Vannak bizonyítékok átmeneti korszakokról az első civilizációk megszületése előtt?

Értem és köszönöm a választ!

Igazából építészeti szempontból érdekelt a dolog. Mert a (ahogy helyesbítettél) harappai kultúra, igen fejlett várostervezési tudományról tett tanúbizonyságot. Ahogy tudom nem csak a kőfaragásban voltak mesteri szinten, de a vízvezeték rendszerük is fejlett volt és a városon belüli utak is jól megvoltak tervezve, szóval úgy hasonlítom össze. Hogy mondjuk Párizs a középkorban csak egymás hegyén-hátán álló házak sokaságából és girbegurba gyakran sikátorszélességüü utcákból állt ahogy esik úgy puffan szinten, míg a Harappai kultúra, i.e. majd négyezer évvel tudatosan felépített városokat hozott létre.

Nyílván benne lehet a pakliban az is, hogy európa azért "eléggé fel van tárva", de érdekesnek találom, hogy míg az első ismert emberi építmények zömében Európában vannak, mégis az első ismert civilizációk távol tőlük. Ez körülbelül olyan, minta itt elkezdődött volna valami, hogy aztán a népek visszasüllyedjenek Wotan a termékenység és a háború mondhatni eléggé nyers istenkultuszához. (csak egy példaként említettem pont őt) Míg máshol gondoltak egyet és hirtelen felhúzták az első városállamokat.

Azt is érdekesnek találom, hogy sokan azzal magyarázzák az Európai emberek lassabb fejlődését, hogy itt gazdag volt a föld a megélhetés kevésbé szorultak olyan vívmányokra mint a szervezettség vagy a mezőgazdaság. Pedig lehet, hogy például Egyiptom a sivatag közepén fekszik de a Nílus és az évi kétszeres áradás nagyon gazdaggá tette azt a vidéket az aranyról nem is beszélve. Nem tudom, hogy milyen lehetett akkor, de az Indus és a Gangesz völgye se éppen szegény természeti kincsekben.

Tehát ez a gondolkodásmód igazolja mondjuk, hogy Dél-Amerikában miért maradtak félig vademberek (már elnézést a kifejezésért) az Amazonas vízgyűjtő területén élők és miért volt szükség a hegyekben strapásabb körülmények közt élő Inkáknak szervezett mezőgazdaságra stb.

És ha a mitológiát is alapul vesszük, mind az egyiptomi mind a sumér de még a keresztény mitológiában is úgy emlékeznek, hogy se a Nílus se a Tigris és az Eufrátesz vidéke nem volt mindig sivatag sőt, nagyon gazdag vidék volt. És ha ezt veszem alapul lehet, hogy elég régen volt gazdag ahhoz, hogy az emberemlékezet a mitológiába küldje, de elég későn ahhoz, hogy (gondolom szájhagyomány útján, tehát mikor már az ember képes volt az összetettebb verbális kommunikációra) megőrizze azt.