A jogtudománynak definiált célja-e a társadalom építése?

Én nem vagyok jogász,de józan ésszel átgondolva,és némi teológiai ismerettel felvértezve szeretnék hozzászólni a felvetéshez.

Az emberi természetbe már teremtése óta bele van építve úgymond a lelkiismeret, mint minden cselekedet mozgató rúgója.Erre jön még a törvényadás (biblia), amely megerősíti ezt a belső törvényt az emberi lélekben,szellemben.

Nos az évezredek során minden emberek által hozott törvény és szabály ezekre az alapokra vezethető vissza.

Ezekről tudni kell,hogy az egyén és az élet védelmében születtek,az egyén,az individuum,és ezt követő család,a társadalom alapkövei.Vagyis a társadalom számára elengedhetetlen a jog,mert ahol nincsen jog,ott anarchia van,

és a társadalom nem működhet megfelelően ld.:diktatúrák,elnyomó rezsimek.Ezekben az esetekben nem a jog teljes hiányáról, hanem az alapokra való helytelen,torz építésről van szó.A biblia is ír a jog szükségességéről."Igazság,és jogosság a Te királyi széked alapja"Ha a teremtő uralma ilyen "biztosítékokon" nyugszik, mennyivel inkább a miénk azon kell nyugodjon.

Nem. A társadalom emberekből áll, akik kapcsolatban vannak egymással. Hogy ez ne kaotikus legyen, ezért e célra szabályokat hoznak létre. A szabályok megalkotása, sőt, már az is, hogy miféle elveknek tegyenek eleget a szabályok, többnyire a politika feladata. A dolog több rétegű. Előbb el kell döntenünk, hogy milyen eszköztárat használunk (azt helyből feltesszük, hogy a társadalom létének jobbítása céljából). Példa: társadalom fejlődésének legjobb eszközeként a középkorban a földbirtokot, a kapitalizmusban a tőkét, a kommunisztikus elképzelésekben a munkát tekintették. Mindet lehet jól és rosszul csinálni, de ha ettől eltekintünk, az világos, hogy mind másfajta szabályrendszert igényel. Ezt dönti el a politika.

Ha már van cél, ahhoz kialakíthatunk egy szabályrendszert. Mivel sok emberről van szó, sokféle szereposztással, sokféle emberi jellemmel és körülménnyel, a szabályrendszer nagyon bonyolult. Tehát sokféleképpen is készíthető el. Miután elkészült, alkalmazni is kell, néha kétséges esetekre.

A jogtudomány feladata (célja) a politika által meghatározott célhoz illeszkedő szabályrendszer (a törvényi felépítés hierarchiája) mikéntjének meghatározása. Vagyis milyen törvényrendszer szolgálja legjobban a célt, hogyan kell felépíteni, hogy egyértelműen használható legyen, és mi a mód zavaros, kétséges esetekben való eljáráskor. A jogtudomány tehát egy rendkívül bonyolult szabályrendszer szerkezetét határozza meg. Mik azok a dolgok, amiket a törvénynek teljesítenie kell, miféle tulajdonságai vannak, lehetnek a törvényeknek, mi az alkalmazásuk módszertana, stb.

A megfelelő szakszervek (jobbára az igazságügy minisztérium és apparátusa) a jogtudomány által kialakított szempontok szerint írja meg a konkrét törvényi szövegeket. Az ügyvéd, az ügyész, a bíró, a nyomozó, stb. pedig a kialakított módszertan szerint alkalmazza a törvényeket konkrét esetekre.