon találékonyak és okosak voltak, rengeteg dolgot onnan ismert meg Európa.Velük talán az volt a gond, hogy az egyes országok/birodalmak elszigetelődtek egymástól, mint Japán és India a földrajza miatt, vagy az életstílusból adódóan, mint Mongólia, ahol a nomád pásztorkodás és fosztogatás volt mindennek az alapja.

Mivel már eleve a kérdésed hibás, nem is lehet így ebben a formában érdemben válaszolni rá.

A valóságban voltak olyan időszakok, amikor Európa fejlődött a leggyorsabban a többi kontinenshez viszonyítva, meg voltak olyan időszakok is, amikor Európa ama bizonyos kétéltű hátsó fertálya alatt sem volt pl. Ázsiához képest.

Azt hiszem nem látjuk a fától az erdőt fiatal barátaim.

Először is tisztázzuk melyik részére gondolunk a történelemnek, és milyen szempontból értjük a fejlődést.

Elsősorban a trópusi területek lakói túl jól éltek, hogy kiváltsa a fejlődést, ezért maradhattak fenn például a bantuk.

Megpróbálom összevetni, hogy miben tért el a hasonló éghajlatú területek fejlődése.

A nyugati civilizáció bölcsője nem Európa, hanem a Közel-Kelet, Mezopotámia városállamai ahol először megjelent a szervezett állam. Templomgazdaság ugye, ami hasonlított például a Dél-Közép amerikai törzsek életmódjához, velük egy időben jelent meg a többi ókori állam, aztán történt egy olyan, hogy egy olyan helyen ahol nem a földművelés volt az elsődlegesen frekventált terület, hanem a kézművesség és kereskedelem, az átlag ember is úgy gondolta beleszólna az állam irányításába. Ez volt az ókori hellász ugye. kereskedő városaival gyarmatosította a földközi tenger partvidékének jó részét. Szerintem ez az európai fejlődés egy nagy előnye, hogy úgymond szakítanak a despotikus államberendezkedéssel, és amire hanyatlásuk miatt nem került sor, a rómaiak végezték be. A népvándorlások alatt megtörő birodalom alapjain és a barbár szokások egy kereszteződéséből létrehozzák a feudalizmust.

Ebben az időszakban egyébként az iszlám a dogmatikus keresztény kora középkori európával szemben fejlettebb volt majdnem minden téren. A távol keleten egyébként ugyan ez volt ebben az időben, csak ugye ott még ott volt a rizs, nem voltak olyan népélelmezési gondok, mint a IX. századi európában.

A kora középkorban nem is voltak városok Európában, a X-Xi. századi mezőgazdasági forradalommal kezdődően éledt fel ismét a kontinens. Persze voltak más tényezők is, például a viking és magyar támadások visszaszorulása.

Az európai civilizáció akkor került végleg a világ szintje fölé, amikor felfedezték az újvilágot.

A reneszánsz döntötte ki európa egy részét a vallási bigottságból, a másik részét pedig a reformáció.

Ezt követte a felvilágosodás, a tudományok legitimmé válását pedig az ipari forradalom követte.

Szóval nagyjából Európa XV. századtól fejlődött a leggyorsabban.

Érdekes egyébként, hogy a gőzgépet úgymond már a görög gondolkodók is ismerték, ami nem volt adott, hogy kikényszerítse valami annak a használatát a munkában.

"Érdekes egyébként, hogy a gőzgépet úgymond már a görög gondolkodók is ismerték, ami nem volt adott, hogy kikényszerítse valami annak a használatát a munkában."

Még annyit ehhez, hogy nagy divat azon filozofálni arról, hogy kereszténység nélkül hol tartana az emberiség, pedig szerintem ha nincs a keresztény bigottság sosem születnek meg a felvilágosult gondolatok, és egy kínához hasonló feudális rendszer alakult volna ki, és sosem merülnek fel a keresztényi élethez fűződő kérdések és a valóság összevetése.

Nagyjából a #6 válaszban megtalálható a lényeg. Annyit tennék hozzá, hogy a fejlődés azt jelenti, a meglévő állapot túlhaladása. Egy adott szinten berendezkedik egy társadalom. Közben környezeti változások történnek, vannak szomszéd társadalmak, vannak megfigyelések, és az új információk rádöbbenti a társadalmat, hogy lehetne jobb. És nekiáll azt létrehozni. Tehát végső soron az érdek (ami embercsoportoknál elég bonyolult és ellentmondásos is tud lenni) lesz a mozgatórugó. Mezopotámiában adottak voltak a feltételek az emberek állammá szerveződéséhez, tehát ez megtörtént (mert jobb szervezett államban élni, mint véletlenszerűen). Ezt - némi erőfeszítéssel - átvették olyan csoportok, amelyeknél adottak voltak a feltételek. Európa hamar túlnépesedett (a kor lehetőségeihez képest), ezért kezdődtek a felfedezések (és gyarmatosítások). Ma is azért indulnak el otthonról az emberek, mert úgy vélik, van jobb lehetőségük a meglévőnél. Ha egy jobb eszközökkel rendelkező (nem feltétlenül fejlettebb) nép találkozik egy gyengébbel, leigázza, mert ez az érdeke. A spanyolok leigázták a fejlettebb inkákat, mert azok ugyan sokkal jobb államszervezettel, infrastruktúrával, és kommunikációval rendelkeztek, de nem volt lovuk és nem ismerték a vasat (nem volt rá szükségük a környezetük miatt). Volt olyan afrikai népcsoport a közelmúltig, amely bár több száz éve ismerte a kereket, de nem használta. Nem volt érdeke, mert a törzsi/állami szervezet sajátosságai miatt nem lett volna neki attól jobb. Primitívnek tartották őket, pedig csak alkalmazkodtak a környezethez.

A fejlettséget nem a számítógép és mobiltelefon megléte mutatja, hanem az adott embercsoport kapcsolatrendszere. A számítógép a népek találkozásakor a leigázásra lehet (de nem feltétlenül) alkalmasabb.

Az eddigi válaszok között sok érdekes és találó is akad, de a lényeg talán másban van.

A korai társadalmak lehetőségeit is megszabta a kulturájuk foka, aminek színvonalát a vallásuk adta és ez az, ami a korlátokat is felállította.

A fejlődés lényegében egy kulturális dolog, bár természetesen a klíma, vagy a háziállatok segíthetik, vagy akadályozhatják, ezen kívül számos egyéb ok is.

Nem véletlen Kína bezárkózása a Nagy Fal mögé, ez a kultúrájuk hatása, ami a vallásukon alapul és ezzel meg is rekedtek egy szinten.

A Római Birodalom hanyatlása szerintem egyenes következménye volt a kereszténység felvételének, hiszen az azonnal társult az államhatalommal, így a rabszolgaság nem tudott megszűnni, hiszen az gazdasági forradalmat jelentett volna, amire azért képtelenek voltak és ezért hasonlottak meg a korábbi elvek, ezért a hanyatlás, minden ebből következett.

A fejlődést is a kereszténység rovására írom, a furcsaságaira, hogy alapjában véve jót hirdet, de a Bibliában minden van, a szeretet Istene a Seregek Ura is, a bosszúálló és büntető és negatív és pozitív elemeivel a vallás volt a kultúránk alapja.

Az egyház jóváhagyása állandó elnyomást eredményezett, ami ellen sok forradalom, lázadás, parasztháború zajlott, de sajátos módon nem a vallás, hanem az általa támogatott világi hatalommal szemben. A sok háború valóban fejlesztette a technológiát, a technikát és a sok külön ország, fejedelemség vetélkedése is ösztönző volt. A gazdaság a kereskedelemmel fejlődött és a tudományok is így kezdtek el előre lépni.

Megint csak az egyházat említem, ami az inkvizíciós időkben annyira visszafogta a haladást, hogy mint említették, ez akkoriban a mohamedán világban előttünk járt, de éppen ennek az elnyomásnak a hatására született a reformáció, amely robbanásszerű fejlődéshez vezetett és a reneszánsz eszméi sem elhanyagolhatók.

Még az is eszembe jutott, hogy a zsidók szerepe sem lehet jelentéktelen. Eleve egy olyan vallásuk volt, ami a korhoz képeset a forradalmian új kereszténységhez vezetett, mert ugye az is zsidó találmány. A későbbi Európai kultúrában élesztő szerepet játszhattak, mert hiszen olyan nép voltak, akik szintén vallási okokból mindannyian tudtak írni, olvasni, ezért még a feudalizmusban is noszogathatták a változásokat, de annak elmúltával sokban befolyást gyakorolhattak, mind a bankrendszer kialakításával, mind a szocialista eszmék támogatásával. Egy éles eszű, törekvő nép, akik a Talmud boncolgatásával korrigálják a Tórájuk régiségét.

Szóval én a vallás furcsaságaira vezetem vissza a fejlődést, mert a negatív hatások is okozhatnak előrelépést, már ugye ha fellázadnak ellene és a történelemben vannak erre számos példák.

A vallás visszaszorulásával, eltűnésével a korlátok is lehullanak és a versengés marad csupán, határok nélkül, illetve azokig a határokig, ameddig a gazdasági és társadalmi berendezkedés engedi.