Érezte-e már úgy valaki, hogy nem szeretne a polgári világ kötöttségei szerint élni, inkább kiszakadna belőle és a saját életét élné akár útra kelne bele a nagy semmibe? (Saját indoklásom alant olvasható)

Sosem akartam milliomos lenni. Viszont máról a holnapra élni sem. Többféle lehetőség adódik: elmész dolgozni és a munka monotonitásától megundorodsz, géppé válsz. (lásd Charlie Chaplin Modern idők). Otthon ülsz vársz éveket arra, hogy munkát kapj és közben az éhenhalás szélére sodródsz. Ez sem biztos, hogy jobb. Elmész interjúkra és a túltelítettség miatt sehová nem vesznek fel. Felvesznek és elkezdenek irányítani, úgy kezelnek mint egy rabszolgát éhbérért.

A saját otthonodban sem találod a helyed ismert vagy ismeretlen okok miatt. Eleged van az utcán a gyűlölködésből és látod magad előtt a rémült vagy dühödt arcokat. Felgyorsult a világ és ettől menekülnél akár egyedül is. Lehetőséged van rálépni egy másik útra, hogy kilépsz mint egy hippi de nem kommunákban élsz. Mit gondoltok?