Mi az oka annak, hogy a középkor fejletlenebb volt az ókorinál?

A városfalak adottak voltak, a népességrobbanás után pedig a terület adott volt, a népesség meg csak nőtt. Volt egy terület ahol volt a város, és azon túl valakinek a birtoka. Így aztán kialakultak az egymásra épülő épületek.

De csak nyugat-európában!

Az ókorban egyrészt egy politikai egység fogta össze az akkori Európa jó részét. Megjegyezném, ahol barbárok laktak Európában (germánok stb.) ott nem volt Európa fejlettebb az ókorban mint a középkorban.

A Római Birodalom viszont egy csomó kultúrát és fejlettségű területet egyesített magában és minden civilizációnak az eredményeit átvették a rómaiak, akiket meghódítottak. Inkább befogadták azt, ha valami más volt, beépítették a saját életükbe és nem elnyomták, üldözték. És ez óriási fejlődést eredményezett az építészetben, tudományban, életmódban, földművelésben, kereskedelemben. A fejlett hajózás, kereskedelem, ipar révén elég nagy városok jöttek létre, a városok pedig gazdasági, kulturális központok lettek. De azt meg kell jegyezni, hogy a fényűzés, fürdőzés stb. csak a társadalom előkelőinek a kiváltsága volt, a Birodalom lakosságának elég nagy része városi plebs volt, de még több a vidéki birtokokon nyomorgott. Elég nagy volt ám a szegénység, és a járványok, rablások, háborúk ugyanúgy tizedelték az embereket mint a középkorban. VAgyis hiába volt fejlettebb az ókor, ennek az eredményeit a társadalomnak csak egy szűk felső része élvezte, az emberek többsége kb. olyan nyomorult volt mint a középkorban.

A Nyugatrómai Birodalom bukása után (itt megjegyzem, hogy a Bizánci Birodalom a középkorban is olyan fejlett volt mint az ókorban), a barbárok betörései, a barbár királyságok Nyugaton visszaesést eredményeztek. A germán népek ugyanis lerombolták a városokat, kifosztották az embereket és a saját társadalmi szokásaikat honosították meg az elfoglalt területeken. Voltak kivételek, de ahol tiszteletben tartották a germánok a régi római hagyományokat, ott is létrejött egy olyan párhuzamosság, hogy a saját népük viszont a saját törvényeik szerint élt. A gazdaságban a legfontosabb változás (ami egyébként a társadalmi változásra és a kulturális életre stb. is kihatott) az volt, hogy fokozatosan elszakadt Európa a tengertől és a kereskedelemtől. A tengert ugyanis az arab hódítás után nem lehetett kereskedés céljára használni, így Európa befelé fordult, és a mezőgazdaságé lett a főszerep. Ez, és a germán társadalmi rend meghonosodása, valamint a római colonus rendszer elősegítette a feudalizmus kialakulását, ami a nemesség és a jobbágyság kialakulásához vezetett. Erre rásegített az egyház is, amely eleve gátolta azt a szabatos gondolkodási, intelektuális hozzáállást, ami az ókorra jellemző volt. Az egyház mindenkit rákényszerített a dogmatikus gondolkodásra, és tudományos eredményei inkább abban merültek ki, hogy az ókor eredményeit leírták a kódexekbe, átmentve ezeket a későbbi koroknak. Tehát összefoglalva: a középkorban mindenféle államok jöttek létre, amelyek egymással is háborúztak, megszűnt a politikai egység. Megszűnt a kereskedelem, a pénzforgalom, a polgárság, az ipar: tehát a városiasodás folyamata visszaszorult, az emberek vidékre mentek és önellátásra rendezkedtek be. A germánok betelepülésével ez elvezetett a feudalizmus kialakulásáig. Az egyház pedig a dogmáival hosszú ideig akadályozta a tudományos-gazdasági fejlődés kibontakozását. Majd a középkor végén, a reneszánsz megjelenésével éri el Európa újra azt a szellemi-kulturális fejlettségi szintet, ami az ókort jellemezte.