Melyik volt magasabb rangú? A király vagy a császár? Miben különböztek?

A kialakult koncepció szerint a császár felett már nem áll más földi lény, így tulajdonképpen csak egy császár létezhetne a világon. Kevésbé szigorúan a császár olyan uralkodó, akiknek királyok a hűbéresei – azaz ő a királyok királya vagy nagykirály – és felette csak Isten áll. Ez utóbbi koncepció alapján az európai-mediterrán kultúrkörön kívül is azonosítani tudjuk a megfelelő császári címet.

By wikipedia

Az európai kultúrkörben a császár az az uralkodó, aki hegemóniával bír egész Európában. Nem véletlen, hogy bármelyik uralkodó, aki nagy hatalomra tett szert, császárrá koronáztatta magát (Nagy Károlytól kezdve Napóleonon át I. Vilmosig...). Ennek ókori előzménye van, mégpedig a Római Birodalom uralkodói (később Nyugatrómai Birodalom) ugye Európa nagy részét uralták, övék volt a főhatalom. A kis germán királyságok uralkodói, a rexek, vagyis a királyok pedig elvben az ő alattvalói voltak (még a nyugati birodalom bukása után is papíron a konstantinápolyi császár bírt felettük főhatalommal).

A középkorban tehát a kisebb országok uralkodóit királynak nevezték (rex), de ha egy uralkodó több országot, királyságot meghódított, és Európa nagy részén uralkodott, hegemonisztikus hatalomra tett szert, azt császárrá koronázták meg. Nagy Károly is ezért tette meg magát császárrá. Később a Német-Római Birodalom uralkodói is, miután több királyi címet megszereztek (német király, Itália királya stb.) császárrá koronázták őket. 1804-ben, amikor Napóleon legyőzte Európa majdnem összes uralkodóját, megszüntette a német-római császári címet és magát koronáztatta császárrá. I. Vilmos, amikor legyőzte III. Napóleon császárt, magát koronázta császárrá...

De igazából ennek az egésznek csak elvi jelentősége volt leginkább, mert attól függetlenül, hogy valaki császár lett az újkori Európában, ez nem jelentett gyakorlati hatalmat a többi király felett egyáltalán De már a középkorban sem. Attól, hogy a német-római uralkodó császár lett, a magyar király egyáltalán nem érezte magánál több uralkodónak, vagy a francia király sem, és egyik sem...

Kelet-Európában a cári hatalom a konstantinápolyi császárság továbbvitele. Az orosz cár pl. a bizánci császár örökösének tartotta magát, Moszkvát III. Rómának képzelte. A cári címet is csak azután vette fel a moszkvai nagyfejedelem (Rettegett Iván), miután Bizáncot már elfoglalta a török.