A kapitalizmusnak a kommunizmus vagy a szocializmus az ellentéte, és a kimaradónak mi?

Ahogy már utaltam rá, a társadalmi ideológia és a gazdasági rendszer többé-kevésbé függetlenek egymástól, inkább történelmileg alakultak ki bizonyos "párosítások". (Nem véletlenül, de ez hosszú sztori lenne.)

A kommunizmus hozta magával a diktatúrát (eredetileg proletár-diktatúra, amiből "sima" diktatúra lett), a diktatúra pedig jól illeszkedik a szocialista tervgazdasághoz. Kína problákozik ilyesmivel, hogy kommunista ideológiára épít központi irányítású szabadpiaci gazdaságot, pontosabban olyan tervgazdaságot, ami ad némi szabadságot és működik a nemzetközi piacon is. De nem ez a jellemző.

A kapitalizmus és a kommunizmus egyaránt férges eszmék.

Ez a nagy vitatkozás a kettő közt, csak parasztvakítás, olyan mintha az emberek azon vitatkoznának, hogy villamosszékbe vagy akasztófára akarnak-e kerülni.

Az igazi megoldás gazdaságilag a Silvio Gesell-féle modell.

„1932-ben a tiroli településen, Wörglben vezették be a rendszert a gazdasági világválság hatásainak csökkentésére. Nemcsak áruvásárlásra, szolgáltatások kifizetésére volt alkalmas, de még a települési adókat is leróhatták vele. Fedezetül a helyi takarékban elhelyezett összeg szolgált. A fizetési utalványokat havonta 1% forgásbiztosítási illetékkel kellett érvényesíteni. A Silvio Gesell német közgazdász elméletére alapozott ötlet annyira bevált, hogy számítások szerint a helyi pénz tizenháromszor gyorsabban forgott, mint a schilling (az akkori fizetőeszköz). A pénzkörforgás és ezzel a gazdasági teljesítőképesség megnőtt, a munkanélküliség csökkent. Az eredményt akkor a sajtó a wörgli csoda néven emlegette, és száz további település szerette volna bevezetni, azonban az Osztrák Nemzeti Bank betiltotta a hasonló kezdeményezéseket.”

[link]

Gesell "A természetes gazdasági rend" című könyvét ajánlom olvasásra mindenkinek Marx hazug agymenései helyett.

Gesell többek közt bebizonyította, hogy nincs szükség kamatra egy jól működő gazdaságban.

Erről itt is van egy érdekes írás:

[link]

(Azért zárójelben, mert nincs köze a kérdéshez.

#12, amit írtál, az csak átmeneti megoldásnak jó, mert pont a pénz értékmérő szerepe vész el. Ösztönzi ugyan a vásárlást, de a dolgi javakkal való értékmérést is. Hosszú távon az emberek stabil értékmérőt fognak keresni, és megint sóval, arannyal, szárított hallal, stb. fizetnének.)