Tudna nekm valaki mesélni a dualizmus kori kivádorlásról, az okairól és a latifundiumról?

"A kivándorlási hullámnak általános és regionális okai vannak. Kelet-Európában az iparosodás nem tudott lépést tartani a demográfiai robbanás okozta népességnövekedéssel, s a 19. század végére a nagy infrastrukturális beruházások, a vasútépítés, a mocsárlecsapolások és a folyószabályozások is nagyrészt lezárultak. Ezzel olyan idénymunkák (például kubikolás) szűntek meg, amelyek sokak megélhetését biztosították a kiegyezést követő évtizedekben. A megélhetési válság kialakulásához hozzájárult a pusztító filoxéra-vész, amely a szőlőtermesztésből élőket tette tönkre egyik pillanatról a másikra. A kivándorlás okai között említhetjük a magas adókat, a hitelhiányt, a közföldek kisajátítását, a tagosítás elhúzódását, a fejletlen infrastruktúrát, a feudális jellegű kötött birtokok, az ún. hitbizományok jelentős arányát. A szabad birtokforgalomból ily módon kieső több százezer holdnyi földbirtok így nem enyhíthette a földéhséget. Az 1873-as pénzügyi (világ)válságot követően ugyan látványos gazdasági-kulturális fellendülés következett, ám a két-háromszoros GDP-növekedés hasznát a gazdasági és politikai elit fölözte le. A társadalmi különbségek elmélyültek. A szűklátókörű, szociálisan kevéssé érzékeny politikai és gazdasági elitet terheli a felelősség a tömeges kivándorlásért.

A kivándorlók egyébként csak mintegy harmada volt magyar nemzetiségű. A nemzetiségiek körében eltérő kivándorlási arányokat figyelhetünk meg. Az elmaradott hegyvidéki közegben élő szlovákokat és ruszinokat jobban érintette a folyamat, mint például a termékeny bácskai földeken gazdálkodó szerbeket. Az erdélyi és bánsági román kivándorlók döntő része a szomszédos román ó-királyságba települt át. A visszavándorlás némiképpen javított a népességfogyás statisztikáin, s kedvező, hogy itt magasabb volt a magyarok aránya."

[link]