Miért rossz/jó a fogyasztói társadalomban élni?

A benne élő ember szempontjából.

Jó, mert van mit fogyasztani. Nincs éhínség, nincsenek háborúk.

Rossz, mert a fogyasztáshoz szükséges pénz megkeresése és maga a fogyasztás felemészti az ember egész életét. Minden olyan emberi igény, amit nem lehet a fogyasztói logikára fordítani háttérbe szorul, kielégítetlen marad.

A fogyasztói társadalom egy munkamegosztás is.

De hátránya az hogy szinte tetszőleges lehet az ár, áfát lehet a termékek árára tenni, a munkabér is tetszőlegesen terhelhető adókkal és járulékokkal és a munkabér is alacsonyan tartható. A lánc több tagból áll: Munka - megtermelt áru - pénz - más áru.

Más a helyzet az önellátással, amikor például az élelmiszert maga termeli meg valaki. Ebben az esetben a lánc csak két tagból áll: Munka - áru. Itt nincs árrés, áfa, adó, járulék, stb. Tehát kizárható az átverés.

A fogyaztói társadalom előnyösebb lenne a munkamegosztás miatt, de napjainkban a leírtak miatt gyakran gyötrelmesebbnek tűnik az önellátásnál. Példa rá az ivóvíz. A vezetékes víz nem csak drága de klórozott is, ami elpusztítja a bélben a hasznos baktériumokat. Míg egy jó saját kútból egészséges víz nyerhető ingyen.

De számos dologhoz csak a fogyasztói társadalom munkamegosztásán keresztül juthatunk hozzá. Például számítógépet sem lehet otthon készíteni, mármint úgy nem hogy minden alkatrészét maga készíti el valaki.

Feltehetően a fogyasztói társadalom jelentésével érdemes kezdeni. Már ezt, ahány ember, annyiféleképpen érti.

Az emberiség egyszerre fogyaszt és termel (teremt). Tehát bizonyos értelemben ősidők óta fogyasztói társadalomban él. Mint másban, itt is az arányokon múlik minden. Úgy 50-60 évvel ezelőtt csak a legfejlettebb néhány országban volt túlfogyasztás. Mára ez Észak Amerikában, Európában, Ausztráliában, de Ázsia és Afrika jó részén is ez a helyzet. Már sok területen vagyunk képesek lényegesen többet előállítani, mint amire az emberiségnek szüksége van. Ettől a pillanattól beszélhetünk fogyasztói társadalomról, ugyanis innentől az emberi fogyasztást nem a természetes igény határozza meg, hanem a gyártói reklám fogyasztásösztönző hatása. Minél nagyobb ez, annál nagyobb a probléma. Annál nagyobb a pazarlás, az erőforrások túlhasználata, a fölösleges cselekvés, aminek számos káros következménye van.

Tehát ha a fogyasztói társadalomnak csak a mesterségesen felturbózott fogyasztást tekintjük, akkor annak csak káros hatása van, jó semmi. Ha viszont az ez előtti állapotot is így nevezzük, akkor az egyébként bűntényként kezelt eseteken túl semmiféle káros hatása nincs, mindössze az ember természetes (normális) igényét elégíti ki.

Rossz: Érdek, magán tulajdon, haszon, önzőség, hatalom vágy, kapzsiság, gonoszság. Szabályok, amiknek meg kell felelni, be kell tartani egész életed során. Ezzel elveszíted a szabadságod, az élet valódi értelmét. Felesleges idő és energia pazarlás. Felesleges feszültség, rossz kedv.

Jó: Kész termékek, szolgáltatások, kényelem.

Csupa jó hozzászólás, meg vagyok lepve:))

rossz: elvesznek a belső értékek, propaganda, kizsákmányolás, szegény / gazdag, kötött szabadság, adók, politika, jogszabályok....

jó: tudomány, technika (már ha jóra használják), sport, információ áramlás, sokrétűség, utazás...

A homo sapiens utóda, a mai kultúrember, magára hagyatva nem tudna a természetben megélni. Így az individuum a társadalomra, az államra, az egész emberiségre van utalva, hogy emberhez méltó életet élhessen. Viszonzásként mindannyian kötelesek vagyunk saját munkánkkal a társadalom működéséhez hozzájárulni.

Az társadalom döntő többsége számára kétségtelenül ez a fogyasztói/liberális gazdasági fázis, illetve a velejáró demokrácia néhány évtizednyi korszaka a legideálisabb. Az egyedüli plurális, demokratikus kor, más történelmi korszakok inkább despotikus kormányzási praxisával szemben. Idővel a legideálisabb rendszer felett is eljár az idő és kénytelen egy másik, semmivel sem jobb, de korszerűbb érának helyét átengedni.

Egy apróságra azért felhívnám a figyelmet. Nem érdemes az okot az okozattal felcserélni.

Nem érdemes alapvető (biológiai) emberi tulajdonságokat a "rossz" közé sorolni. Az adottság, az ember azért rendelkezik tudattal és előrelátással, hogy felmérhesse a lehetőségeit.

Az önérdek alapvető emberi tulajdonság. Ezért bukott meg a kommunizmus. A versenyszellem alapvető emberi tulajdonság. Ez emelte ki az állati sorból. A kizsákmányolás egy rossz berendezkedés következménye. Vagy attól rossz a berendezkedés, mert nem tudtunk jobbat (lásd korai kapitalizmus), vagy azért, mert hagyjuk, hogy hamis eszmék szerint működjön. Csakhogy jól előadott hamis eszméket nem könnyű széles körben leleplezni. Azért tenni kell, ítélkezni kevés.